Keresés

Részletes keresés

pleonat Creative Commons License 5 órája 0 0 40897

Mint geodéta mondom, hogy jelentős lehet. Létezik az ún. léglengés. Már az iskolában felhívják rá a figyelmet, hogy különösen nyáron mérés közben nem árt erre a jelenségre figyelni.

Maga a jelenség úgy jelentkezik, hogy kint a terepen állsz a műszerrel és a tőled 80-120 m távolságra levő mérőlécen leolvasol egy értéket. Picit később ránézel és akár 60-80 cm eltérésű értéket olvasol ugyanabban a mérőállásban. Ha nagy szerencséd van, akkor a műszerbe nézés közben játszódik le a folyamat. Igen meglepő dolog tud lenni, első ilyen jelenség észlelésekkor azt hiszed elnézted az értékeket, pedig nem. Másodperc töredéke alatt játszódik le az egész. Picit hasonló a délibábhoz. 

De az előtt sem teljesen ismeretlen ez a jelenség, aki csillagászkodik. Az áramló meleg levegő a látómezőben odébb tolja a nézett objektumot. Legkönnyebben előidézhető ilyenkor télen, a távcsövet irányítsd egy működő kémény fölé, de ha fúj a szél, akkor az elhajló melegebb levegő irányába. 

Előzmény: pk1 (40895)
kuyarashi Creative Commons License 28 órája 0 0 40896

A másik pedig az, hogy ebben az esetben nem csak a lángnak látszana az árnyéka, hanem a felette felhevülő levegőnek is.

Előzmény: _vs120_ (40894)
pk1 Creative Commons License 29 órája 0 0 40895

Az általad említett hatás is létezik, de azt írtad:

"A melegebb levegő tőrésmutatója jelentősen eltér a hidegtől"

 

A képlet szerint: n(T) = 1+,000293(300/T)

Ha T=300K,  akkor n=1,000293

Ha T=3000K, akkor n=1,000029

 

Jelentős eltérés ez?

Előzmény: _vs120_ (40894)
_vs120_ Creative Commons License 30 órája 0 0 40894

Azt gondolnám hogy a gyertyaláng árnyékot vet effektusnak van sokkal prózaibb magyarázata is:

A melegebb levegő tőrésmutatója jelentősen eltér a hidegtől, így lencseként viselkedik.

Előzmény: pk1 (40886)
leckonszev Creative Commons License 3 napja 0 0 40893

Pontosabban nem valóban, mert még nem született ilyen válasz. Mivel az annihiláció egy másodpercen belül megkezdődött, így akkor már volt fény.

leckonszev Creative Commons License 3 napja 0 0 40892

Attól függ mit nevezünk fénynek. De valóban egy másodpercen belül jött létre bárhogy is definiáljuk. Egyébként a Biblia ebben is téved, hogy létezhet önmagában fény?

Előzmény: lesi fotós (40888)
Diótörő Creative Commons License 5 napja 0 0 40891

Hová tűntek a régebben fotókat betevő olvtársak?

Mert azok az ilyen vitát egyetlen percig sem tűrték volna, minden ilyesfajta hozzászólás távozásra volt ítélve.

Pedig hát csillagászat ez is.

pk1 Creative Commons License 5 napja 0 0 40890

"jelenleg ... a fotonok szabad úthossza millió fényéves"

 

Ez erős alábecslésnek tűnik. Legalább tízezerrel szorozható.

Előzmény: Elminster Aumar (40887)
pert2 Creative Commons License 5 napja 0 0 40889

Tobb masodperc is eltelhetett es eleinte rontgenszemekre is szukseg volt a tisutanlatashoz.

Előzmény: lesi fotós (40888)
lesi fotós Creative Commons License 5 napja 0 0 40888

"És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság."

 

Arra vontkozóan valami infó,hogy mikor jutott ez az idős eszébe (magyarul: mikortól van fény az univerzumban) ?

 

Nem viccnek szántam a kérédést! 

Elminster Aumar Creative Commons License 5 napja 0 0 40887

Annyiban azért igaza van leckonszev-nek, hogy számít az anyagsűrűség is. ;-)

 

A fizikai tény ez: a plazma csakis töltött részecskékből áll, a töltött részecskék pedig mindenféle fotont el tudnak nyelni.

