Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Van egy örökölt ijam, amit nem használok. Nincs hozzá helyem, sem időm. Nem tudom milyen kategóriájú és hogy nagyjából mennyit érhet így egyben. Annyit tudok, hogy 50# os Kassai íj. Van hozzá 10db gyári vessző, csuklóra rögzíthető elsütő és hordtáska. Sajnos nem engedi feltölteni a fotókat, mert túl nagy a felbontás.
Aki esetleg tud segíteni, írjon nyugodtan email ben!
Hoyt Ruckus csigás íj, kompletten felszerelve. 18-28 coll között állítható húzáshossz, 20-50# között állítható erő. 2013-as kiadású modell, patika állapotban, egy éves ideg szettel. Kompletten ahogy a képen van, garantáltan üres lövés mentes, használva alig volt.Ideális serdülő korosztálytól kezdve,hölgyeken át mindenkinek.
Bear Element csigás íj felszerelve. Előző gazdája versenyekre használta, én csak itthoni gyakorlásra, patika,hibátlan állapotban van. 2007-es modell, 26-31 coll között állítható húzáshosszal,a gyári leírás 40-70# közötti erőről ír, de ez mind szerintem és az előző tulaj szerint is a valóságban inkább 60# vagy 60+ egy kicsi. A íjon 1.5 éves ideg szett van, ebbe az ideg szettel az előző tulaj éppen pár lövést adott le, én kb. 50-75 lövést. A képek szerinti állapotban és felszereléssel keresi új helyét.
Engem is érdekelne a vadászat kizárólag íjjal . Én is még csak az elméletnél tartok de az én kérdésem kicsit más természetű . Mivel nálam alapelv hogy csak aszt az álatot ölöm meg amit meg is eszek ezért engem az érdekelne hogy hogy lehet a vadászé az elejtett vad húsa ?Mert azt tudom hogy automatikusan nem a vadászé hanem a vadásztársaságé lessz .
"A dárdavető használatáról volt szó vadászatra, az egészen más kategória."
Annyira nem. El kell valamit találni dárdával, úgy hogy legyen még megfelelő átütő ereje.
"A homelgaard íjak, amelyeket megőriztek a skandináv mocsarak, többség szilfából volt, néhány kőrisből, akad egy két ősi tiszafa íj mint például Ötzi íja de az nem olyan gyakori."
Voltak azok mindenféléből. Bár most ahogy utána jártam az jött ki, hogy én is pontatlanul fogalmaztam. Az eredeti Holmegaard-i lelet az szilfa. A leggyakoribb anyag a leleteknél viszont a tiszafa (ami nem is meglepő - lásd longbow-k...).
"Tudnák mesélni a szilről és a kőrisről de inkább vissza kanyarodnék az eredeti gondolat menetemhez. Szóval itt domboldalak vannak tele kőrissel, akad szil, egyéb íjhoz alkalmas fa fajta mint mondjuk som, juhar, akác de néhány órát lazán eltölthetsz mire találsz egy ideális darabbot. Képzeld el egy füves sztyepén! Persze létezett csere kereskedelem és a paleolitikumban is több száz kilométerekről származó nyersanyagokból készültek dárdahegyek. Szerintem mégis közre játszhatott a fa hiány, hogy a famagra szarukat és inakat kezdtek ragasztgatni. Persze ezt csak feltételezem."
De nem a füves steppén találták ki. A füves steppével való félreértéseket viszont más topikban szoktuk firtatni :-) A ligetes steppéről ered ez a megoldás. És a szaru és ín is egész más funkciót tölt be mint simán a fa megerősítése.
A reflexíjaknál egész más elvárásaid vannak a fával szemben. Míg a botíjaknál nincs is jobb mint a tiszafa addig az teljesen használhatatlan reflexeknél, nem adja az elvárt rugalmasságot. Pl. a mongol és mandzsu íjak jórész ma is bambusz alappal készülnek. Eszük ágában sincs szillel meg tiszafával szarakodni. (Mellesleg a szomszédos nyugat-szibériai és kelet-európai erdőkből bármilyen fát beszerezhettek volna ha az kell...)
"Egyszer Grózer Csaba beszélt arról, hogy a szkítáknak állítólag volt olyan íja, ami tisztán hegyi kecske szarvából készült."
Hát mondani lehet ilyet, bármikor. De amíg nincs ilyen lelet addig ez teljesen ötlet szinten mozog. Vannak tökéletesen konzerválódott szkíta íjleletek szóval lehet őket gyakorlatban elemezni (nem csak a képek alapján mint régen).
