Tudom, hogy szerveződik, de amíg nincs kiírva... Még sok víz folyik le a Dunán, és a rakpart kövén ücsörögve nézhetjük az elúszó narancs dinnyehéjakat! :)
Ez nem kósza hír, hanem tényleg lesz. Saújhelyről július 4-én indul a túra. A pontos kiírás januárban jön elő az ütemtervvel együtt. E szerint mintegy két hetes vándorlásra kerül sor, Bosod-Szabolcs és Hajdú megyékben. A békési megyehatártól majd 2016-tól folytatódik.
2014.12.13. Bakonykúti - Tés Reggel a busz pontosan érkezett Bakonykútiba, ahol nem sokat teketóriáztunk, hanem egyből beindítottuk lépteink motorját, hogy felmelegítsük magunkat. A talaj menti fagy jótékony hatása ilyenkor a sáros talaj megkeményedése, így nem okozott gondot a gyors haladás. A turistaút jelzései nem kényeztetik el az erre járót, bizony nagyon figyelni kell, ill. megfelelő térképet kell használni. Isztimér felett a Csernyei dűlőnél szépen kialakított pihenőhelyhez értünk, padok, asztalok, szemeteskuka. Bár ez utóbbi helyett jobb lenne egy esőbeálló, mert szemetet a rendes túrázó úgy sem hagy az erdőben. Kisgyón felé ereszkedve, picit megváltozott a kéktúra nyomvonala, de a jelzések itt rendben voltak, így nem okozott gondot. A Gyöngyvirág kh.-ban az 5 nyalókából 3-at felhasználtunk, majd az út menti padokon megebédeltünk. Ebéd után megnéztük a tavacskát, majd mivel a Vágtató Csigák csapatával mentünk, a csigalenyomatot sem hagyhattuk ki. A Csikling várat most kihagytuk, mert volt, aki sietett hazafelé, így a Hamuházra is csak rápillantottunk, és a csőszpusztai bélyegzőhelyig meg sem álltunk. A fehér puli érdekes jelenség, de amikor megálltunk, a gazdasszony kijött és biztosított róla, hogy nem bánt. Tulajdonképpen az Alba Régia barlangkutató udvarán is keresztül lehet menni, de mi a hivatalos jelzéseket követtük :) Visszafele viszont az udvaron jöttünk keresztül, mert már szorított az idő. A busz menetrend szerinti érkezése előtt 5 perccel érkezett a csapat eleje a buszmegállóba, majd aki nem sietett hazafelé, azokkal beültünk az Erdei Büfébe, ahol a hamburger a megszokott minőségben és gyorsasággal készült. Jól lakva sétáltunk át a szélmalmokhoz, ahol volt időnk rendesen megnézni mindent. A következő buszhoz pedig kényelmesen lesétáltunk. Képek:
Ami a második képeden van rész, na erre nem megy a kék, mivel nem jön ki eddig, Törökmező felől, hanem még az erdőben megyen egészen a szemközti erdő széléig, ahogy kiérünk a nagy rétre.
Alföldi Kéktúra, Ópusztaszer, Nemzeti Emlékpark - Ludas-halom, kb. 21 km
Hirtelen felindulásból, különös kegyetlenséggel elkövetett túra volt. Túratársamnak a várható sár miatt inkább egy Sükösd - Érsekhalom szakaszt propagáltam a jó kiskunsági homokon, hiába. Ennek a döntésnek aztán ha nem is ittuk, de kilométereken át tapostuk a levét.
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.
Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én
A Tiszavirág IC-vel Kistelekre utazva, ott egy helyközi autóbuszjáratra pattanva 9.20 magasságában kászálódtunk le a buszról az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark megállónál. A Szeri Csárda elzárkózott tőlünk, így az Emlékpark személyzeti bejáratánál kuncsorogtunk bebocsájtásért. Jó kedélyű, hosszú, egybefüggő szőrzete miatt testtájait kezdetben nehezen definiálható kutya szaladt elénk. Az egyik végén kilógó rózsaszínű nyelv, míg a másik végén gőzerővel csapkodó farok alapján sikerült a kraniális és a kaudális véget azonosítani. A szimpatikus biztonsági őrtől becsülettel megkaptuk minden papírunkra a hivatalos Kéktúra bélyegzőt, megerősítette, hogy a büfé (és a Nemzeti Emlékpark) még kb. 3/4 óráig zárva van, majd óvatosan utalt arra, hogy a lábbelik csillogóan tiszta mivolta rövid időn belül drámai változáson esik át.