Ebből következően a plazmán áthaladó elektromágneses sugárzás fotonjai bizonyos százalékban elnyelődnek. Hogy mekkora százalékban, az függ attól, hogy a sugárzás útjába mennyi töltött részecske esik, megakasztva a fotonokat a terjedésükben. Megfelelő mennyiségű részecske esetén az elnyelés 100%-os. A megfelelő mennyiség összejöhet a nagy sűrűségből, vagy a nagy térfogatból, ezért aztán a legjobb jellemző a plazma fotonelnyelésére a fotonok átlagos szabad úthossza.

Az univerzum 380 000 éves kora előtti "plazmakorszakban" az átlagos szabad úthossz centiméter-méter nagyságrendű volt, azaz gyakorlatilag átlátszatlan a közeg. Jelenleg a gyakorlati értelemben vákuumnak tekinthető világűrt kitöltő híg(!)-plazmában olyan ritkán vannak a részecskék, hogy a fotonok szabad úthossza millió fényéves, azaz átlátszó a közeg.

 

Egyébként ugyanez van az átlátszatlan közönséges szilád anyagokkal is. Ha nem fémes kötésűek, akkor csak megfelelően vékony csiszolatot kell a cuccból készíteni, és máris átmegy rajta a fény. Persze! Mert kevés részecske van a fény útjában!

Előzmény: pk1 (40886)
pk1 Creative Commons License 5 napja 0 0 40886

Az átlátszatlanság oka az volt, hogy még nem léteztek atomok. Elektronok és atommagok (H és He) nem voltak egymáshoz kötve, azaz plazma állapotú volt az egész univerzum. Az minden elektromágneses sugárzást elnyel, hiszen attól elektromágneses a hullám, hogy megrázza a töltéseket, megforgatja a a mágneses nyomatékkal rendelkező részecskéket, mindez energiát vesz el a sugárzási tértől.

 

Házilag kivitelezhető kísérlet a plazma fényelnyelésének kimutatására: a gyertyaláng árnyékot vet, ha egy másik fényforrással világítjuk meg. Minél erősebb a fényforrás, annál látványosabb, mert nagyobb a kontraszt.

 

És itt érünk vissza a csillagászathoz: a fedési változók azért vannak, mert a csillagok nem engedik át a másik fényét magukon. A sajátjukét sem, a Napból is csak a fotoszférát látni.

Előzmény: leckonszev (40877)
leckonszev Creative Commons License 6 napja 0 0 40885

Közepi csillagok távolságát nagyon egyszerű megmérni, meg kell nézni, hogy a Földpálya különböző pontjairól mennyire látjuk más irányba a csillagot. Innen középiskolai geometriával  ki lehet számolni.

Előzmény: pmate955 (40884)
pmate955 Creative Commons License 6 napja 0 0 40884

Érdekelne a dolog, amit le lehet írni ilyen rövid terjedelemben. :)

Előzmény: leckonszev (40882)
pmate955 Creative Commons License 6 napja 0 0 40883

Köszi a választ :) 

Előzmény: jogértelmező (40880)
leckonszev Creative Commons License 6 napja 0 0 40882

Egyébként én tanultam csillagászatot és be is tudok számolni a távolságmérésről, csak tudni kéne a konkrét kérdést, mert egészen máshogy számoljuk ki egy távoli galaxis távolságát, mint egy közeli csillag távolságát.

leckonszev Creative Commons License 6 napja 0 0 40881

A plazma önmagában még nem ok arra, hogy valami átlátszatlan legyen. A Nap és közöttünk is plazma van, mégis látjuk a Napot. A plazma akkor lesz átlátszatlan, ha sűrű, de ez gázra is ugyanúgy igaz.

 

De elhiszem, hogy olyan sűrű volt a plazma, hogy a fény számára áthatolhatatlan volt, csak nem tudtam, ezért kérdeztem.

Előzmény: Elminster Aumar (40879)
jogértelmező Creative Commons License 2018.01.13 0 0 40880

A csillagászati távolságmeghatározásban egy fénykép-elemző bérmunkásként dolgozó hölgy jutott rendkívüli jelentőségű felismerésre a XX. század elején. Felfedezése csaknem elkallódott. Amikor a szakemberek késve feleszmélve Nobel-díjra javasolták, ő már nem élt.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Henrietta_Swan_Leavitt

Előzmény: pmate955 (40855)
Elminster Aumar Creative Commons License 2018.01.13 0 0 40879

"Egyébként miből gondolod, hogy nem volt a fény számára átlátszó az univerzum félmillió évig? Ilyet még nem hallottam."

