A legkomolyabb munka - aminek csupán a kétharmada foglalkozik a kéktúrázással, de ott mélyre ás a szerző - megvan nekem. Ezt a szerzője akkor, 2011 nyarán néhányunknak, akik írásban jeleztük felé, email-ben elküldte. Én ezt a dokumentumot (kb. 1 MByte, pdf formátumban) feltöltöm és linken megadom az elérhetőségét. Kérlek Benneteket arra, hogy a dokumentumot ne terjesszétek, belőle ne idézzetek, még a szerző megnevezésével sem. Minden ilyen dologhoz szükség van a szerző és az iskola írásbeli beleegyezésére is. Szóval csakis saját használatra! :-)
Néhányat már én is kitöltöttem de egyikről sem kaptam semmiféle visszajelzést, kiértékelést. Ha valaki más kapott és megosztaná azt bizonyára elolvasnánk.
A Magyar Természetjáró Szövetség Országos központja 2013. április 2-án új helyen kezdi meg működését. A Központ új címe: 1075. Budapest, Károly körút 11. VII. emelet
A számlázi cím változatlan marad, a postacím napokon belül megváltozik. A költözés miatti műszaki munkák hátráltatják a zavartalan ügyfélfogadást, így minden kedves természetjárótól elnézést kérünk előre is. MTSZ Országos Központ
bár idehaza nem tudok elképzelni olyan konstrukciót, ami ne a gyors lenyúlásról szólna, azért létezik megoldás több helyen a világon.
pl. Kungsleden a svédek kéktúrája. a helyi turistaszövetségnek vannak menházai és menedékkunyhói oly módon, ami támogatja a szakaszolást. osztrákoknál is vannak helyi túraútvonalak amelyek a hüttékre vannak felfűzve, nem is kell a civilizációt érinteni, vagy sátrazni. appalachian trail szintén szakaszolás szerint tele van szórva kunyhókkal. ugyancsak usa, nagy nemzeti parkokban a NP mond egy fix szobaárat és a nagy szállodaláncok kuncsorognak a licenszért, mert milyen értéke van hogy adott helyen az egyetlen szálloda (másnak esélye sincs építeni) az övék.
itthon meg valóban vannak falusi vendégházak, de semmi garancia, hogy ki mikor van nyitva vagy mikor dobja be a törölközőt. valamilyenféle sztenderdet meg ne is keressünk.
ettől függetlenül vagy ezért én azt írtam nem érdekel ilyen, mert hozzászoktam, hogy megoldom másként.
jó megoldás lehetne erre a falusi turizmus támogatása is, de ez meg sokszor az EU pénzből a saját ház finanszírozásáról szólt, mert gyakorlatilag csak papíron működött szálláshelyként az adott ház.
"Ön hogyan viszonyulna egy, a Kéktúra mentén kialakított szálláshely-hálózathoz?"
Nem értem, milyen szálláshely-hálózatra gondolsz. A Kéktúra mentén most is vannak szálláshelyek, szerintem egyre több is, e mellé képzelsz el újabbakat (aminek működését leginkább a piac befolyásolja, már az is kérdés, érdemes-e ebbe belenyúlni), vagy a meglévőket valamiféle szervezet alatt szeretnéd működtetni?
Néhányezer hozzászólással ezelőtt már egyszer valaki készített hasonló kérdőívet és diplomamunkát, talán érdemes lehet visszaolvasni. Mintha az elkészült anyag is olvasható lett volna, de lehet, hogy csak elküldte az illető néhányunknak kérésünkre.
Ma elvittem sétálni a bringám Dobogókőre, megmutattam neki a havat hogy egy darabig ilyet nem lát (remélem!) :-)
Pilisszentkereszten volt ma a hóhatár, odáig semmi, onnan körbe-körbe havas csúcsok
Kétbükkfánál már az aszfaltot leszámítva masszív hó, feljebb imitt-amott még az úton is volt valami. Menedékházhoz illetve a kilátóhoz már csak tolva tudtam eljutni. Persze olvadt rendesen, a kinti hőmérő 9 fokot mutatott. (azt hittem különben hogy nagyjából egyedül leszek, de tele volt nyugdíjassal illetve valami csapatépítő izé is lehetett a közelben)
Visszafelé legurultam Esztergom felé Ráró-kútig hogy ne maradjak túramozgalom nélkül, hááát, nem gondoltam volna hogy dobni fogok egy hátast az irgalmatlan saras és csúszós patakparton :-)
Cserébe földetérés után láttam hóvirágot és vöröslő hunyort
Miután újból felpattantam a nyeregbe már csaka fel kellett tekeni a nyeregbe, na ez utóbbi kicsit nehezen ment, gyúrni kell még erre
Lefelé is jól megaláztak, gurultam csendesen 43-mal, mikoris egy országútis lazán megelőzött :-) Áááá
Táv 81 km, szint borzasztósok (legalábbis nekem :-)
Először is köszönöm mindnekinek a kitöltést! Nagyon sokan kitöltötték így igen precíz statisztikát tudok belőle készíteni. Az alkoholosra visszatérve, senkit nem szeretnék alkoholistának titulálni vagy megsérteni. Semmi esetre se szerettem volna túl sok kérdést, mert ugye akkor egy idő után, akármennyire is türelmes a kitöltő, meg fogja unni. Ezért lett a költekezés ennyire egyben (így is utólag lett szétszedve). Mindenképp gondolnom kellett arra, hogy valaki olcsó szállás választ, míg valaki drágát, így alakultak ki az értékhatárok. Olyat pedig nem lehet a rendszerben, hogy egy adott értéket csak egy sorban adok meg. Hozzátenném, még senki se írta be a 30.000Ft-os alkoholt!
