Köszönöm válaszod, csak a "nem sokkal korábban" kissé tág kifejezés egy olyan topic-nál, ami 2000 óta üzemel. És még mielőtt megkérdezné akárki, ugyan miért nem olvasom/olvastam el az előző hozzászólásokat, egyszerű a válasz, mert nincs se türelmem, se időm átnyálazni több mint 10 év hozzászólásait. Azért visszaolvastam, de mégse annyit ezek szerint.
A kronológiával kapcsolatban teljesen oda nem illően beudrott egy kérdés. A Sindzse szeme c. könyvben feltűnik, idézem: "Eve Lawrence... A feleségem." Felbukkan még valahol vagy csak én nem találtam?
Aműgy az előttem lévő hozzászólásokhoz: én meg se kíséreltem kronológia felállítására, vagy ha mégis, akkor csakis a visszatérő szereplők felbukkanását, ha lehetséges, próbáltam rekonstruálni. Több-kevesebb sikerrel természetesen. De nekem is feltűnt némi csavar és zavar az idővel, és inkább nem merültem el a kérdésben túlságosan.
Agatha Christie is sajnálta sok évvel később, hogy eleve úgy kezdte a Poirot sztorikat, hogy a hős már nyugalmazott volt. Mert egy a kronológia szerint kb. 125 évesen halt meg a nyomozó.
Inkább csak magyar rendőrnek kellett volna írnia, akkor már 45 évesen nyugdíjas lett volna és az utolsó történet idején is csak kb. 95 éves.
Mellesleg ha LLL 1915-ben született, akkor mihez kezdjünk a Lendvay történetekkel? JCL ugyanis LLL egyetemi tanára, tehát minimum 20 év korkülönbség kell, hogy az ifjúkora eseteiről mesélhessen. Ebben az esetben 1895 körül született és a fiatalkori történetei 1915-1935 körüliek, amolyan Indiana Jones kortárs. Nem vagyok nagy Lendvay olvasó, de amire emlékszem, II. vh utáni történetnek tűnt.
Szóval nem lehet ezt kibogozni rendesen, de szerintem nem is érdemes túlragozni. Amikor 21 éve (bakker, nem is gondoltam, hogy ilyen öreg vagyok) először olvastam LLL könyvet (Naraszinha oszlopa) elég nehezen tudtam beazonosítani a korszakot. Teljesen viktoriánus szereplők, tipikus viktoriánus történet, expedíció, angol lordok, India stb. Azután jöttek a számítógép-vezérlésű szőnyeggyári gépsorok meg Pussy baba folyóirat-kutakodása, amit számítógéppel végez és kortárssá vált a történet. Ezt pl. jobb lett volna Lendvayval megírni a huszas évekre időzítve.
És már a hatvanas évek második felében játszódó Sindzsében becsődölt a kronológia, mivel ott sincs szó róla, hogy 50-52 éves lenne (vagy több), holott legalább ilyesminek kellett volna lennie. És ez volt a kezdet kezdete még csak!
Bizony, most olvastam újra a második regényt, A Karvaly árnyékában-t. Angola a függetlenségét 1975 novemberében nyerte el, ezután jött a polgárháború, amely során az UNITA elfoglalta az ország déli részét. A regény szerint ez fontos szállítási útvonalat jelentett az embargótól súlytott Dél-Afrikának. Idézem: "S amikor az UNTTA felkelést robbantott ki, és gyakorlatilag megszállta Angola déli részét, a szállítások útvonala ismét biztosítottnak látszott; egyedül az átrakóbázisokkal volt probléma. (...) Három éve kezdődött a dolog. Porto Silvával, azaz azzal a hellyel szemben, ahol most üldögélünk, közvetlenül a partok közelében elsüllyedt a Hikari-maru nevű japán tankhajó a maga tizenkétezer bruttóregisztertonna olajával."
