Kiértékeltem a bükki túrám GPS trackjét, elvégeztem rajta a szokásos kasztrálásokat, vagyis kivágtam belőle minden letérést, így csak a tiszta kéktúra útvonal maradt. A teljes sódert nem akarom még egyszer ide mellékelni, azt megtalálhatjátok a (31967)-ben.
Tényleg,és nekem meg is van ez a könyv,de hogy Peták István írta az csak most tűnt fel hogy mondtad.Most már el is olvasom,ha már meg van.És hogy ezzel párhuzamosan filmet is készült forgatni azt nem is tudtam,jó lett volna ha sikerült volna neki.
Az Indexen nem olyan régen a "Sorozatklasszikusok -Másfél millió lépés Magyarországon" című háromrészes cikkben meséltek arról az egykori résztvevők hogy hogyan is készült a film,és hogy mennyire meghatározta az életüket,és meghatározza még ma is.
Peták Istvánnak is volt már egy próbálkozása, a Szent István-vándorlás c. sorozat. Az első részét kiadta könyvben is, a folytatásokat tudtommal nem. Ebben mesélt egy elkezdett, majd félbehagyott 60-as évekbeli Kék túra-filmról is.
Nekem a Vasfüggüny túráról lenne kérdeznivalóm. Van esetleg valakinek valami információja róla? Mettől meddig megy? Mennyire jól jelzett (elsősorban Sopron környékén)? Van-e esetleg igazolófüzete (remélem, hogy igen)? Illetve bármi egyéb hasznos információt megköszönnék! :)
MÁS!
A készülendő filmről meg akkor tudunk pontossabb véleményt alkotni, ha elkészült, bár nem a legjobbak az előjelek az egésszel kapcsolatban!
...Én pedig hozzátehetem, hogy a lengyelországi túráról készítendő filmet is szívesen megnézzük, mert különben nemigen ismerjük ezt a testvérországot, és várhatóan azokon a részeken nem is fog eláradni a belpolitika.
Esetemben, az utazás miatt legalább két nap, de remélem el tudok jutni rá. Teljesítménytúrákon nálam az időzavar nem azért szokott fellépni, mert kifogyok az energiából, hanem mert minden lépésemet, virágot, lepkét, bogarat, fűszálat lefényképezek, videózok.
Szerintem próbáld ki ezt a túrát,egy napot nagyon megér,szurkolok Neked hogy összejöjjön!Szép helyeken vezet a mályvádi piros jelzés,és bár én eléggé elkészültem az erőmmel a végére,azt mondom hogy abszolút jól teljesíthető,és ha jól tudom hamarosan túramozgalom is érinteni fogja.A jelvény mellett kitűzőt is lehet kérni,de azért a jelvényke az igazi!
Hörpölin,kérlek szépen, erősen fogalmazol,rosszul ébredtél?:-)) (na hallod,ilyen korán!) Itten senki nem köpköd,csak töpreng,mi is sülhet ki ebből a pár millió lépés Magyarországon és Lengyelországban projektből,a hozzászólások építő jellegűek! Egyébként meg polak "wegry dva bratanki" vagy hogy is van...:-)
Én azt mondom, ne köpködjünk előre... várjuk meg, amíg a film elkészül, ráérünk ezt megtenni majd akkor is... hiszen születhet ebből az egészből még egy jó alkotás is - habár ez a kevésbé valószínű leosztás. Ha önállóan, segítség nélkül akarja a filmet megcsinálni, akkor tegye, lelke rajta. Ő maga mondta az összehasonlíthatóságot a rockenbauer-féle sorozattal, akkor pedig tudnia kell, hogy keményen össze is fogják (fogjuk) hasonlítani a kettőt! És majd a jövő eldönti, érdemel-e majd helyet a könyvespolcunkon az ő sorozata a Másfélmillió lépés, és a többi hasonló filmek mellett...
Nagypapi,igazad van,elég sok autentikusabb személy van Bayer Zs.-nál ennek a filmnek a leforgatására,számomra az egyik leginkább alkalmas a januári jósvafői topiktúra egyik meglepetésrésztvevője,TOLNAI FERENC lenne,aki ugyebár a mérőkereket tolta anno 1979-ben.De ez a mese kategória,mert a pénz...