Anonymus krónikája szerint a hét honfoglaló vezér itt kötött vérszerződést, és itt volt az első törvénykező gyűlésük, a több mint ezer éve tartott első parlamenti plenáris ülés. :-) Az egykori Szer monostora, valamint a millennium évében állított Árpád-szobor környezetében épült ki napjainkra a Nemzeti Emlékpark.
Rövid pillantás a Megmaradás fala négy "megmaradt falára" és elhangzott bűvös mondat: "Akkor hát induljunk!" Kezdetben folytonossági hiányokkal küszködő aszfaltúton, élettelen mezei nyúl tetem mellett elhaladva lépkedtünk. Lábunk alól kifutott az aszfalt, jöhetett a sárdagasztás. Hol az út menti fűvel benőtt (sajnos, zömmel egyszemélyes) sávra, hol az utat szegélyező fasoron túli szántóföldre térve igyekeztünk a legkisebb rosszat választani, nem mindig jó döntést hozva. Őzek, hangicsálva vonuló vadludak, riadót fújó szajkók, utunkat keresztező mókus, valamint a Tisza közeledő ártéri erdejének a látványa enyhítette küzdelmünk kínjait. Néhány idős tölgy hagyásfa után apró erdőfoltot érintve érkeztünk a közigazgatásilag Bakshoz tartozó Levelényre. Az egykori Pallavicini-birtok, majd Állami Gazdaság csendesen (r)omladozik. A szolgálati lakások lakatlannak tűnnek, bár mezőgazdasági termelés még folyik a majorban. Figyelemre méltó az egykori, késő klasszicista stílusban épült gazdatiszti szállás. A rövidke aszfaltszakaszon a levelényi legényes lépéseivel próbáltunk a bakancsokra tapadt, jelentős méretű sárkölöncöktől szabadulni.
Levelény után még volt némi dagonyázás, de a térképen is jelzett csatorna átkelés - út-megtörés után egyre járhatóbb volt a dűlőút, szép, füves szakaszok is voltak benne. Újabb erdőfolt után az utat két oldalról szegélyező, hófehér oszlopok között kapaszkodtunk fel a Tisza-gátra az 54,8 folyam kilométernél. Csak a Tisza töltésén megtett 1,5 km miatt is érdemes volt elindulnunk reggel erre a túrára. Látszódott Baks, a környező szántóföldek, a csíknyi ártéri erdő és a Tisza.
Én vagyok a magyarság
Csöndes, nemes folyója,
Kevély, heves folyója,
Anyám csupán ez ország,
És ringatóm e róna.
Juhász Gyula: A Tisza
A Baks felől érkező aszfaltútra térve perceken belül a komphoz érkeztünk, amely már méltóságteljesen siklott a mindszenti oldal felől az irányunkba. Az ártéri erdő agg nyárfájára bádogtábla erősítve (olyan, mint Zádorfalva után, az aszfaltútról az Égés-tető felé letérve van/volt?), rajta a felirat szerint Ópusztaszer 7,5 km, Kistelek vá. 20 km a kék sáv jelzésen. Egykor érintette az Alföldi Kéktúra Kisteleket, vagy ez csak nyomdahiba, hiszen onnan a kék kereszt jelzés érkezik? Nem tudom. De még egy ilyen nyúlfarknyi, kevesebb mint két évtizednyi múltra visszatekintő túramozgalom esetében is ott van a - szerencsére zömmel még velünk élő - elődök keze nyoma. Ez a tábla, az évtizedes, óriási (nem szabvány)méretű jelzések. Apropó, jelzések: újabb, szabvány-jelzések is vannak, és ez az általunk bejárt, stupid safe szakasz (is) remekül jelzett.
A kompra szállva már indult is velünk a vízi jármű. Az egyik révész érdeklődve méregette a sárba göngyölt lábbelimet, majd az alábbi, süket sógor-szerű beszélgetés alakult ki közöttünk:
- Milyen ez a bakancs?
- Hanwag. - válaszoltam szemérmesen.
- De milyen? - Hát, ez a típusa.
- Na jó, de milyen? - Hát, sáros. - válaszoltam idiótán, azt gondolván, hogy valami beugratós kérdés lett nekem szegezve.
- De milyen? Yukon?
Meglepetten bólogattam, és ekkor láttam csak, hogy a révész lábán egy jó állapotban lévő, mint kiderült, alig néhány hónapos Hanwag Tatra virított. Kielemeztük a tapasztalatainkat a Gore-tex kontra "bűrbakancs" fronton. Megtudtuk, hogy a Ludas-halomnál lévő Edit büfé leégett, a nagypapi által megénekelt, a 45. úttól 3 km-re lévő csehó (tulajdonosa Pali bá') pedig bezárt. A "Ki fizeti a révészt?" kérdésre kicsit megbántottan néztek ránk, ezek után az itt megtakarított pénzünket bölcsen a mindszenti halászcsárdában árusított, veres csillagos serbe forgattuk. MINDSZENTI HALÁSZCSÁRDA lenyomat ékesíti tegnap óta igazolófüzeteinket.