Tehát a történet a déli országrész megszállását követően minimum három évvel játszódik, 1980-ban, vagy az után. Ha LLL 1915-ben született, akkor minimum 65 éves volt a regény idején. Jól tarthatta magát, mert Miss Nauta első látásra belehabarodott, nem is kellett erőltetnie magát LLL-nek, a nő futott utána :-) Bár ha belegondolok, az összes regényben a nők futnak utána, nem valami nagy amoroso, egyszerűen csak a szájába repülnek a sült galambok. Egyébként nem csalódtam, a regény egészen szórakoztató, olyan amilyenre emlékeztem. Persze manapság már kevésbé gyorsan falom őket, de hát a végkifejlet tudatában kevésbé keríti hatalmába az embert egy könyv.
Ha egész pontosak akarunk lenni, akkor nagyon nem 80 éves Lawrence, hanem legalábbis 100, mivel 1938-tól brit állampolgár (azt hiszem a Sindzse szemében volt). De Magyarországon született, itt volt gyerek, itt nőtt fel, csak nem tetszett neki a rendszer, és elment innen. Vagyis felnőtt korában lett már brit állampolgár, és nem sokkal utána már kapta is a kémelhárítói kiképzést, és jött is a második világháború. Akárhogy is számolom, 1913-15-nél nem nagyon születhetett később.
És már a hatvanas évek második felében játszódó Sindzsében becsődölt a kronológia, mivel ott sincs szó róla, hogy 50-52 éves lenne (vagy több), holott legalább ilyesminek kellett volna lennie. És ez volt a kezdet kezdete még csak!
az életkorra visszatérve, Agatha Christie is sajnálta sok évvel később, hogy eleve úgy kezdte a Poirot sztorikat, hogy a hős már nyugalmazott volt. Mert egy a kronológia szerint kb. 125 évesen halt meg a nyomozó. De Poirot szellemi óriás volt, aszexszuális és nem verekedett, tehát még akár hihető is, hogy egész öregen nyomozgatott. De a szottyadt golyójú, 80 éves Lawrence esetében a verekedés, prütykölés, ugra-bugra már szánalmas.
Bond csak azért nem öregszik, mert hollyvúd fejős tehene.
Én is kicsit sokallom. De annyit még hozzáternnék, hogy a mostanában filmeknél is felkapott folytatásokkal is tele van a padlás. 20 évig alig írt egyet- kettőt, gondolok itt ilyenekre mint: A Gonosz és a fekete hercegnő vagy A Nagy mészárlás és a Kicsik trilógiára.
Megnéztem, az elmúlt 10 évben 8 folytatást írt.
Egyébként pár éve a könyvek végén mindig van pár elejtett mondat későbbi kalandokról. 1-2 nekem tetszene azok közül is.
Itt van például 1 A teaültetvény regény végéről:
"Személyesen Drexlerrel találkoztam egyedül. Levelet írt nekem, s ebben meghívott egy kellemes karibi hajóútra. Csodálatosan éreztem magam, gyönyörködtem a karibi napkeltékben, napnyugtákban... amíg... hm... Nos igen. Túránk harmadik napján gyoilkosság történt a hajón.
Engem az ilyen időrendi dolgok nem zavarnak, Bond-rajongóként is elviselem, hogy a főhős kortalan. A műszaki és egyéb hibák sem tűnnének fel senkinek, ha a cselekmény izgalmas lenne és dramaturgiailag, szerkezetileg sem egy unalmasan semmitmondó betűtengert kapnánk.
Még az egy kaptafával sem lenne baj, jól megoldva számtalan helyen működnek az ezerszer előtt klisék is, ha ötletesen vannak elhelyezve.
De mind a mai napig, ha előveszek egy Vérfarkas éjszakáját, simán végigolvasom. Az elmúlt évek köteteiből nem nagyon tudnék ilyet mondani.