Viszont nem szeretnék telhetetlen lenni,csak egy jó filmet szeretnék végre a mai Magyarországról,a Kék Túra mentén,akár Bayerrel akár mással,hátha végre ezt valaki ma is meg tudná csinálni!És nem is hinném hogy az MTSZ-t kéne mindenképpen megkeresni,sokkal inkább pár -maradjunk a szónál- autentikus személyt,aki hitelt adna a filmnek,a túráknak.Legyen az Tolnai Ferenc,Peták István ,Szarvas Mátyás, Toplak Józsi,de akár Hörpölin is jó kalauz lehetne ezeken a túrákon,de ez csak az én gondolatom...És hát persze mindenképpen a legfontosabb lenne a megfelelő idős,és nem annyira idős személyeket megtalálni a falvakban,akik még élnek,és elmondhatnának sok-sok mindent,akár a vidékről,akár a népességről,a falu életéről.és sok egyébről mint anno 1979...Bár már régen nem ugyanaz ,de mégis fontos lenne,mert ez a lényeg valahol...
Alkalomadtán sort kerítek rá :) Az a baj, hogy az Alföld nekem nagyon kiesik a hatósugaramból, pedig szerettem azt a pár évet, amit főiskolai kollégistaként ott töltöttem. Az 55 km 13 óra alatt nagyon nem rémiszt el :) Ahogy nézem, idén augusztus 27-én lesz alkalom begyűjteni a jelvényt, beírom a naptáramba, ne csak te büszkélkedhess vele :)
Szerintem lenne pár alkalmasabb személy a film újraforgatására - ha erre tényleg szükség van.
„Nem tudom megígérni, hogy ugyanannyi ideig tart majd a forgatás, az is fontos változás az elmúlt 30 évben, hogy ma már semmire sincs elég idő. De minden településen megfordulunk majd, ahol Rockenbauer járt. A kiránduláson lesznek olyan helyek, amiket nem gyalog teszünk majd meg, de mondjuk 75-25 százalékban használjuk majd a lábunkat és az autónkat.”
A Rockenbauer-sorozatnak épp az volt a varázsa, hogy végiggyalogolták, dokumentálva. Ha kimaradt egy rész a forgatásból - úgy emlékszem, a Kőris-hegy volt ilyen például - azt megindokolták, de nem autóval járták végig, az biztos.
Kíváncsi volnék, hogy az MTSZ-t megkeresték-e a film ügyében, gyanítom nem, pedig valószínűleg találnának pár autentikus személyt, aki tudna segíteni.
Félek, hogy BZs részéről ez egy nagy öngól lesz. Aztán ne legyen igazam.
Egyre inkább kezd úgy tűnni, hogy amilyen érték a sorozat létezése az embereknek, akkora csapás a filmesekenek. Ha nem létezne, akkor talán a labdába rúgni képes csoport is megerőltetné magát egy kicsit, és a fogaskerekek talán kidobnák, mit is jelent itthon túrázni 2011-ben. Nagyon sok dologról, sokféle embernek szól a kéktúra, a másfélmillió lépést pedig már megcsináltuk. Azért remélem, hogy újabb 31 éven belül eljut egy jó ötlet a megfelelő helyre.
Akkor most mutatok Neked egy jelvényt,amelyet teljesítés által szereztem,és BIZTOSAN nincsen meg Neked,viszont egy nap alatt megszerezheted,és nagyon-nagyon szép!:
És csak egy 55km-es piros jelzést kell végigjárnod érte az Alföldön,gyakorlatilag szint nélkül -igaz egy nap,azaz 13 óra alatt- .De ha én meg tudtam csinálni,akkor bárki meg tudja csinálni...New York után szabadon...(aki itt meg tudja csinálni,az bárhol meg tudja csinálni...):-)
Én is kitűző-, jelvény-fanatikus vagyok. Úgyhogy tiszta szerencse, hogy a túramozgalmakhoz, teljesítménytúrákhoz jár egy-egy, mert így össze lehet kötni a kellemest a hasznossal :) 15000-ért a Kiváló jár (igazából 22600-nál, ha az előző fokozatokat is nézzük, és nem számoltam el), az Érdemes az egyel alacsonyabb. Nekem még csak egy szerény bronzom van, a pontok alapján már ezüstig jutottam el, csak le kellene adni a túrajelentéseket. Franc tudja, mennyi lehetne már, ha nem csak tavaly augusztusban lépek be egyesületbe, hanem előbb.