A szakdolgozatom, amennyiben lehetséges megosztom, mert már más Kéktúrás csoport/oldal is, ahol segítséget kértem a kitöltéshez, jelezte, hogy szívesen elolvasnák.
Hörpölinnek külön köszönöm a megosztást, nekem ugyanis csak mostanra sikerült ide regisztrálni és hozzászólni.
Mégegyszer mindenkinek külön köszönöm a kitöltést.
Kemény kihívás, de ennél rosszabb, hogy Ötvös környékén sincs pihenési lehetőség, bolt sincs, a következő ponton, Kisvásárhelyen esetleg egy lelkes helyitől lehet kapni valamit.
A legnagyobb problémám az volt, hogy nem tudtam pihenni.
Lássuk sorban!
Az első három kilométer, az aszfaltos útig.
Jó nagyot kell kerülni az erdészház miatt, visszafelé kell indulni, majd át az országúton, a kerítésnél jobbra a tó felé.
Majdnem az országútig kell bandukolni, balra a kerítés.
Végre felvesszük az irányt, és jó hír, hogy nincs "felszántva" az út, járművek arra nem közlekednek.
Bújnak kifelé a medvehagymák, jobbra látszik a tó, leginkább nádas.
Kényelmes az út, nincs sár.
Sajnos, van egy rövid szakasz, melyen már keréknyomok is vannak, de ez még nem vészes.
Megváltás az aszfaltos út, előtte ui. vannak pocsolyák.
Egy kis pihentető aszfalt (kb. 1 km).
Átlátszó az erdő, hatalmas irtások mindenfelé. Jelzés nem nagyon van, de akkor amikor jobbra kell kanyarodni, szép, tiszta jelek vannak. Ez a lényeg.
Alighogy elindulunk, van egy hatalmas rönk, ezen tudtam pihenni, kicsit napozni.
A következő 4 kilométer.
Gyakori irányváltás, de ami a lényeg, leginkább füves út, sok-sok kerítés mindkét oldalon. A fakitermelésnek vége, az út jól járható.
A hosszú nyiladékig (kb. 2 kilométer)
A aszfaltot követően van egy farakás, ezen lehet ücsörögni, bár meglehetősen kényelmetlen.
Errefelé volt erdőirtás, nem a legjobb az út, na és vizenyős is. Viszont nem hosszú.
Nekem az egyik kedvencem a rövid egykori szekérút, mely az erdőben vezet, és jól van jelezve, na és járható is.
Jól van jelezve a balra kanyarodás, na és a nyiladék is jól járható. Így érjük el a murvás utat, ahol egykor a ROBUR állt.
Szerencsére itt is befejezték a fakitermelést, hatalmas az űr, fa inkább mutatóban.
Végre lehet indulni a nyiladékban!
A hosszú nyiladék, kisebb törésekkel (kb. 5 kilométer)
Nem látszik a vége, de nincsenek keréknyomok. Sok-sok vadles, kényelmes altalaj, vastag avar.
Kicsit balra, majd szinte azonnal jobbra. Itt kell vigyázni, mert hamarosan újra balra, ha ez kimarad, akkor lehet probléma.
Újra nem látszik a nyiladék vége, de itt sincs sár. Itt már kiütközik a fáradtság, pihenési lehetőség nincs.
Jó hosszú bandukolás után kerítés, itt balra, majd pár száz méter után keresztezzük a bekerített területet, a kerítés kiakasztható.
Újra hatalmas vadles, gázvezeték pásztáját keresztezzük. Még mincsig nincs sár.
Az utolsó kb. 700 méter a veszélyes, itt vannak akkora tócsák, hogy csak az erdőben lehet kikerülni. Volt ennél rosszabb is:-)))
A keresztező aszfaltcsíknál a kerítésen egy felfestés, pecsét 1 kilométer.
A híd előtt hatalmas hókupac, szinte meg kellett mászni. Mi lehetett errefelé?
Országút.
Balra Ötvös, de mi indulunk "megyét váltani", jobbra.
Jó 500 méter aszfalt után érjük el a keresztező nyiladékot, amiről már írtam.