 

Külön kiemelte, hogy kerekítéseket használ!

Az univerzum az első 380000 évben plazma állapotban volt, az meg kerekítve félmillió év. A plazma egyik alapvető tulajdonsága, hogy az elektromágneses sugárzásra áthatolhatatlan (átlátszatlan).

Előzmény: leckonszev (40877)
kuyarashi Creative Commons License 2018.01.12 0 0 40878

Feltételezem, túl sűrű volt. 

Előzmény: leckonszev (40877)
leckonszev Creative Commons License 2018.01.12 0 0 40877

Ezt tényleg benéztem, a fotonkorszak végén, amikor indult a háttérsugárzás már több mint egymilliárd fényév volt az átmérő. Egyébként miből gondolod, hogy nem volt a fény számára átlátszó az univerzum félmillió évig? Ilyet még nem hallottam.

Előzmény: pk1 (40874)
pmate955 Creative Commons License 2018.01.12 0 0 40876

Köszi, rajta vagyok az ügyön. :) Bár csak az időjárás is így gondolná, a sat24.com-on függök folyamatosan. Hol van már a régi száraz tél? 

Napszűrő fóliát akarok még venni rá első körben. :) 

Apropó műcsillagot próbáltatok már készíteni? Valami tipp, ötlet?

Előzmény: kaviat (40875)
kaviat Creative Commons License 2018.01.12 0 0 40875

ezzel a 114es kis csővel már el lehet kezdeni az ég alatti bohóckodást. esetleg valami rövidebb ortho-t még érdemes beszerezni bolygóra

Előzmény: pmate955 (40828)
pk1 Creative Commons License 2018.01.12 0 0 40874

Na jó, 15 milliárd évre kerekítek én is, de odateszek egy posztitet, hogy ez kerekítés. Egyenletes tágulást feltételezek - első közelítésnek megteszi. Az univerzum félmillió (postit: kerekítés) évesen vált átlátszóvá a fény számára, korábbi fotonok nincsenek. Ami ma érkezik hozzánk (mikrohullámú háttérsugárzásként), az félmillió fényévre, azaz több, mint egy galaxisátmérőnyire volt a "kitisztulás pillanatában".

 

Neutrínókra viszont igaz lehet az a néhány centi? Nem. A neutrínók számára az első másodperc végén vált átlátszóvá az univerzum, a fenti meggondolás szerint akkor 300 ezer km-re (majdnem egy Föld-Hold távolságnyira) volt a most érkező neutrínó.

 

Gravitációs hullámokra viszont igaz lehet az a néhány centi.

Előzmény: leckonszev (40870)
kuyarashi Creative Commons License 2018.01.11 0 0 40873

A Q10 miatt van. Öreg foton, nem vén foton.

leckonszev Creative Commons License 2018.01.11 0 0 40872

Természetesen nem öregednek.

Előzmény: pert2 (40871)
pert2 Creative Commons License 2018.01.11 0 0 40871

A fotonok nem oregednek, a 15 milliard eves ugyanugy nez ki mint tegnapi.

Előzmény: leckonszev (40870)
leckonszev Creative Commons License 2018.01.11 0 0 40870

Egész pontosan ha most észlelünk egy 15 milliárd éve elindult fotont, az néhány centire volt az elindulás pillanatában. ismerünk is ilyen fotonokat, háttérsugárzás a nevük.

Előzmény: pert2 (40868)
pk1 Creative Commons License 2018.01.11 0 0 40869

"Elfogadva azt a feltetelezest, hogy tizenot milliard eve volt az osrobbanas."

 

Mai tudásunk szerint 13,8 milliárd éve.

Előzmény: pert2 (40868)
pert2 Creative Commons License 2018.01.10 0 0 40868

Ez igazan szomoru, lehet hogy a 15 milliard fenyevre levo galaxistol par centire voltunk amikor elindult a fenye? Elfogadva azt a feltetelezest, hogy tizenot milliard eve volt az osrobbanas.

Előzmény: leckonszev (40866)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!