Átkeltünk az alig két évtizednyi városi múlttal büszkélkedő Mindszenten. A Tisza-melléki, legrégebbi, Csúcs nevű részén érintettük a késő barokk római katolikus templomot, a Szabadság téren a XX. század első éveiben épített kisdedóvó és iskola épületeit. A vasútállomáson dátumos körbélyegzőt kaptunk, a váróteremben ettünk-ittunk, és tovább indultunk. A Szentes - Hódmezővásárhely vasúti vonalat keresztezve a Miási (Mihási) úton egyszer egy szép napon, tudom, hogy elhagyom a várost. :-) Nem a település legszebb része, a szemét lerakás tiltása ellenére emberes szeméthalmok, üzemek. Csak ismételni tudom az előttem szólókat, gyalogszerrel ez is egy embert próbáló szakasz, közel 10 km nyílegyenes aszfalt. Rajta tömegközlekedés nincs. :-) Váltakozó állapotban lévő tanyák, szántóföldek, gyümölcsösök övezik utunkat, kilométerkövek jelzik a 45. úttól való távolságunkat.
Kúnhalmok ti, a sokhalú, bő Obtól
e kis Kaposig elfüzérlő dombok,
csönd-állomások, nyomjelző vakondok ...
Illyés Gyula: Kúnhalmok
A kunhalmok több ezredévnyi emlékei lehetnek egykori településeknek (lakóhalmok), vagy sírhelyeknek (sírhalmok vagy kurgánok). A hazánk területén még beazonosítható (az emberi tevékenységnek köszönhetően a számuk folyamatosan csökken), közel 1700 kunhalom nagy hányada az Alföldön található. Az Alföldi Kéktúra ezen szakaszán jól kivehető a Hegyes-halom, a Sebők-halom és a 45. út közelében fekvő, kereszttel ékesített Ludas-halom.
Na fel a fejjel, fegyvert viselsz,
Kockázat nincs, hisz úgyis te nyersz! HBB: Vadászat - A vadászok gyülekezője
A térképen is jelzett fácánnevelő közelében szürreális jelenet. A keletnémet teherautó-gyártás remeke, egy IFA gördült ki az aszfaltútra. A kecsesnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jármű, mint egy szüreti felvonulás felvezető fogata, szépen feldíszítve. Körös-körül minimum 50-60 véres fácántetem ringott a motorházon és a plató mindkét oldalán. A raktéren pedig ott ültek a sportemberek. Nem kell az etológia nagydoktorának lenni ahhoz, hogy az antropogén környezetben felnevelt, emberhez szokott "vad"madarak elejtése milyen sportértékkel bír.
Pali bácsi kocsmája csendes, nagyon csendes, csak a kuvasza hangos. Pedig tekepályája is volt. Nem a kuvasznak, a kocsmának. Az utolsó 1-1,5 km-re nagyon szépen kinyílt a táj, a szántóföldeket legelő váltotta fel, Johnny Corn kései utóda terelgette a nyáját, Juliskát nem észleltük, valszeg a mostohával bíbelődött, de a jó látási viszonyoknak köszönhetően a 14.45-ös buszt láttam a megállóba be-, majd kikanyarodni. Az Edit Büfé épülete valóban borzalmas állapotban van (Visztula anno beollózott a tragédiáról egy újságcikket). A 15.05-kor induló autóbusszal Szentesig mentünk, az állomáson vad bakancstakarításba kezdtünk az utazóközönség rosszalló pillantásaitól kísérve. Távolsági autóbusz érkezett Battonyáról, és indult tovább Budapestre.
Ez a tájegység nem vethető össze a Bükk-fennsík, a Holdvilág-árok vagy a Mátra-gerinc nyújtotta látnivalókkal (a Dolomitokat nem is említem, a Tátrát is legfeljebb a révész bakancsa miatt). De megejtően szép is tud lenni.
Tehát állok egy kereszteződésnél a turistaúton, mondjuk nem tudom hol vagyok. Ekkor előveszem a gps-t, ami megmutatja nekem azt, hogy hol vagyok, sőt azt is, hogyha merre indulok, akkor hova érek. Ha így működik, akkor ez nagyon jó lesz.