Jelen pillanatban ez a főcím az Indexen,és engem valahogyan nem érdekel az hogy Bayer kissé -hogy is fogalmazzak- megosztó személyiség,lényeg az hogy végre-végre ismét ez a filmsorozat és ennek kapcsán a Kéktúra a téma nagy nyilvánosság előtt.Hátha lesz ebből tényleg egy jó sorozat,bár nem érhet a nyomába a Másfélmilliónak,de akkor is érdekelne egy efféle film a mai Magyarországról,amelyet azért mi is ismerünk,akik a kéket járjuk,tudjuk hogy milyen,nem annyira rossz azért amilyennek láttatni akarják sokszor ,messze nem, de azért elgondolkodtató...
MTSZ-tag nem is lehetsz,inkább valamelyik egyesület tagjaként gyűjthetted volna hivatalosan a pontokat.Biztosan sok szép jelvénnyel lennél most gazdagabb.A 15 000 pont az már a csúcs,nem?Az Érdemes Természetjáró vagy mifene jelvény jár érte,ha nem tévedek.Az én jelvénybuzi gyűjtőszenvedélyem sikítva tiltakozik efféle felelőtlenséget látva!:-))
jelvénygyűjteményem egy része,ezeket vettem,de már pár darab megvan teljesítés által is,nemsokára a kéktúrás is meglesz!
Mindemellett leszögezem nem ezért járja az ember a természetet,de ez is lehet egy hobbi,nem?:-)
Ezen a "a saját, nem hivatalos pontgyűjtő táblázatom szerint" kifejezésen pedig egy jó mosolyogtam, ugyanis ilyen nekem is van! Eszerint én a márciusi börzsönyi túrán léptem túl valahol a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos között az 5000. letúrázott kilométert.
Miniszteri keretből kapott pénzt a Másfélmillió lépés Magyarországon újraforgatására. Mivel állami pénzből készül, állami tévén mutatják majd be. Tovább »
Higgyétek el, nem akarom floodolni a topikot, de ígérem, hosszabb időre ez lesz az utolsó túraleírásom itt! :-D
Országos Kéktúra Zádorfalva - Jósvafő 2011. május 13.
Szokás szerint reggel hét óra felé indultam neki a szállásomról az ötnapos túra utolsó napjának: a Zádorfalva és Jósvafő közötti távnak. Erre a napra már szándékosan terveztem kevesebbet: már a kora délutáni busszal haza akartam indulni Jósvafőről. Leadtam a szállásom kulcsait, aztán még betértem a tegnap már megismert kocsmába egy napindító Sopronira. Végül fél nyolc felé kanyarítottam a hátamra a motyót és indultam el kifelé a faluból az országút enyhe kaptatóján.
Az aszfaltútról még az első hajtűkanyarja előtt balra tértem, a füves dombokra felszaladó keréknyomokra. A letérési pont jól volt jelezve, elvéteni szinte képtelenség. Felkaptattam a dombokra, aztán az út a gerinc közelében beszaladt az erdőbe, de én még előtte megálltam szusszanni egyet. A kissé felhős reggelen is jól látszott a távolban Bükk tömbje.
Az erdőben nagyobb irtásfoltokat kereszteztem, ezek szemmel láthatólag újak voltak, legfeljebb 3-5 évesek, de lassan már embermagas volt a rajtuk cseperedő tölgyes újulat. Egy nagyobb irtásfolton értem el az Égés-tető tetejét, innen szép kilátás nyílt a környékre. A térképet elnézve sűrűn követik egymást a tetők a dombgerincen haladó kéktúra földútján: Nagy-Szőlő-tető, Égés-tető, Galyagos-hegy, Kavicsos-hegy, de a valóságban az út csak alig-alig hullámvasutazik a lapos dombtetők között.
