Keresés

Részletes keresés

_nyunyuka Creative Commons License 22 órája 0 0 62412

Egy ott van, a többi nincs.

Előzmény: Stahlhelm79 (62411)
Stahlhelm79 Creative Commons License 23 órája 0 0 62411

sziasztok!

 

Az EL-9 még Kemencén van, vagy elkerült onnan? köszi

jakkk Creative Commons License 1 napja 0 0 62410

Soron következő kisvasutas programok Észak-Magyarországon:

 

 

 

Különös tekintettel a február 9-i pálházi programra - aminek része egy téli fotósvonat is!

 

Jelentkezés: kisvasut@eszakerdo.hu

 

Részletek:

http://www.eszakerdo.hu/magyar/erdeivasut/2019/laev_zuzmara_expressz/6_programkiiras_190119.pdf

http://www.eszakerdo.hu/magyar/erdeivasut/2019/paev_teli_vonatozas/6_programkiiras_190209p.pdf

 

gőzike Creative Commons License 3 napja 0 1 62409

Alapos vagy, mint mindig! Ettől már csak a filmjeid jelentenek számomra nagyobb élményt! Mindenesetre köszönet érte!

Előzmény: erdőszéli (62396)
Mk48 2024 Creative Commons License 4 napja -1 0 62408

Szia!

Küldtem üzenetet, fb messengeren.

Előzmény: erdőszéli (62391)
erdőszéli Creative Commons License 5 napja 0 0 62407

igazad van, a hűvösvölgyi kocsikra nem gondoltam. valószínű, hogy az akkor már elterjedt bax kocsikat vették alapul. az is kérdéses lehet(ett), hogy a hűvösvölgyi kocsik alkalmasak-e a szűkebb ívekben való közlekedésre.

Előzmény: paca664 (62406)
paca664 Creative Commons License 5 napja 0 0 62406

Esetleg még a hűvösvölgyi középbejáratú jöhetett szóba akkor, annak talán valamivel nagyobb a befogadóképessége.

A kérdésem inkább arra irányult hogy létezhettek-e tervek kifejezetten 100 férőhelyes kocsira, vagy ez csak egy munkanév volt és az akkor elérhető konfekcióterméket (Bax, hűvösvölgyi típus) érthették alatta.

A Ganz annak idején katalógusba vette a LÁEV motorkocsi hosszabb (talán 9 ablakos, háromosztályos) változatát is.

Előzmény: erdőszéli (62405)
erdőszéli Creative Commons License 5 napja 0 1 62405

ha abból indulunk ki, hogy a hazai ipar nem gyártott nagyobb befogadóképességű és légfékes keskeny nyomközű személykocsit... marad a bax. 

Előzmény: paca664 (62404)
paca664 Creative Commons License 5 napja 0 0 62404

A 100 férőhelyes kocsi alatt a Bax-ot érthették? Mai szemmel nem egyértelmű hogy az állóhelyeket is figyelembevették volna.

Előzmény: erdőszéli (62396)
erdőszéli Creative Commons License 5 napja 0 0 62403

valószínű. béla bácsi is arról mesélt, hogy a gyár területén több leadó vágány is volt.

Előzmény: misi967 (62401)
erdőszéli Creative Commons License 5 napja 0 0 62402

igen. én vízelvezető ároknak gondoltam. mászkáltunk a kerítés körül, de olyan helyszínt, ahol a vonal műtárggyal keresztezi a kerítésen belüli árkot, csak egyet találtunk.

 

 

Előzmény: misi967 (62400)
misi967 Creative Commons License 5 napja 0 0 62401

Szerintem építéskor a fejépület ill. a gépgyár rész mind 2 oldalát meg tudták közelíteni az építőanyagokkal.KB azt venni így ki a maradék nyomokból.

misi967 Creative Commons License 5 napja 0 0 62400

Ahogy van a fellelhető nyomvonal ,attól visszább kb 50m-re van egy párhuzamos vágás amit az útnál feltöltöttek,úgy néz ki mint egy nagy vizesárok ,sőt még víz is van benne mert a talajt basztatták,viszont az nem víznek készült az biztos....abba az irányba értelmetlen lenne.Ráadásul az övárkokat szoktuk takarítani(már ami hozzánk tartozik).

erdőszéli Creative Commons License 5 napja 0 2 62399

Egy biztos a személyszállítás max. a pártbizottság ülésén jött szóba és ezt dokumentálták

 

a személyszállítás a diódagyár létesítésekor került napirendre. adott volt, hogy naponta nagyon sok embert (ha valakit érdekel, utánanézek pontosan mennyit) több műszakban kell szállítani a gyárba és vissza. a történet egészen a hitelkeret biztosításáig is eljutott. aztán megszakad az iratanyag, nem derül ki, végül hol és min bukott el a terv.

 

másik hozzászólásodra. pár hónapja jártam az üzem területén. a nyíltvonal egy bevágással fordul rá az ojjektumra. kerítés, vizesárok, hídrom. utána egy vonalat keresztező töltés. innen a vonalat talán 50 méter hosszan sikerült követni, utána gaztenger, illetve a közelmúlt építkezései. te mit láttál ott?