Tudnátok nekem friss infót mondani a Városlőd-Németbánya közötti szakaszon lévő elkerítésről? Kiakasztható-e a villanypásztor kerítése és végig lehet-e menni a kéken avagy érdemesebb rögtön a kerülőútra menni?
Sokat szidtam már a nekem nem tetsző Naszály-környéki kéktúra tereléseket, ezért úgy gondolom hogy írok a pozitívumokról is, amik tagadhatatlanul hozzáadnak egy kis pluszt a túrához.
Mindenekelőtt a jó jelzettség, és a tavasz óta stabil kis ösvénnyé alakuló új kéktúra nyomvonal amely nagyban segíti a haladást a Bik-kútig tartó szakaszon. Jól jelzett, jól járható útvonal lett ez.
Ugyanezt a célt szolgálják a tetszetős útjelző táblák is, amelyek szépségben és igényességben klasszisokkal verik a Bakonyban fellelhető újabban kihelyezett társaikat.
1. régebbi kiadású útjelző tábla még a régi kéken, Katalinpuszta felett.
2. útjelző tábla a függőhídnál az új kéken, ami egyben tanösvény is
Érdekessége a túra ezen részének még a függőhíd is, de aki félősebb az lépcsőkön is átmehet a meder egyik feléről a másikra...
Ideális helyen, ideális elhelyezéssel oldották meg a bélyegzést a Katalinpusztai Látogatóközpont pénztáránál, egy fedett színben, ahol padok és asztalok is vannak, minden időben és időjárási viszonyok közt stabilan lehet itt pecsételni a vadiúj bélyegzővel.
Nem régóta van kint ebben a fadobozban a plecsni, úgy láttam hogy elsősorban kéktúrázó társainktól kell megóvni eme doboz állagát...
Biztos hogy csak a dobozra nyomkodva lehet kipróbálni a vadiúj bélyegző tökéletes lenyomatát?
Mindezekkel együtt a környék elsősorban az autós turistáknak, családoknak szándékozik tartalmas kikapcsolódást nyújtani, ezeket a dolgokat persze a kéktúrázók is szabadon élvezhetik, a pénztárnál ajándékbolt, mellette a bélyegző ládikájánál ingyenes kiadványokkal igyekeznek népszerűsíteni a helyet.
1. ezen a függőhídon halad át a kéktúra is, így mi is igénybe vesszük a családosok mellett...
2. nem úgy mint ezt a nagyon klassz és nagyon-nagyon keskeny nyomtávú kis vasutat, amely a parkolónál épült, ezt talán meg kéne majd hagynunk majd a kicsiknek, de ki-ki ízlése szerint majd eldönti...
nekem tetszett :-)
A képeken az is jól látszik hogy ha még egy fél órát időztem volna fent a Naszályon akkor már koromsötétben bukdácsolhattam volna lefelé...
(fejlámpám, zseblámpám azért volt, így aztán azokkal együtt estem-keltem volna a kidőlt fák közt)
Köszi,tudom ,hogy kint van a romoknál,használtuk is.Csak azért írtam,ha valaki kihagyná a fém pecsétet ,mert úgyis van lentebb,akkor hoppon maradhat. Ha nem MTSz-est osztogat a Tölgyfa ,akkor nincs semmi baj,de ha azt akkor igazán kitehetné.
- Ez a mélyút az!A horhos tetején találkoztunk két favágóval ,kik szintén a faluból jöttek felfele is,csak a mezőn,az út jobb oldalán. Sandán néztek ránk,hogy lehet ennyi eszünk.
Rengeteg maszeknak tűnő és hülyeségbe hajló terelés volt a Börzsöny és a Naszály környékén az elmúlt egy évben, ha a túrádat tervezed akkor erre készülj fel!
Írtam is erről egy kisesszét márciusban mikor szembesültem vele, talán még nem olvastad:
Ami a konkrét helyet illeti márciusban én még elsétáltam a lovak mellett, csak egy villanypásztor volt kihúzva, de igazából nem jöttem rá hogy hol is kéne mennie a kéknek, csak utána a mélyúton derült ki számomra Törökmező felé.
a kis fán volt kék jel
A kéktúrát nem lehetne csak így terelgetni ki-ki kénye-kedve szerint, de mostanában ez sajnos sokszor megtörténik, és ez addig így is marad amíg nem lesz jogilag védett az útvonal.
Erre mi ia ramentunk. Aztán rajottunk hogy valszeg az erdeszek csinaltak a fakitermeles miatt és szerencsére tobbnyire az út mellett visz igy akar vissza is lehet ra menni mert az a kék
a kis fán volt kék jel