Érdeklődnék, ismerős lányának lesz az esküvője tavasszal és hajón szeretné tartani az esküvői ebédet. Mintegy 80 fővel számol. Mindez Budapesten, jönnének a külföldi rokonok közül is, akik még sohasem jártak Bp.-en, úgy hogy némi hajókázás is lenne.
Kérdezem, mely hajókban lehet gondolkodni és kivel vagy kikkel kell tárgyalni.
Az az átkötés a mai napig "aktív" terv. Talán csak a pénz szűke az ami gátolja.
A 2000-es évek elején majdnem belekezdtek a szeredi erőmű építésébe, legalábbis tervezgették, hatástanulmányozták.
Mivel Nagymaroson nem épült meg az erőmű, ezért Gúta mellett is kellene egyet építeni, hogy a Gúta-Sókszelőce (Selice) szakasz szintén hajózható legyen.
Zsolnán és környékén állítólag a mai napig nem engednek a Vág partján és annak környékén ingatlanokat építeni, mert a területrendezési tervekben szerepel a csatorna, számolnak a megépítésével.
"A projektum célterületét a Baja–Bezdán-csatorna (a csatorna magyarországi és szerbiai szakasza), a szerb oldalon húzódó Verbász–Bezdán-csatorna, a bezdáni Ferenc József-zsilip és a Sebesfoki-zsilip adja. A bezdáni Ferenc József-zsilipet a jelenlegi műszaki és hidromechanika állapota miatt nem használják. Továbbra is fontos létesítménynek számít a Duna–Tisza–Duna-csatorna mentén, működőképessége ezért tehát elengedhetetlen. A Sebesfoki-zsilip a Baja–Bezdán-csatorna és a Bezdán–Verbász-csatorna találkozásánál található. A zsilip ipari létesítményként a hajózást biztosította, és az egyedüli árufuvarozási lehetőséget jelentette a térségben."
A Sebesfoki-zsilip szerintem nem a hajózás, hanem a vízmennyiségek szabályozása miatt épült meg.
A táblával szemben a Baja-Bezdán-csatorna.
A következő kép hídja alatt a Bezdán-Verbász-csatorna.
Nekem eléggé el nem ítélhető szokásom az, hogy egy ismertetés komolyságát azzal tesztelem, hogy ellenőrzöm az általam ismert dolgokról tett állításait. Úgy vélem, hogy ha ott valótlanságokat észlelek, akkor a többi állításban is érdemes kételkedni
A mellékelt kiemelésből látható, hogy az illetőknek fogalmuk sem volt arról, hogy hol is van az Elbląg-csatorna. BLERIOT remek szokását követve: Elblong a helyes kiejtése. Persze, Ausztráliából nézve Bázakerettye is Párizs mellett van.
Továbbá a jelzett viziút sehol sem kel át „a túl magas hegy túlfelére” hanem egyirányban emelkedik Elblągtól Ostróda felé. Talán Ostróda felé van olyan hajózsilip, amelyben lefele kell zsilipelni.
Azon kívül a sikló az nem „motoros kisvonat” Én sem vagyok agronómus, de a tehenet meg tudom különböztetni a kukoricától.
Lehet ezeket a pontatlanságokat bagatellizálni. Ám ha az embereket a számukra ismeretlen helyre és körülmények közé invitálom, akkor elvárható, hogy a valóságnak megfelelően tájékoztassam őket a tényekről.
...."A szolgáltatás vonzerejét valóban növelheti, hogy a környező országok közül egyedül Csehországban van hasonló, az európai – holland, francia, belga, brit, olasz, spanyol vagy lengyel – kiindulópontok többsége pedig csak hosszabb autó- vagy repülőúttal érhető el. "......
Igen, vagyis majdnem, ahogy írod. Ma viszont már ott tart a történet, hogy a mai csatorna hosszabb, mint az eredeti, mert a Morva folyót a csatornához igazították Otrokovicétől északra Kroměříž-ig (kromjerzsízs) és délen Sudoměřice-től (szudomjerzsice) Hodonín-ig (hodonyín). Így a szlovák elvtársak is hozzájutottak minden komolyabb erőfeszítés, pénzköltés nélkül a Baťa csatornához (ó mint megannyi sok-sok minden máshoz a történelem során), mivel a Morva Szakolca térségében határfolyót képez Csehország és Felvidék (Szlovákia) között.
Belinkelem újból a jelen állapotot, ha kellőképpen felnagyítod, látni fogod a Morvát is. Az eredeti csatornamedret Otrokovice és Sudoměřice között építették ki.
A jelen évezred kezdetén a cseh kabinet sokáig foglalkozott annak gondolatával is, hogy a meglévő csatornát felhasználva hajózóutat épít az Elba és a Duna között az Odera medrének felhasználásával, bevonásával, hajóutat nyitva az Oderán is, de később anyagi okokra hivatkozva letettek erről a tervről. Valójában Olmücön át (Olomouc) kellett volna a csatornát tovább hosszabbítani ill. az Elba medrét hajózhatóvá tenni Pardubicéig. Cseh területen 370 km-t jelentett volna az építkezés, melynek lebonyolítási ideje 16-28 év lett volna 230 milliárd Cseh Korona anyagi ráfordítás mellett. A hajóút szélességénél 50 m-rel számoltak és a hajók max. merülését 2,8m-ben állapították meg. A Dunára történő rácsatlakozásnak két tervezett variánsa volt közös cseh - osztrák ill. cseh- szlovák partszakaszon. Abban az időben megjelent egy másik tanulmány is ami a Balti tengerre történő csatlakozással foglalkozott bevonva a Duna, Vág és Odera medrét
Most ha jól értem, akkor a Morva és ez a csatorna +- párhuzamos, néhol egymást metsző vízek, ahol a Morva viszi a vizet és van egy vele párhuzamos hajózóút kialakítva?