Előzmény: misi967 (62397)
misi967 Creative Commons License 5 napja 0 0 62398

Sőt még a gyáron belül ketté is ágazott.Mai napig megvan a helye.

Előzmény: erdőszéli (62395)
misi967 Creative Commons License 5 napja -3 2 62397

Lehet minuszolgatni :))  Hogy ki mit él ki benne nem tudom,majd ha vki rájön árulja el Nekem is.

 

Erdőszéli kollega szépen leírta a vonal adatait amin vitatkozni fölösleges.Innentől kezve nincs min vitázni.Max a gyár történetén pontosítani. :)

Én adatok nélkül ismerve a helyet leírtam hogy ez hol volt és mire használták,mármint a vasutat.

Ugye a gyárat akkor kezdték építeni ezért jött létre ez a szárnyvonal.Egy biztos a személyszállítás max. a pártbizottság ülésén jött szóba és ezt dokumentálták de hogy kizárólag az építkezés alatt használták az biztos.

Ami tény:a gyárat rabok építették(hogy politikai v. közt. nem tudom) de ebben a korszakban majdnem mind1 volt azt hiszem és talán azért is övezte a nagy titkolódzás...a mai napig.

Nem hiszem hogy van értelme a gyár történetét levezetni akár napjainkig...

Ha mutatok eredeti 52-es tervrajzot akkor hihetőbb egy-két állításom?

 

 

erdőszéli Creative Commons License 5 napja 0 1 62396

 

diódagyári (izzó) személyszállítással kapcsolatos tervek.

Előzmény: erdőszéli (62395)
erdőszéli Creative Commons License 5 napja 0 1 62395

 

pipishegyi vonal.

Előzmény: erdőszéli (62394)
erdőszéli Creative Commons License 5 napja 0 2 62394

 

farkasmályi kőbánya vonala.

Előzmény: erdőszéli (62393)
erdőszéli Creative Commons License 6 napja 0 4 62393

az "irreleváns" valóban igaz a vasútüzem szempontjából, de ha egy kicsit is fogékonyak vagyunk a történelemre, akkor izgalmas téma. az üzem szerszám- és készülékgyár fedőnéven épült, de itt kézifegyvereket és lőszereket szándékoztak gyártani. ha a mátravasúton dolgozol, bizonyára ismered h. béla bácsit, aki még szorgosan kezelte a szabályzót ezen a vonalon. 

 

akik a hatvanas évektől dolgoztak a gyárban, lehet, nem is tudták, hogy eredetileg milyen céllal létesült az üzem. a vasútnak hatalmas előrelépés lehetett volna, ha sikerül szerződést kötnie a személyszállításra. teljesen új járműparkot igényelt a feladat, mk48-asokkal, bax kocsikkal és pálya rekonstrukcióval, a szárnyvonal irányváltás nélküli csatlakozásával.

Előzmény: misi967 (62392)
misi967 Creative Commons License 6 napja -2 1 62392

Az meg, hogy a hegyen mi épült, vagy mi nem a jelentősen megnövekedett szállítási teljesítmények tekintetében irreleváns. A lényeg nem az üzem mivoltján, hanem a vonal jelentős teherforgalmán volt.

 

 

Már megbocsáss ,de pont az építkezés miatt épült a hegyre a vasút.

Én leírtam hogy melyik ágat(ha már a pipis és a farkasmályi is szóba került)mire használták...Ti leírjátok amit leírásokban olvastatok.

Végülis csak olyanoktól származik infó akik "csak " a 60évek elejétől voltak a gyárban és elég jól ismerik a helyi dolgokat.

Nem téma...jobban tudjátok és kész...megszoktam már hogy itt ez így van.

 

Előzmény: gőzike (62389)
erdőszéli Creative Commons License 6 napja 0 0 62391

elnézést, a pipishegyi kiágazás az 56+23-as szelvényben volt.  

Előzmény: erdőszéli (62390)
erdőszéli Creative Commons License 6 napja 0 0 62390

a pipishegyi vonal a füredi vonalból annak 66+23-as szelvényében ágazott ki. csak egy érdekesség: ekkor a füredi vonal nagyrészt vasaljas volt, klema (jelentsen ez bármit is) leerősítéssel.

 

pipishegyi vonal:

 

folyópálya hossz: 3683 méter.

előregyártónál csonkavágány: 331 méter.

végponti kitérő: 97 méter.

átadó kitérővágány a nyíltvonal 27+08 és 28+11 szelvényei között: 103 méter. ha ma utánamérünk, akkor a kitérővágány szelvényszámai az előregyártótól adódnak ezekre a távolságokra. és ha szóba került a fentrol.hu, egyes felvételeken látható, hogy ezt a kitérőt a mátravasút még a vonal felszámolása előtt elbontotta.

