"Ezekből könnyen ki lehet számolni adott szelvényen az adott vízhozamot."
Azt hiszem, a feladat nem triviális. Mert a víz sebessége erősen függ a keresztmetszeti pozíciótól. Minden evezős tudja, hogy a part mellett kell felfelé és a közepén lefelé evezni. (Nem minden evezős... A múltkor figyeltem egyet az északi híd alatt, középen próbált felfelé evezni.) Felteszem, hogy a mélységtől is függ, bár van egy gyanúm, hogy nem annyira. Tehát nem nagyon tudom, hogyan mérik a vízhozamot. Azt talán fel lehet tételezni, hogy egy adott vízszint magassághoz mindig ugyanakkora vízhozam tartozik - bár talán ebben is lehetnek kisebb különbségek.
A nullpont eltérést tudom, innen jön az általános kb 50cm különbség. A számomra fura/érthetetlen az áradás során látott 70-80cm eltérés volt, de smith olvtárs megmagyarázta a jelenség okát
Még sosem jutottam el odáig, hogy utánajárjak, hogyan is mérik a vízügyesek a vízhozamot. Elméletem van, hogy sokéves munkával vannak egyes vízszintekhez csatolt áramlati sebességek és kersztmetszeti adatok is. Ezekből könnyen ki lehet számolni adott szelvényen az adott vízhozamot.
És kb ide tudom visszavezetni a hibás adatokat (és remélem nem keveredek bele és érthetően le tudom írni...). Ha pl a Duna visszaduzzasztja a Morvát, akkor annak áramlása akár meg is fordulhat, de mindenképp lelassul. Viszont a vízszint emelkedik, és ha adott vízmércénél megvan az adott vízszinthez számolt vízhozam, az adhat fals adatot. Mert a víz nem folyik olyan gyorsan a visszaduzzasztástól, miközben a táblázat azzal számol, hogy nincs visszaduzzaztás és a víz gyorsabban folyik.
De hangsúlyozom, ez csak az én elméletem és lehet, hogy csak hülyeségeket okoskodok...
Most is volt a hírekben, hogy a vízügyesek valós időben mérték a vízhozamot a Lajtán. Azt a mérést ezen elméletem szerint pontosabban tartom, mert valós időben mérték az áramlási sebességet és adott keresztmetszethez társítva szolgáltatták az adatot.
BP környékén láttam az AIS-en mozogni a DR CSOMA JÁNOS mérőhajót. Ő mérési feladatokat láthatott el, vagy inkább a védekezésben segített?
Látod, ebbe nem gondoltam bele... Én abban a hitben voltam, hogy az egész szakasz kicsi esésű, mivel a bősi erőmű építését is többek közt ezzel a valahol csak pár cm eséssel támasztották alá.
DuLva, de lehetséges! A Szapig tartó szakasz jellemzője, hogy itt a folyó esése aránylag nagy, 25-35 cm/km közötti, a Szap-Gönyű közti rövid szakaszon azesés 15-12 cm/km-re csökken
Medve és Nagybajcs vízmérce szinte egymással átellenben van. A két vízmérce kb 50cm különbséggel mutatja a vízállást, pl Szept 11 Nagybajcs 183, Medve 234, ma reggel N.B 855cm, Medve 950.
De!!!! pl 17.-én Nagybajcs 711 volt, Medve 785, ami már 74cm különbség... 16-án N.B. 597, Medve 680, 87cm különbség... A hydroinfo reggel 7:00 adatokat sorol a táblázatokba, a szlovák SHMU oldalán a vízállásgörbéről is ebben az időpontban mutatott adatokat olvastam le.
Tehát az átlag 50cm-hez képest még 20-30 cm valahonnan megjelenik a medvei mércén... Ez mitől van? Azon a maximum 2km-es szakaszon a két vízmérce között nem tud 20cm-nyi vízmagasságkülönbség kialakulni a valóságban ilyen körülmények között sem.
Nem mertem hasonlót kérdezni pár napja, hogy Ybbs-nél kb 7500m3/s volt a maximum, utána ugyanez Korneuburgnál pedig már 10000. Pedig azon a szakaszon tudtommal semmi olyan mellékfolyó nincs, ami ennyi plusz vizet hozna. Dévénynél már "csak" 9800 körül volt a tetőzéskor, a Morva vizével együtt...
A Morva magában is érdekes, a csehek 500 m3/s körüli vizet emlegettek, de a szlovák részeken 1000 körüli vízhozamot mutattak az aktuális napi táblázatok (amit minden nap reggel 6-kori adatokkal jelenítenek)
Amúgy a Vágon levonuló "árhullámot" nagyon felfújták, máskor ilyen jelenséget csak kisebb löttyenésnek neveztek volna. Egyáltalán a Garam meg az Ipoly hozott valami extra vizet?