"Itt lép be a megfelelő nyers anyag hiány. Azokon a tájakon ezek a fajok kizárólagosak. A nyírfa nagy gázzal elmegy harmadosztályú íj nyers anyagnak(az itteni bőségbe rá se néznék), a fenyő sehogy. Lehetséges, hogy tudtak vadat elejteni vele, talán inak felhasználásával tették hatékonyabbá de, hogy egy mai sport íjnál hatékonyabb(azonos húzó erő és nyíl tömeg esetén) azt nagyon erősen kétlem. Hacsak nem volt valami speciális inazási technikájuk. Azok az íjak marha hosszúak, ráadásul vaskosak, hosszabbak mint az ember aki használja, ez már eleve alacsonyabb hatásfokú, lomha íjat sejtet. Ezt talán a húzóerő növelésével kompenzálták."
Ó, itt sajnos nagyot tévedsz. Igazából a legkorábbi lelet más anyagból készült (csak a hasa maradt meg de arra sem emlékszem pontosan most miből volt és nem tudok per-pil. utánanézni...). Szándékosan tértek át erre.
Az ok röviden: Ferde szögben növő és fiatal fenyőkből vágták ki a fát, speciális szögben. Így egy sokkal sötétebb, nedvesebb és rugalmasabb fát kaptak mint bármi másból a környéken. Ez a fa viszont - bármilyen rugalmas is - túlfeszítésnél könnyen törik. Ezért ragasztottak nyírfát a hasára. Szóval a speciális fenyő adja az erőt, a nyír meg meggátolja, hogy eltörjön. Halenyvvel ragasztották és azért vonták be nyírkéreggel, hogy ne essen szét az első esőben.
Formára és működésre ezek viszont nem botíjak hanem reflexíjak. Annyira tuti reflexek, hogy még siya is készült hozzájuk ami sokszor külön lett beragasztva merev fából.
És nem, nem inazták őket, nincs szaru, semmi ilyesmi, csak a fák.
U. T. Sirelius rengeteg ilyen íjat gyűjtött, hantiknál még olyat is ami 3 fából van. És feltételezéseddel ellentétben ezek rugalmas, gyors és erős íjak. Nagy a vessző sebessége, finoman eresztik ki a vesszőt, egyszóval nagyon frankó íjak. És simán alkalmasak szarvasok elejtésére.
Googliztam fotót hogy néz ki egy ilyen, berakom a végére (betekerés előtt, után és kölön a siya-kkal)
Sirelius sajnos finnül publikál leginkább de itt van pár sor mástól (ha nem is a legújabb):
"A "hagyományőrzésre" készített íjak egy jelentős része műgyanta üvegszál kompozíció, ezeket nem igazán lehet egy lapon említeni a korabeli íjakkal. Ezenkívül Magyarországon egyedül Grózer csinál szaru-fa-in kompozit(azaz történelmi íjakhoz hasonló) íjat kereskedelmi céllal. Ha jól tudom. Vannak még lelkes amatőrök a maguk és mások szórakoztatására, illetve van még egy vagy két fickó külföldön. "
Egyre divatosabbak a biokompozitok a világ minden táján. Nem tudom, hogy M.o.-n Grózer-e az egyetlen, lehet, én hiszek neked. Az enyém tőle van mondjuk :-)
És azt kell mondanom, hogy legaláb olyan jó mint a szintik, őt, szerintem sokkal finomabban ereszti el a vesszőt (bár lehet ez csak placebo). De semmivel se rosszabb az biztos. (Csak vigyázni kell rá.)
"Azt állítottam, hogy ezeknek a vadászó népeknek az íjai hatásos lőtávolsága hozzávetőleg azonos a dárdavetővel elhajított dárda hatásos távolságával. Az pedig simán van 50-80 méter. Ugyanakkor a dárdavetőt sokkal de sokkal könnyebben és gyorsabban el lehet készíteni. Ha most szólnak, hogy este megyünk vadászni, akkor csinálhatsz jó párat addig.
Megint más dolog, hogy a legkorszerűbb íjak, korszerű irányzékkal, álló célpontot eltalálnak fix f távolságról. Megint más dolog, ha csak egy fa íjad van és egyszer 178 méterre jelenik meg a szarvas, X sebességgel haladva, hozzád képest alfa szögbe és van két próbálkozásod. Különböző alkalommal más távolságra, más sebességgel, más szögbe és megint van két próbálkozásod, meg három másodperced koncentrálni.