Na persze, ez már egy másik kérdés...de úgy tűnik olykor, hogy amikor "még a jó" regényeiről van szó, akkor is vannak akiknek az a fontos, hogy a negatív kritika kerüljön előtérbe...lehet kákán is csomót keresni, és minden egyes sor között a hibát lesni, ahelyett, hogy élvezni próbálnám a történetet, és lehet úgy is olvasni, hogy szórakozni vágyom, s az esetleges kronológiai, történelmi hűségi, műszaki fejlettségi - hibákat igyekszem nem észrevenni, esetleg felnagyítani.
(nem konkrétan csak a hsz-odhoz írtam, általánosságban érzem ezt.)
Remélem tényleg nem sértődsz meg az őszinte kritikától, hisz nem áll szándékomban senkit megsérteni.
Számomra első olvasatra a:
”Jöjjön velem, Mr. Kíváncsi lennék valamire.”,
úgy hangzott, mintha a főszereplőt Mr. Kíváncsinak hívnák. Ez valószínűleg azért van, mert magyarként megszoktuk, hogy az angol „Mr.” után a személy vezetékneve következik:
- Jöjjön velem, Mr. McKinley, kíváncsi lennék valamire...
Ha magyarul fogalmaznánk, akkor ez a mondat:
- Jöjjön velem Uram, kíváncsi lennék valamire...
(Hiszen a magyarban, még ha tudjuk is az illető nevét, ritkán használjuk az „Uram” megszólítás után.)
Tudom, nyelvtanilag a Mr. után ott volt a pont, s a Kíváncsi nagy betűvel kezdődött, jelezvén, hogy új mondat, a magyar helyesírási szabályok szerint…de ne aggódj, ha megjelenik a regényed, nem én foglak lektorálni, jó? :-)
Írod, hogy nem L.L.L.-hez akarsz hasonlítani, de egy ilyen fórumon óhatatlan, hogy hozzá hasonlítsanak. Bár tudja is az ember, hogy nem L.L.L.-t olvas, mégis az az első fránya gondolata, hogy ezt biztosan nem ő írta. Persze, mert nem ő írta, hanem egy másik író (írópalánta) s ez rendben is van, és természetes, de az a probléma, hogy az ember nehezen tud elvonatkoztatni. Tehát bármiféle kritikát, csak összehasonlításként lehet megfogalmazni, ez itt a probléma, s a nagy dilemma, kedves Robert McKinley. :-)))
(A humort azért én a helyedben nem hagynám ki a pikáns fűszerek közül…)
Ez többnyire így van szerintem is, nem ez lenne a legfontosabb kérdés. Ugyanakkor számomra nagyon király volt a 4. Indiana Jones-filmben a megöregedett Indy, aki ugyanolyan kemény, mint korábban, csak már régi ismerősként üdvözöljük. Nem próbálták meg 30 évesnek eladni, kicsit élcelődtek a korával, amúgy nem sokat foglalkoztak vele. Vagyis önmagában az öregedés még nem is lenne probléma. Vagy öregedhetne a főhős lassabban.
De a legjobbnak én is azt tartottam volna, ha sokkal több '60-as évekbeli történet lett volna az elején, utána '70-es évekbeliek, és akkor mindebből nem lett volna logikai bukfenc. Max. lehetett volna néhány rövidke utalás, hogy pl. "így 50 felé már nem ijed meg az ember 1-2 kóbor halottól" vagy hasonló.
Szerintem totál felesleges Lawrenc regényeiben az időt nézni.
Még ha ez néhányakat zavar is...
A történet/ek (egy adott regény)szempontjából ez nagyon sokszor lényegtelen.
Billerbeck-kel értek egyet, én is úgy vélem, hogy amikor a Sindzse szeme-t megírta, nem is számított rá, hogy esetleg lesz folytatása.
Később roppant hülyén jött volna ki, hogy ismét a feleségével együtt nyomozgat, - még egyszer ezt a csavart nem lehetett volna megjátszani...s hogy nézett volna ki, hogy a felesége szeme láttára kikezd regényenként plusz 2-3 nővel.