Jó-jó, ez is igaz amit mondasz, de kevésbé jellemző azért a kéktúrázókra hogy benyomnak 8 powergélt egy túrán.:-) A Te eseted kicsit speciális, mert profi t.túrázó vagy, másléppen látod a világot és a kilométereket. Neked egy nap 50-60 kili meg sem kottyan, az átlag mezei kéktúrázó meg max 20-25 kilométert tervez és tesz meg egy nap alatt. Ez a jellemző inkább, és általában az hogy a bélyegzőhelyként szolgáló kocsmákban, boltokban azért fogyasztunk ezt-azt, nyilvánvalóan erre az összegre kíváncsiak. Az már más kérdés hogy ebben is nagy a szórás, függ a helytől, a kínálattól, a helyi törzsközönségtől, több napos vagy egy napos túra...und so weiter...(hogy stílusos legyek irányodba) :-)
én is töltöttem. igazából az a baj a formmal, hogy ha családdal túrázok akkor szálloda, füdrőszoba, dőzs és napi 5 kilométer. ha barátokkal, akkor inkább autózunk 100 órát és abból élünk ami a hátizsákban van - és 30 kilométer. vagy a hegyekben 15 de az annyi mint középhegységben 30. aztán van amikor csak elindulok gyalog otthonról vasárnap reggel és tízre otthon vagyok. 0 rezsi és 20 km.
a piára meg már hosszú évekkel ezelőtt elköltöttem az életre szóló kvótám, úgyhogy szép csendben lemorzsolódtam az igaz férfiemberek társaságából :)
azert szerencsetlenek a kerdesek, mert nem elegge konkretak. Pl. mennyit költök egy turara? Hat ha egy napos, akkor csak 1000 forint kaja. Ha több napos, akkor többet mert nincs kedvem semmit cipelni. De penzben ugyis a kajara költök, de nem helyben hanem itthon. Pl. elmegyek turazni. 1 napos tura, 7 ora. arra kell nekem kb 8 powergel, darabja 500 forint. Azaz 4000-t költöttem, de mindezt a tura elött a Spuri futoboltban, a helyi kocsmat/boltot nem tamogattam. Ez szerintem nagyon nem mindegy.
Ritkán szoktam hozzászólni, de most megteszem egy ifjú Hölgy védelmében.
A kérdőívről van szó.
A Hölgy kezdő túrázó, kisebb atyai ráhatásra választotta ezt a témát, kezdett el túrázni (DDK, Közép-dunántúli piros túra).
Biztosíthatok mindenkit, hogy a szakdolgozatra sok energiát fordít, és sikeres szakdolgozat készül, esetleg a későbbiekben folytatni fogja, kiegészíti. A kérdőív elkészítésében többünk segítségét kérte és természetes, hogy maradt benne hiba, vagy félreérhetőség (az alkohol kérdés egy mátrix része, ezért lehet úgy megítélni, hogy esetleg valaki ivótúrának tekintheti a Kéktúrát). Természetesen ezen hibák feltárásában is kérjük a Túratársak segítségét. Esetleg ötleteket is szívesen veszünk, mit kelett volna még megkérdezni.
A szakdolgozatot, amennyiben nincs jogi akadálya, természetesen közkincsé teszi a felméréssel és egyéb készülő dolgokkal(interjú...) együtt.
Persze nem szeretnék a nevében nyilatkozni, és valószínűleg be fog kapcsolódni a fórumba is, de mint apa, segítenem kell.
A festés bizonyára még nincs teljesen kész, de az MTSZ figyelemmel kíséri az eseményeket, a módosítás kezdeményezés is onnan származik nyilván közzé is teszik ha elkészül.
Írok majd részletesebben is a túráról, de kezdjük a legfontosabbal.
A mellékelt térkép-részlet azt a környéket mutatja, mely eddig sem volt problémamentes, de pár éve, hogy a vasúti közlekedés gyakorlatilag lehetetlen, még problematikusabb a nagyon hosszú szakasz, Szajki-tavak és Kisvásárhely között.
Az útviszonyokról azt érdemes tudni, hogy a kb. 2 kilométer (1 953 méter) gyakorlatilag járhatatlan.
Készítek majd részletes DEMO-t is a dokumentálás érdekében, de aki a pecsételés után elindul Kisvásárhely felé, az készüljön fel arra, hogy vagy a sárban tapickol, vagy az út szélén próbálkozik, dacolva a csemetékkel. Még most csak-csak, de a faágak nyomai maradandóak.
Pontosabban van 321 méter, mely jól járható (É-D irányú nyiladék), de utána még rosszabb.
Az aszfaltos szakasz jól járható:-))
Én azt a megoldást választottam, hogy előző alkalommal Gógánfa felől indulva értem el az É-D irányú szekérutat, most eddig mentem, innen Dabronc felé, onnan tudtam ui. hazaérni.
Kár, hogy elvitte a víz a hidacskát, viszont azt csak most néztem a beírásod nyomán a tuhun, hogy végre megszűnt a Ják és Nárai közötti hosszú aszfalttaposás! :-) -like-
Garáb fentről
A Mátra, előttte Pásztó
a szlovák tócsni