Az hogy a nyílt területen ne tudták volna kelő közelségbe, lő-hajító távolságba keríteni a vadat, alábecsülése a korabeli vadászok találékonyságának. Tény hogy sikerült nekik."
Ez egy teljesen más téma mert itt egyszerű faíjakról beszélünk. Egyébként hatékonyság szempontjából csináltak már a Vaskorban olyan íjakat mint a maiak, csak a "kényelemi" dolgok fejlődtek (távlövészeten is hagyományosakkal lőnek, nem?...).
A másik fejtegetésedre meg azt tudom mondani amit a dárdára is: Ezek nagyon-nagyon értettek ehhez, nem volt gond.
Egyébként szerintem nem is gondolnád hogy tudtak lőni akár a Középkorba (akár a nomádok akár a gyerekkortól erre nevelt walesi íjászok).
"Amennyire tudom a török íjak az íjak fejlődésének a csúcspontja, leszámítva a legmodernebb anyagokból és technikákkal készült mai íjakat."
Rosszul tudod :-) Van ilyen.
"Egy török janicsár átlőtt a Boszporusz felett a feljegyzések szerint (7-800 méter). A török készítettek kifejezetten távlövő íjakat, ezeknek a paraméterei szerint ez egyáltalán nem irreális."
Ez egy alaptalan legenda. Törököknél nem ritka :-) (De ma is keringenek ilyen kamu rekordok 1500 méterekről...).
A rekordot Mónus tartja 653 méterrel és ezzel az 1228-as 502,5 métert döntötte meg mint igazolt rekordot.
Egyébként olyan legendákat is olvashatsz pl. angolszász krónikákban hogy valaki átlőtt a csatornán a franciákhoz. Ennyit érnek az ilyenek.
"A harci íjaik a legjobbak voltak, nem akármilyen művelet a felajzásuk se."
A második része igaz, az első csak szerintük.
"A magyarok a török háborúkba le is cserélték a saját legendás íjaikat a török típusra. Egyszerűen jobb hatásfokkal működik."
Ezt te honnan szedted? A 15. században még magyar íjakat használtak (amik azért eltértek a honfoglalás koritól) utána meg kiveszőben volt már az íjászat.
Van egy firenzei íj magyarországi zsoldosoktól ami sok török jegyet visel de az sem tiszta, hogy magyar vagy kun lehet-e. Sőt A. Cenni szerint az oszmán-török sem zárható ki mivel minden ami a magyarokhoz köti az a készítő neve ami Tomas Nagyz.
De ez csak egyetlen egy íj.
Az meg hogy Erdélyből a török uralom alatt milyen íjak kerülnek elő tökmindegy mert azt a törökök intézték.
Egyébként szerinted miért nem török íjakkal lövöldöznek akkor pl. Mónusék a versenyeken?
"Ismerve a törökök kiválóságát a fegyvernemben, nem csoda, ha voltak olyan török katonák, akik képesek voltak hasonló mutatványokra mint amit írsz. Ez nem azt jelenti, hogy minden katona minden időbe képes volt erre. Inkább olyanok lehetek ezek mint a mai mesterlövészek, akik két kilométerről eltalálnak a gyufás skatulyát."
Félreértetted az idézetet akkor (nem akartam az egész könyvet bemásolni...). A 70 méterre 5-ből 5 volt az elvért szint. Ha ezt nem lőtted meg mehettél vissza "konyhára", nem voltál jó íjásznak.
Alábecsülöd szerintem mekkora különbség van az íjászat mint életforma és az íjászat mint hobbi/sport között :-)
"Ezt nem lehet általánosságba kivetíteni a természeti népekre."
Általánosságban nem. Ezt nem is tettük szerintem. De azért ez nem olyan egyszerű kérdés azért...
Főleg hogy komoly információhiányban szenvedünk e téren.
"Igazából, későbbi csatákban, egész közelről dobálóztak a dárdákkal."
A dárdavető használatáról volt szó vadászatra, az egészen más kategória.
"A Homelgaard-i íj nagy számban készült a dániai mocsarakban a Mezolitikumban. Ilyen a legkorábbi íjlelet is. Ez egy sima botíj viszont meglepően erős és pontos.