Ha nem függetlenítjük ettől a többit, zavaró lehet, de én ezen e felfogással léptem túl.
L.L.L. kortalan - ill. ki nem sz-ja le (bocs...), hogy hány éves. Nem ez a lényeg. Ill úgy vélem az író szintén nem érzi ezt lényegesnek.
L.L.L. MINDIG csábos, sármos, kissé nagyképű, 38-as S&W-os, pipafüst-karikákat eregető elmélkedő nőcsábász bogarász, keletkutató és rejtélyes ugyeket megoldó, 35-40 körüli pasas.Ennyi.
Nem emlékszem, hogy bárhol is említette volna hogy hány éves. S ha egyszer említette is, tuti, hogy örökké annyi is marad. Függetlenül attól, hogy a valóságos életben eltelt 20 30 vagy ötven év. A kitalált szereplő kora mindig ugyanannyi, amennyinek kitalálták
(Számomra olyan, mint Bruce Willis volt 40 évesen :-) )
Tudom, volt már arról is szó, hogy a tudása alapján akkor túl fiatal, stb. de szerintem ez a rajongók töbségét - tisztelet a kivételnek - egy percig sem zavarja.
Ennyi költői (írói) szabadság nem megengedett?
Szerintem nem lett volna túl jó ötlet, ha L.L.L.-nek lenne egy fia, s ő folytatná. Az már nem Ő lenne, értitek?
ha maradt volna minden sztori a 60-as 70-es években, akkor nyugodtan maradhatptt volna a háborús múlt. a térténetekben csak még jobban kerülni kellett volna a korszakspecifikus utalásokat, melyeket amúgy is ritkán kever bele, és szerintem feleslegesen.
amióta nincs utalás a hős múltjára, teljesen légből kapott, hogy bogarászként nyomozgat és revolvert hord magánál...
Én csak azért nem akarom ezt balfogásnak nevezni, mivel amikor LLL kialakította a főhős karakterét és megírta a Sindzse szemét, nem számított arra, hogy sikeres lesz vele. Csakhogy a Sindzse szemét vinni kezdték, mint a cukrot, ezért az író úgy gondolta, hogy az olyan elemek, mint egy feleség, vagy a főhős második világháborús múltja csak akadályt jelentenének a későbbiekben, és ebben szerintem igaza is volt. Ezért nem bukkant föl a feleség a Sindzse szeme után soha többé, majd pár könyvvel később (nem azonnal) a második világháborús utalások is megszűntek.
ja, de Bond esetében felmerülhet, hogy maga a név csak egy alias, egy fedőnév különböző ügynökök számára, akik más néven születtek - legalább is ennek volna a józan ész szerint értelme. És ne feledjük, hogy Bond nem volt kortalan, csak az Ian Flaming utáni tucatnyi író cseszte el ennyire. A Lawrence csakis egy író balfogásának köszönheti ezt a furcsa, időutazó státuszt.
Jogos a kérés, de ehhez hasonlóra szerintem nagyon kicsi az esély.
Egyszerűen be kell érnünk annyival, hogy a főhős kortalan. LLL egy James Bond-képmás, aki a második világháborútól kezdve egészen napjainkig belekeveredik minden elképzelhető globális és kevésbé globális problémába-gyógyszeripar,földönkívüliek,génmanipuláció,internetes bűnűnözés,műkincskereskedelem, és még több tucat hasonlót említhetnék. Azután, hogy a regények melyik évben játszódhatnak, szerintem teljesen fölösleges kutakodni :)
Ami nekem már pár LLL könyv után föltűnt: a Sindzse szeme szerint Lawrence részt vett a második világháborúban (mondjuk ez alapján 1920-nál nem nagyon születhetetet később), míg a Ganésa gyémántjaiban olvas egy cikket, ami 1990-es keltezésű.
