Bizonyára a "normál teljesítmény" az, amit a kazánok tartósan szolgáltatni tudnak.
Egyébként a Szt. Istvánról jegyezték fel, hogy mivel neki más tipusú kazánja volt mint a testvér hajóknak, ezért képes volt majdnem a teljes gépteljesítményt tartósan leadni, ezt a másik három nem tudta. (hogy aztán ez mennyiben járult hozzá a végzetéhez?...)
Ezen a két képen ugyanaz a hajó lehet? Talán a tetőt tartó oszlopok távolsága különbözhet, de lehet, hogy csak a kép rövidülése miatt látszik úgy. Ámbár a mentőgyűrűk elhelyezése sem pontosan azonos.
Újra megnéztem az eredeti papír képeket. Jobbak mint szkennelve.
A GYÖNGY-ös képen tökéletesen olvasható mind a "GYÖNGY" felirat, mind az FKV (Fővárosi Kishajózási Vállalat). Az utóbbiból kiderül, hogy a kép valószínűleg Budapest közelében készülhetett. (tehát nem lehet pl. Tata). A partfalból ítélve kép vagy stabil vízszintű helyen készülhetett, vagy áradás közben. Az áradásra utalhat a kép bal oldalán vízben álló fák, valamint szintén a kép baloldalán lévő ponton ("stég") melynek "támgerendái" a part felé lejtenek. Ha valóban áradás van, akkor a kép akár a Rómain vagy annak környékén is készülhetett volna. Nem tudom volt-e ház ilyen közel a vízhez 50 éve? A tábláról számomra csak "csónakot kajakot" felirat olvasható. A hajó típusáról pedig gondolatom sincs.
A mikrovizibuszos képen a hajóról egyértelműen kiolvasható a "MIKROBUSZ" szó. Utána még két karakter van. A másodig talán "V" betű. Lehetne például római IV.-es. A kép ismertetőjegye a jobb oldalon álló torony vagy kilátó. A kép egyébként sok szegedi képet tartalmazó gyűjteményből került elő, de ez nem bizonyíték semmire sem. Biztos-e, hogy a típusból csak négy darab épült?
A gőzgépeknek (és a villanygépeknek is) több maximális teljesítményük volt/van. A gőzgépeknél az egyik a kazánból származó teljesítmény, vagyis hogy a kazán mennyi gőzt tud tartósan előállítani. Ezt kiszámították mindenféle tapasztalati képlettel, de a valóságban persze más eredményeket kaptak. Ezeket az értékeket még hosszú tapasztalat alapján is igen nehéz volt megbízhatóan kiszámolni. Emellett a kazánok teljesítménye attól is függött, hogy milyen szénből mennyit sikerült bele lapátolni.
A gépezet teljesítménye rövid időre ennél sokkal nagyobb is lehetett, persze azon az áron, hogy a kazánban folyamatosan csökkent a gőz nyomása. Hozzátéve, hogy a teljesítményt a hengertöltés mértékével lehetett szabályozni, de a nagy töltéssel járó gép aránytalanul sokkal több gőzt fogyasztott (mert a tele töltött hengerből kipufogó gőznek még nagy nyomása volt, azaz további munkát tudott volna végezni)
A teljesítmény mérésénél is több módszer volt. Mérhették a keréken (mondjuk hajónál nem egészen világos számomra, hogyan), de szokásos módszer volt az indikátor diagramm alapján számolni a teljesítményt - ami persze elvileg több, mint ami valóban kijött a szerkezetből. Szóval éppenséggel lehet, hogy a furcsa érték valamelyik módszer eredménye, de az is lehet, hogy átszámolás miatt jött ki ilyenre.
2. nekem a Szentendrei ág jut eszembe (nagy vizitúra élet és nem Tiszára jellemző partfal, a viztitúrázoknál nincs sátor, inkább 1 napos túrázók lehetnek)
3. stabil vízszint. Tatai tó vagy SRD? A háttérben lévő tábla értékes infókat tartalmazhat.
1 kW=1,36 lóerő (11000 kW = 14956 lóerő). A W mint mértékegység alap SI mértékegység, a lóerőt pedig még maga James Watt találta ki, mikor el akarta adni az egyszerű embereknek a gőzgépet és szemléltetni akarta az erőviszonyokat. Az emberek agyába akkoriban az állatok ereje és teljesítőképessége volt berögződve, ahoz kellett viszonyítani.
Az átszámító koeficiensből jön a például "valamisokés956" ló, viszont a 11000 arra enged következtetni, hogy az egész szám jobban hangzik mint pl. a 10996 kW, vagy a 11002 kW, valamint minden mérésnél előfordulhat kisebb-nagyobb eltérés is.
Lenne egy kérdésem, remélem kapok rá választ. Olvastam, hogy egy gőzhajó kazánjainak a normál teljesítménye mondjuk 11000 Le (vagy kilowatt). Próbák során elért maximális teljesítmény mondjuk 16218Le (vagy kW). A kérdésem az, hogy ilyen pontosan (16218Le) hogyan lehet megmérni és tényleg olyan pontos-e mint amit a 218-ra végződés sugall. Köszönöm előre is a választ.
Személy szerint én a Csehszlovákiának épített hajógyáron akadtam meg, ki, szét, vagy akárhogy. Aki ilyen fába vágja a fejszéjét, az nem tudja, hogy a komáromi hajógyár már 1920 előtt létezett ? Milyen anyaggyűjtést végezhetett az ilyen betűgyártó a cikkírás előtt? 1920 után KODA Műveknek hívták, ezt meg tudom érteni, hogy elkerülte az agyát, de hogy 1949 után építették volna..... Ennyi ismereti energiával és potenciálllal holnaptól nekifogok atomreaktorokról, vagy a leveli béka szerelmi háromszögeiről cikkezni.....
A BKV 1976. év végi állagában két Tápé 50-es szerepelt. A GYÖNGY-ről eddig csak hallottam.
Nem gondoltam volna, hogy egyazon típusok.