Itt egy kisvideó egy remake-ről ami pont úgy juharfából készült mint a legtöbb eredeti:"
Használtam íjat, volt csigás íjam pár évig. Magam is próbálkoztam íj készítésével, ezek fa íjak. Igazából most is vannak félkész íjaim amiket egyszer valamikor -ki tudja mikor- szeretnék befejezni. Megtudom a fát hajlítani, edzeni, laminálni és hasonlók. Ismerem a fafajtákat, nincs fa az erdőbe aminek nem tudnám a fajtáját, esetleg az alfajt találgatom. Tudom melyiknek milyenek a tulajdonságai, melyik mire jó, melyik milyen mértékben alkalmas íjnak és melyiknél mire kell figyelni.
Egy időben amikor nagyon rá voltam hevülve a témára sokat olvasgattam, keresgéltem a neten. Tudom melyik a homelgaard íj, tervbe is volt-van hogy csinálok egy olyant is csak valahogy háttérbe szorult ez a téma, nem mindig van idő hobbyra.
A homelgaard íjak, amelyeket megőriztek a skandináv mocsarak, többség szilfából volt, néhány kőrisből, akad egy két ősi tiszafa íj mint például Ötzi íja de az nem olyan gyakori. Nézd meg:
"They are 154 cm and 184 cm respectively and date to around 6000 BCE. Both are made out of elm and are classified as self longbows with convex backs and flattened bellies."
Tudnák mesélni a szilről és a kőrisről de inkább vissza kanyarodnék az eredeti gondolat menetemhez. Szóval itt domboldalak vannak tele kőrissel, akad szil, egyéb íjhoz alkalmas fa fajta mint mondjuk som, juhar, akác de néhány órát lazán eltölthetsz mire találsz egy ideális darabbot. Képzeld el egy füves sztyepén! Persze létezett csere kereskedelem és a paleolitikumban is több száz kilométerekről származó nyersanyagokból készültek dárdahegyek. Szerintem mégis közre játszhatott a fa hiány, hogy a famagra szarukat és inakat kezdtek ragasztgatni. Persze ezt csak feltételezem. Egyszer Grózer Csaba beszélt arról, hogy a szkítáknak állítólag volt olyan íja, ami tisztán hegyi kecske szarvából készült. Bocs de marha sok idő lenne elő keresni azt a filmet, nem tudom melyikbe és mikor mondja.
"Ezek már kompozit íjak amik két fából vannak összeragasztva (ált. háta nyírfa, hasa fenyő,"
Itt lép be a megfelelő nyers anyag hiány. Azokon a tájakon ezek a fajok kizárólagosak. A nyírfa nagy gázzal elmegy harmadosztályú íj nyers anyagnak(az itteni bőségbe rá se néznék), a fenyő sehogy. Lehetséges, hogy tudtak vadat elejteni vele, talán inak felhasználásával tették hatékonyabbá de, hogy egy mai sport íjnál hatékonyabb(azonos húzó erő és nyíl tömeg esetén) azt nagyon erősen kétlem. Hacsak nem volt valami speciális inazási technikájuk. Azok az íjak marha hosszúak, ráadásul vaskosak, hosszabbak mint az ember aki használja, ez már eleve alacsonyabb hatásfokú, lomha íjat sejtet. Ezt talán a húzóerő növelésével kompenzálták.
"Mivel újfent: Amit nem vadászatra veszel vagy csak úgy "hagyományőrzésnek" az általában igen gyenge lesz. 2-30 font sportíjnak 40-50 "hagyományőrzésre"."
A "hagyományőrzésre" készített íjak egy jelentős része műgyanta üvegszál kompozíció, ezeket nem igazán lehet egy lapon említeni a korabeli íjakkal. Ezenkívül Magyarországon egyedül Grózer csinál szaru-fa-in kompozit(azaz történelmi íjakhoz hasonló) íjat kereskedelmi céllal. Ha jól tudom. Vannak még lelkes amatőrök a maguk és mások szórakoztatására, illetve van még egy vagy két fickó külföldön.
"Történelmi adat. Ismered az oszmán íjakat, tudod hogy bár szépek és pontosak se nem túl erősek se nem arról híresek hogy nagyon extra messze vinnének. Ennek ellenére amit feljegyeztek:"
Amennyire tudom a török íjak az íjak fejlődésének a csúcspontja, leszámítva a legmodernebb anyagokból és technikákkal készült mai íjakat. Egy török janicsár átlőtt a Boszporusz felett a feljegyzések szerint (7-800 méter). A török készítettek kifejezetten távlövő íjakat, ezeknek a paraméterei szerint ez egyáltalán nem irreális. A harci íjaik a legjobbak voltak, nem akármilyen művelet a felajzásuk se. A magyarok a török háborúkba le is cserélték a saját legendás íjaikat a török típusra. Egyszerűen jobb hatásfokkal működik.
