"A BK-naszád lenne tehát a most előkerült roncs? Sajnos, ha jobban utánajárunk, két érv is szól ezen teória ellen. Először is az elsüllyedt hajót május végén a szovjetek kiemelték, hogy megvizsgálják, javítható-e. A sérülés mértéke azonban a további hadrendben tartást kizárta, így a naszád lebontásra került. Maga a „bontás” szó önmagában még nem perdöntő, ugyanis a fegyverek leszerelése után a testet esetleg visszaengedhették a mederbe mint hadi emlékhelyet. A másik fő érv, hogy a fotókon kivehető roncs körvonala igencsak eltér a „Projekt 1125” hajóitól."
Valóban elsüllyedt tehát ott egy naszád, amit kiemeltek és elbontottak. Hősi halottainak lehet emlékhelye a parton. A visszaengedés viszont nem életszerű. A roncs amúgy is jóval nagyobb, mint a naszád volt. A cikk tehát saját maga sem igen hisz a naszád teóriában. Tovább olvasva a cikket:
„Többen a fonetikusan a „Voltan” névre hallgató német (szovjet zsákmány?) hajót vélték újra látni a mostani felvételeken. Egy 85 éves medvei szemtanú visszaemlékezése szerint a hajó 1945-ben járt szerencsétlenül és az oldalára fordulva süllyedt a folyó fenekére.”
Jakus Mihály és Csák Ervin 1963-as " A Duna hajóútja" című könyvük 147. oldalán ezt írják:
"1805 fkm. Medvei átmenet: Jobbról, balról zátony, 2 fekete, 1 vörös úszóval megjelölve, az átmenet után a balparti süllyedt uszályokon (Krems, Wotán) 1-1 vörös úszó van."
A binnenschiffahrt oldalon találtam egy osztrák (a háború alatt Ausztria Németországhoz tartozott) motoros vontató/kotró hajót, amit WOTAN-nak hívtak. 1929-ben épült, háború utáni sorsa nem ismert. Sok kép van róla ezen az oldalon:
Véleményem szerint a roncs a WOTAN, ami nem uszály, hanem motoros vontató volt (nem kizárt, hogy süllyedése idején valóban szovjet hadizsákmány volt), a helyiek fonetikusan, hibásan VOLTAN-nak ejtik. A vízből kiálló rész a WOTAN jobb oldalának egy darabja lehet, tulajdonképpen a középfelépítmény a megvetemedett kanizsellával, a helyükről kiszakadt gömvasból készült, elhajlott csónakdarukkal. Ezek mögött jól kivehetőek a négyzet formájú ablakok. A felépítményen valaha lévő kormányállás mellvéd és viharfülkék jórészt fából készülhettek, melyeket már elmosott az idő és a víz alatti 70 év. A hajó alacsonyabb far és orr része pedig még kisvíznél is a víz alatt van, illetve vélhetően már rég betakarta a meder anyaga.
van szívókotró Velencében, több méretben is csatorna szélességhez igazítva, valahol még képem is van róla, de csak pontonon lévő gumikerekes kotrót találtam tol hajókaravánba sorolva:
-Segítségetek kérném. Nem tudom, hogy a FOKA Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatról megjelent-e könyv, vagy bármilyen történeti leírás, stb ?
-Honnan lehetne archív anyagot (fotó) szerezni a FOKA fénykoráról, illetve fényképet a 70-90’ évekből a téli pihenőhelyeken „lévő flottáról”?
- Lenne egy olyan kérdésem is, hogy a nagymarosi körgát bontásának utolsó lépcsőjében a helyszínen a FOKA egyik úszódaruja dolgozott és vélhetően a területen volt még a FOKA legnagyobb kavicsosztályozó kotrója a 140- es is, valakinek kép, vagy videó? – Én ezt láttam gyereként, de sajnos fotót nem tudtam csinálni, és az emlék is halovány… -
1.) Ilyen évente 2-3 alkalommal előfordul: Nem célszerű az ilyen alkalmakra fenntartani egy iszapkotró/szivattyúzó műszaki alkalmazást, ami ilyenkor bevethető lenne?