Előzmény: gőzike (62389)
gőzike Creative Commons License 6 napja 0 0 62389

A kiágazással, azaz a Mátrfaüred-alsó - Pipishegy vonalat nem említettem, csupán a füredi -akkor még "mellékvonalon"- a könnyebb azonosíthatóság miatt a most Pipishegy névre hallgaó állomást. Ez az államosítást követően még a Repülőtér nevet viselte mrh minőségében, de a személyzet sem használta ezt a megnevezést, csupán az előbbit. Az meg, hogy a hegyen mi épült, vagy mi nem a jelentősen megnövekedett szállítási teljesítmények tekintetében irreleváns. A lényeg nem az üzem mivoltján, hanem a vonal jelentős teherforgalmán volt. Ezt a vasút a saját gördülőállományával képtelen volt kielégíteni. Erdőszéli kolléga kiválóan írta, hogy jelentős számban voltak vendégszereplésen más kisvasúti, főleg alföldi járművek a Mátrában. Ennek a negatív hozadéka gyakran jelentkezett is. Még mielőtt bárki fennakadna, hogy a füredi vonalat "mellékvonal"-nak tituláltam: abban az időben -mint már korábbi hozzászólásomban említettem ez a vonal ágazott ki a solymosi vonalból a Galya-térközi útátjáró után, és vezetett a jelenlegi kerékpárút helyén a kőbányai kiágazásig. Itt keresztezte újra  vasút a közutat. Innen már a jelenlegi nyomvonalon érte el Mátrafüredet.

Előzmény: misi967 (62387)
misi967 Creative Commons License 6 napja 0 0 62388

http://www.fentrol.hu/hu/legifoto/82945?r=1&c=2222839.92905:6072869.0039925:6

 

Nem tudom mennyire sikerült a link ,de kivehető a szakiskola helyén levő vágányhálózat és a szálas néven jelölt vonal pedig a felvezető vonal.

Előzmény: misi967 (62387)
misi967 Creative Commons License 6 napja -1 1 62387

Mai napig munkahelyem....

...sose volt fegyvergyár...kezdték volna mezőgazdasági gépekkel,aztán egy olyan gyár volt (az egyesült izzó néven)hogy különböző gépgyártással foglalkoztak(a csomagoló gépektől a képcsövekig)sok svédből vásárolt technika(semleges ország...ugye mint ahogy a nohab)és azokat gyártották "tovább"...ez miatt volt a fegyveres rendészet a szocban...

 

A mostani m.füredi erdészeti szakiskola környékén volt kiágazás(igen füred alsó) ahol akkoriban helyben gyártották(öntötték) a betonelemeket és vasúton vitték föl...az az, a szakiskola-mostani reptér mögött-szent anna tó vonalában ért fel az üzem területére.A farkasmályi ág az kizárólag a bánya miatt volt..

Ha vkit érdekel megtudom mutatni.

Előzmény: gőzike (62385)
erdőszéli Creative Commons License 2019.01.16 0 1 62386

valóban töprengtem, melyik kitérőre gondoltál :-) a vonal végponti kitérőjéről szerintem senkinek nincs adata. 

 

a füred-alsói kitérő valamilyen formában már korábban is megvolt, itt egy fadepó működött. később ez még egy vágánnyal bővült. 

 

a pipishegyi vonal építési engedélyét 1951. május 10-én állították ki a színesfémfeldolgozó beruházási vállalat részére. a vasút és a gyárhoz vezető műút építése kb. egy időben kezdődött. a kisvasút szállítási szerződésében a fuvaroztató cégként a 21.sz. állami építőipari tröszt szerepelt. jellemzően napi 400 tonna anyagot szállított fel a kisvasút. 

 

a vonal 1957-ben a mátravasút tulajdonába kerül.

 

a diódagyári személyszállítás megbukása után 1963-ban a vasút "megállapította", hogy ez a vonal "holt tőke", nincs jövőképe. 1965-ben kérvényezte a bontási engedély kiadását.

 

 

Előzmény: gőzike (62385)
gőzike Creative Commons License 2019.01.16 0 1 62385

Bocsánat talán nem egyértelműen fogalmaztam a "Pipishegyi állomásra" tekintetében. Pontosítok: ez a mátrafüredi vonal állomása volt, nem pedig a Mátrafüred-alsóról kiágazó vonalé. A funkciója addig volt, amíg a kiágazó vonal el nem készült. pontosan nem is a jelenlegi mh-nél kell keresni, hanem a kőbányai kiágazás és a mostani megálló között volt. Eddig szállított a vasút, aztán innen kínnal-keservvel "közúton" ment tovább a rakomány a fegyvergyárhoz.

Előzmény: erdőszéli (62376)
erdőszéli Creative Commons License 2019.01.15 0 0 62384

van bármi információnk arról, hogy a gyári festés milyen árnyalatú volt?

Előzmény: BahnScorper (62377)
emká48 Creative Commons License 2019.01.15 0 2 62383

- Két db főjavításra szétszedett, de a vállalkozó (Sz.T.)által félbehagyott téli kocsi. 

- Egy további téli kocsi.

- Két nagykilátó.

- LÁEV postakocsi.

 

Ezek csak 2019 után újulnak meg.

 

Előzmény: siófoki35 (62379)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!