Ismerve a törökök kiválóságát a fegyvernemben, nem csoda, ha voltak olyan török katonák, akik képesek voltak hasonló mutatványokra mint amit írsz. Ez nem azt jelenti, hogy minden katona minden időbe képes volt erre. Inkább olyanok lehetek ezek mint a mai mesterlövészek, akik két kilométerről eltalálnak a gyufás skatulyát. Ezt nem lehet általánosságba kivetíteni a természeti népekre. Ugyanis miről is volt szó? Erről:
"Természetesen a homelgaard íjakkal meg kétfa íjakkal 100 és 150-200 méterekre lövöldöztek max és szarvasra meg hasonlóra csak 50 méterről."
Azt állítottam, hogy ezeknek a vadászó népeknek az íjai hatásos lőtávolsága hozzávetőleg azonos a dárdavetővel elhajított dárda hatásos távolságával. Az pedig simán van 50-80 méter. Ugyanakkor a dárdavetőt sokkal de sokkal könnyebben és gyorsabban el lehet készíteni. Ha most szólnak, hogy este megyünk vadászni, akkor csinálhatsz jó párat addig.
Megint más dolog, hogy a legkorszerűbb íjak, korszerű irányzékkal, álló célpontot eltalálnak fix f távolságról. Megint más dolog, ha csak egy fa íjad van és egyszer 178 méterre jelenik meg a szarvas, X sebességgel haladva, hozzád képest alfa szögbe és van két próbálkozásod. Különböző alkalommal más távolságra, más sebességgel, más szögbe és megint van két próbálkozásod, meg három másodperced koncentrálni.
Az hogy a nyílt területen ne tudták volna kelő közelségbe, lő-hajító távolságba keríteni a vadat, alábecsülése a korabeli vadászok találékonyságának. Tény hogy sikerült nekik.
"A tűzfegyvereket több mint száz évig használták az íjakkal párhuzamosan mire azok kiszorultak. "
A tűzfegyverek sokáig, se pontosságba, se átütő erőben nem vették fel a versenyt a legendás angol hosszú íjjal. Az egyetlen előnyük, hogy egy két hetes gyorstalpalón meg lehetett tanítani bárkinek a használatát és így viszonylag gyorsan fellehetett állítani egy sereget. Addig az íjhoz elengedhetetlen volt a rendszeres gyakorlás gyerekkor óta.
Pécsen eladó egy nagyon megkímélt, teljesen felszerelt Bowtech Old Glory csigás íj. Egy szezont használtam hobbi szinten, garantáltan üreslövés mentes. Húzáshossz jelenleg 28', de adok hozzá 2 pár csigát, amivel 31'-ig állítható( a 2 pár csigát kb 30E ft értékben vettem USA-ból) Kérésre küldük képeketl. Érd: castor84@gmail.com, 30 864 6758
Nem, az engedély megszerzéséhez nem kellenek a puskák, hiszen mivel nincs még engedélyed, így puskád sem lehet! :)
Gyakorolni tudsz egyesületekben, lőtereken. Szívesen látnak és oktatnak mindenhol. Természetesen nem ingyen.
A vizsgáknál a fegyvert és a lőszert a vizsgáztató biztosítja, ami a vizsgadíjban benne is van.
"Ha valaki kizárólag íjjal szeretne vadászni, akkor is csak úgy szerezhet vadászengedélyt, ha sörétes és golyós vadászlőfegyverrel is levizsgázik a vadászíjas kiegészítő vizsga előtt?"
De igazából az alapkérdés az volt, hogy: "Ha valaki kizárólag íjjal szeretne vadászni, akkor is csak úgy szerezhet vadászengedélyt, ha sörétes és golyós vadászlőfegyverrel is levizsgázik a vadászíjas kiegészítő vizsga előtt?"
Ha megvannak az engedélyeim... persze, de már az engedély megszerzéséhez is kellenek a puskák, nem? Vagy mivel gyakorol az ember, és mivel viszgázik? Én erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy kell venni fegyvereket, amit aztán (a vizsga után) többé kézbe se vesz az ember.