Szóval, számomra a kor és a korszak ezek után teljesen lényegtelenné vált, mivel az író szemében is az volt. Nem mondom, hogy ez hiba, sőt, ez a húzás sokkal nagyobb változatosságot kínált neki... (na és ezzel a lehetőséggel, szerény véleményem szerint,Laci bácsi a több mint harminc éves pályafutása során egyáltalán nem tudott élni- oké, különbözőek voltak a helyszínek, meg a központi témák. De a főszereplő, a mellékszereplők, minden egyes jellem, minden gyilkosság, és minden végkifejlet bosszantóan egysikú (az 1980-as Sindzse szemétől máig. Ez nem túlzás, még csak nem is általánostás, ez így van.)
Szerintem LLL-nek a sok kritika miatt kéne írnia egy tisztázó regényt, amiben kiderül, hogy Lawrence már 90 éves, és a régen történteket a szenilitása miatt keveri a közelmúlt eseményeibe :-D És valójában csak pelusát cserélgető nővérke ihlette az átlag 50 oldalankénti szexjelenetek megírására (miket beszélek, írni már nem tud, mert remeg a keze, Pc nincs az otthonban, az írógépét meg egy nap csattogás után kicseszték a kukába, tehát diktafonba motyog).
Megint csak azt tudom megismételni, hogy kb. késő ősztől, a legutóbbi Lawrence-sztoritól úgy tavasz elejéig (márciusig) magamhoz képest irtózatos részletességgel írtam le a problémáimat, szerintem sok tucatnyi, részben igen hosszú hozzászólásban, és tettem mindezt 3-4 hasonló véleményen lévő másik olvasóval egy időben, akik szintén sok hozzászólásban elemezték a problémáikat. Némelyikben pontokba is szedtük a gondokat. Az tuti, hogy a novemberi kolostoros sztori nagyon mélyen ki lett elemezve, ennek apropóján pedig még vagy 100 dolog, így a kolostoros helyszín ügye is.
Szerintem sokkal egyszerűbb lehetett volna a dolog. Ha könyvbéli Lawrence valamikor a 20-as években született, és a 60-as években kezdett el kalandozni, akkor a sztorikat mind a 60-as, 70-es évekre kellett volna belőni. Mivel LLL törekedett arra, hogy viszonylag kevés utalást tegyen a korszakokra, ez nem is lett volna akkora kihívás. A visszatérő elemek: 38-as S&W (megjegyzem megállító erő tekintetében nem egy komoly fegyver ...:-), pipa, pina (csak a szójáték kedvéért), whiskey és gyilkosok - akik minden alkalommal hosszan beszélnek a művükről, időt adva Lawrence "titkos" segítőinek, hogy közbelépjenek, léteztek már ebben az említett időszakban is.
Lawrence-nek fia? Melyik luvnyától? A Sindzsés feleség dolog is teljesen elfelejtődött...ráadásul, ha mondjuk a fia a 60-as években született, akkor már az is lassan túl öreg lenne a leírt manáverekhez, nem? :-)))
Még van lemaradásom az elmúlt 10 év, mondjuk úgy új Lawrence történetek olvasásában, de az már számomra is biztos, hogy a dolog eléggé ellaposodott. Ha belegondolok, hogy a Suttogó árnyak öble, a Vérfarakas éjszakája vagy éppen a saját néven írt Hosszú szafári (már elfelejtettem mi volt a másik novella címe ebben a könyvben), Az elátkozott hajó vagy éppen a Halott város árnyai és a Gyilkos járt a kastélyomban micsoda - ahogy az angol mondaná EPIC - sztori volt mind, ehhez képest picit rutinná vált az írás LLL számára, sok-sok elhasznált ismétlődő ötlettel.
Tényleg, azt tudja valaki, hogy a Halott város árnyai és a Gyilkos járt a kastélyomban miért szerepel Ausztrál nyár illetve Meghívás a kastélyba egy gyilkosságra címen is?