Jól lehetett haladni, a jelzések is rendben voltak, a követésük csak ott nehezedett némileg, ahol az út több ágra szakadt, valószínűleg az esetlegesen jelentkező dagonyák kerülgetése végett. De most minden csontszáraz volt, még a legmakacsabbnak tűnő kátyúk is szárazon járhatóak voltak. Talán egy két-háromszáz lépésnyi szakaszon vétettem el a jelzéseket, azok ott az utammal párhuzamos nyomokon haladhattak.
Kapaszkodás a dombokra a füves keréknyomokon
Kilátás a távoli hegyek felé
Erdei földúton
A térképen is jelzett, és 2005-ben még látott hatalmas tölgy mára csupán egy csonk, ami szomorúan álldogál az út mellett. Egy nagyobb turistacsapat jött szemben, ők talán Aggtelekről indulhattak aznap reggel. Kényelmes menettel értem el az erdei makadámutat, aztán a szlovák-magyar határt. Egy sarkos jobb forduló után néhány perc múlva elértem az Aggtelekre tartó országutat, aztán egy jó háromnegyedórás menettel a falut is. Az elágazásban jobbra fordultam a K- jelzéseket követve, és további tízperces sétával már meg is érkeztem a cseppkőbarlang előtti autóparkolóhoz.
Az országút hosszú lejtőjén Aggtelek felé
Szabványkép Aggtelekről: A Barlang szálló és a szikla
Új faházak épültek a kempingben
A butiksoron megettem korai ebédemet (inkább talán késői tízóraimat) egy pizzériánál, vásárfiát néztem egy bazárban, aztán átsétáltam a barlanghoz. Stempliztem a bejárat melletti pénztárnál, aztán indultam is tovább. Felkapaszkodtam a sétányon a szikla tetejére, itt kifújtam magam, aztán nekiveselkedtem az utolsó, Jósvafőig vezető 5,5 kilométernek. A jelzések abszolút rendben vannak errefelé, látszik, hogy nem a turisták, hanem az erre sétálgatók számára lettek ezek felfestve! Kényelmes menettel, kb. másfél óra alatt tettem meg a két barlangbejárat közötti távot.
A nyeregből meredeken leereszkedtem a Tengerszem szálló melletti teraszra, stempliztem itt is a pénztárnál, aztán szusszantam egyet az egyik pihenőpadnál. A pénteki naphoz képest elég nagy volt itt a forgalom, szinte alig találtam helyet, ahol leülhetnék! Nagyon fülledtté vált az idő, szinte menekültem a forró, napos katlanból. Az erdőbe visszatérve visszakapaszkodtam meredeken a gerincre a K- jelzésekhez, itt hallottam meg először a mennydörgéseket. A fáktól semmit sem láttam, de igyekezni kezdtem, nem akartam, hogy túrám legvégén ronggyá ázzak (ha már eddig szerencsém volt)!
A Jósvafő feletti temetőnél bukkantam ki az erdőből, ekkor láttam meg, hogy a felhők már szinte a nyakamon vannak! Gyorsan leszaladtam a faluba, kereszteztem a Kecső- és Tohonya-patakokat a fahidakon, és ezután tértem le a K- jelzésekről, hogy a faluközpont felé induljak. Itt kezdett el szemerkélni az eső, pár pillanatig még reméltem, hogy ezt megúszom, de aztán leszakadt az ég, én pedig magamra kaptam a már készenlétben tartott esőkabátomat. Mire megtettem a kocsmáig vezető vagy kétszáz lépést, már ronggyá áztam. Szerencsére még volt majdnem egy órám a 14:20-as busz indulásáig, ezalatt átöltöztem a kocsma mosdójában, és elszopogattam egy Borsodit is az egyik asztalnál ülve és azt figyelve, mikor fog csillapodni a felhőszakadás.
Jósvafő - A Tengerszem szálló
Jósvafő - A felhők már a harangtorony felett vannak!
a könyv
jelvénygyűjteményem egy része,ezeket vettem,de már pár darab megvan teljesítés által is,nemsokára a kéktúrás is meglesz!