2.) Mekkora lehet vajon a GDP kiesés manuális élményhajózás terén?
Beugrott, hogy ez a könyv nekem is megvan. Kerestem egy fekete borítású könyvet. Már mérgemben a garázsban is feltúrtam a könyvespolcokat. Nincs, nincs.
A szovjet hadihajó elsüllyedése igaz hír lehet, mert Medvén még emlékmű is van állítva az szerencsétlenségben odaveszett katonáknak. De nincs senkinek konkrét információja arról, hogy azt a roncsot kiemelték vagy sem.
Épp a napokban olvasgattam Jakus Mihály és Csák Ervin 1963-as " A Duna hajóútja" című művét. A 147. oldalon ezt írják:
"1805 fkm. Medvei átmenet: Jobbról, balról zátony, 2 fekete, 1 vörös úszóval megjelölve, az átmenet után a balparti süllyedt uszályokon (Krems, Wotán) 1-1 vörös úszó van."
Ebből gondolom, hogy az a szlovák portálon is megjelent találgatás, miszerint ott egy 1945-ben elsüllyedt szovjet őrhajó roncsa lenne, valószínűleg téves. Azt viszont nem értem, miért vörös úszóval voltak megjelölve a bal partban? Most zölddel vannak, ami a régi feketének felel meg. Elírás lenne? Az 1786-nál lévő roncsról nem írtak semmit.
Ki kell javítanom magamat. Halványultak az emlékek, nem teljesen pontos információkat közöltem a múltkor. Az 1786-os kilométernél nem kettő, hanem egy darab roncs van, amit annakidején körbefényképeztem, csak rosszul emlékeztem. Itt van pár friss kép is, november közepén készültek:
Szép ez az AIS. Ahhoz képest ,hogy a Wesselényi mellévéve vitte a hetest, kicsit le volt maradva. Az alakzat egyébként szép volt, és nem tervezett konvojt alkottunk.
Nem írtam, hogy a rendeléseket e-mailben nálam lehet megtenni.
E-mail címem publikus.
Az októberi képcseréért elnézést kérek - amilyen katyvaszt az index a képernyőmre produkált, ahhoz képest egészen jól sikerült a dolog. Elkövetem azt a hibát, hogy a küldés után az eredményt már nem néztem vissza.
A 15 éves Magyar Hajózásért Egyesület a 2019 évre is készít hajós falinaptárat, a tagtársak által az elmúlt 15 évben azokról a hajókról készített képeiből, amelyek valamilyen kapcsolatban voltak az Egyesület tevékenységével.
A naptár A3 méretű, 12+1 lapos, 170 gr-os fényes fehér műnyomó papíron. A naptárak december 15-re készülnek el. Átvenni az MHE évzáró rendezvényén, utána a HonTours utazási irodában (Budapest V. váci utca 39.), vagy velem való e-mailes egyeztetés alapján valahol valamikor máskor lehet. Postai küldés kérem senki ne kérjen; próbálja meg megoldani valamilyen ismerőse segítségével a budapest átvételt.
A naptárak ára 1800 Ft/db. Nagyobb tétel rendelése esetén (10 fölött) esetleg egyéni kedvezményt tudunk adni.
Akövetkező hozzászólásokban közzéteszem a naptár képeit. Ez itt most a címlap.
"Istenem, te jártál Vilkovóban, Besszarábia Velencéjében?"
Reneszánsz palotákra nem számítottam, no de ami sok, az sok, vagy inkább ami szörnyű, az az. Alább a "velencei" utcák. Most a szokásosnál jó egy méterrel kisebb volt a víz, azt mondják a szél miatt, gondolom a Fekete-tenger felszíne is "kileng", mint a Balatoné (erről tán majd szól linzibőrönd kolléga, ha már a városokat nem akarja megismerni :) ).
A deszkajárdákra nagyon büszkék, mert amikor a Duna kiönt az árkokból, akkor nem kell a sárban járni. Ezek bemutatása alkotja a külföldieknek szervezett 1 órás városnézést. Amúgy mindent ezeken az árkokon keresztül hordanak be a házakba csónakokkal, még a téli fűtéshez használt szenet is.