Érdekel a vadászat, de egyelőre csak elméleti szinten (elkezdtem utánanézni a dolgoknak, olvasgatom a vonatkozó törvényt...), de valami még nem teljesen világos (vagy csak nem akarom elhinni, hogy úgy van...) Lehet, hogy nagyon amatőr lesz a kérdés, és az is elképzelhető, hogy volt már szó róla akár itt is, de azért megkérdezem:
Ha valaki kizárólag íjjal szeretne vadászni, akkor is csak úgy szerezhet vadászengedélyt, ha sörétes és golyós vadászlőfegyverrel is levizsgázik a vadászíjas kiegészítő vizsga előtt?
Ha igen, annak mi értelme? És egyáltalán megvalósítható anélkül, hogy kétféle puskát is kelljen vásárolni, hogy a vizsga után többé soha nem használjam?
Somoskői Viktor vagyok, a Debreceni Egyetem vadgazda mérnök szakos hallgatója. A szakdolgozatomhoz szeretném a segítségeteket kérni, melyben a vadászíjászattal foglalkozom, különös tekintettel a különböző hegytípusok vizsgálatára. A munkámhoz minél több adatra lenne szükségem a hazai vadászíjászok módszereire vonatkozóan. Ehhez szeretném a segítségeteket kérni egy kérdőív kitöltésével, melyet elektronikus vagy formában tudok eljuttatni. A válaszadás természetesen anonim és önkéntes. A kész kérdőívet a facebookon keresztül, e-mailben vagy postán egyaránt szívesen fogadom.
Elérhetőségeim: Mail: viktor.somoskoi@gmail.com Posta cím: 3300 Eger, Töviskes tér 10. IV/31 Előre is köszönöm a segítséget!
sziasztok még csak érdeklődöm a vadász íjászatról és azt halottam hogy íjal lehet egyénileg is vadászni nyúlra és fácánra és szeretném megtudni hogy ez igaze és ha igen akkor ez úgy néz ki mint a bokrászó vadászat vagy hogyan
Az íjadon egy ideg van, és két kábel (ezek a sodronyok). Az ideg a csigák nagy átmérőjű kerekén futnak, belűlről kéfelé (tehát kihúzáskor legördülnek a csigáról). A két kábel mindegyike acsiga kis átmárőjű kerekére fut, ott átmegy a hasítékon, és a csiga kikönnyítésében megakad a rápréselt göb. A kábel másik vége az csigájával ellentétes tengelyre van akasztva. Így a két kábel az íj kihúzásakor "feltekeredik" a csigájára, valamint húzza az ellentétes kart, miközben az ideg legördül a csigákról. Így működik a csigarendszere. Valamikor csináltam ilyen íjjakat, de már elvből és életvédelmi okokból nem vállalom.
Köszi. Bevittem egy boltba az Ajtósi Dürer-en, de elhajtottak. Valami Fóton lakó mestert ajánlottak, hogy menjek Fótra vagy mi de konkrétumot nem mondtak hogy esetleg átvennék és elintéznék. Kassai "mestert" meg nem találom, mármint elérhetőségem nincs hozzá. Amúgy nosztalgia, és hobbi a cél amiért feltámasztanám. Nehogy már egy ezer forintos tétel miatt kidobjam. A végén felbosszantom magam és megcsinálom. Csak tudnám mit hova kell tenni. Ilyen acélsodronyt pár orintért csinál nekem a bowdenkészítő bármilyen véggel, de akkor sem tudom miért van 3 vége a cuccosnak...
Szerintem Bio arra utalt, hogy Boar a hozzászólásában a gyártót, Kassai Lajost ajánlotta javításhoz :-))
Ami némileg logikusnak is tűnik adott esetben.
De biztosan más is megcsinálja neked, csak vidd be egy jobb íjászboltba.
Sajnos nincs olyan sok belőlük, hogy a bőség zavara elvakítson......
De mint egy '91-es Kassai csigás tulajdonosa mondom, hogy nem nagyon éri meg vele a szarakodást.
Lajos csigás íjjainak egy nagy erénye volt, a jó kikönnyítés.
Már akkoriban is nagyon nehezek és lomhák voltak, mára ez csak fokozódott.
Egyrészt a hosszú idő alatt a megfeszített reflexek anyaga csak eresztett valamennyit a rugalmasságából, és a közben végbement változtatások a modernebb íjakon úgy állva hagyták az akkori technikát, hogy csak na!
Ha csak szórakozásból, vagy nosztalgiából akarod feltámasztani akkor van létjogosultsága, de ha netán komolyabban használnád, vagy vadásznál is vele, akkor jobb ha félreteszed és nézel valami könnyebb, gyorsabb, precízebb darabot helyette.
Gábor