igen. én vízelvezető ároknak gondoltam. mászkáltunk a kerítés körül, de olyan helyszínt, ahol a vonal műtárggyal keresztezi a kerítésen belüli árkot, csak egyet találtunk.
Ahogy van a fellelhető nyomvonal ,attól visszább kb 50m-re van egy párhuzamos vágás amit az útnál feltöltöttek,úgy néz ki mint egy nagy vizesárok ,sőt még víz is van benne mert a talajt basztatták,viszont az nem víznek készült az biztos....abba az irányba értelmetlen lenne.Ráadásul az övárkokat szoktuk takarítani(már ami hozzánk tartozik).
Egy biztos a személyszállítás max. a pártbizottság ülésén jött szóba és ezt dokumentálták
a személyszállítás a diódagyár létesítésekor került napirendre. adott volt, hogy naponta nagyon sok embert (ha valakit érdekel, utánanézek pontosan mennyit) több műszakban kell szállítani a gyárba és vissza. a történet egészen a hitelkeret biztosításáig is eljutott. aztán megszakad az iratanyag, nem derül ki, végül hol és min bukott el a terv.
másik hozzászólásodra. pár hónapja jártam az üzem területén. a nyíltvonal egy bevágással fordul rá az ojjektumra. kerítés, vizesárok, hídrom. utána egy vonalat keresztező töltés. innen a vonalat talán 50 méter hosszan sikerült követni, utána gaztenger, illetve a közelmúlt építkezései. te mit láttál ott?
Lehet minuszolgatni :)) Hogy ki mit él ki benne nem tudom,majd ha vki rájön árulja el Nekem is.
Erdőszéli kollega szépen leírta a vonal adatait amin vitatkozni fölösleges.Innentől kezve nincs min vitázni.Max a gyár történetén pontosítani. :)
Én adatok nélkül ismerve a helyet leírtam hogy ez hol volt és mire használták,mármint a vasutat.
Ugye a gyárat akkor kezdték építeni ezért jött létre ez a szárnyvonal.Egy biztos a személyszállítás max. a pártbizottság ülésén jött szóba és ezt dokumentálták de hogy kizárólag az építkezés alatt használták az biztos.
Ami tény:a gyárat rabok építették(hogy politikai v. közt. nem tudom) de ebben a korszakban majdnem mind1 volt azt hiszem és talán azért is övezte a nagy titkolódzás...a mai napig.
Nem hiszem hogy van értelme a gyár történetét levezetni akár napjainkig...
Ha mutatok eredeti 52-es tervrajzot akkor hihetőbb egy-két állításom?
az "irreleváns" valóban igaz a vasútüzem szempontjából, de ha egy kicsit is fogékonyak vagyunk a történelemre, akkor izgalmas téma. az üzem szerszám- és készülékgyár fedőnéven épült, de itt kézifegyvereket és lőszereket szándékoztak gyártani. ha a mátravasúton dolgozol, bizonyára ismered h. béla bácsit, aki még szorgosan kezelte a szabályzót ezen a vonalon.
akik a hatvanas évektől dolgoztak a gyárban, lehet, nem is tudták, hogy eredetileg milyen céllal létesült az üzem. a vasútnak hatalmas előrelépés lehetett volna, ha sikerül szerződést kötnie a személyszállításra. teljesen új járműparkot igényelt a feladat, mk48-asokkal, bax kocsikkal és pálya rekonstrukcióval, a szárnyvonal irányváltás nélküli csatlakozásával.
Az meg, hogy a hegyen mi épült, vagy mi nem a jelentősen megnövekedett szállítási teljesítmények tekintetében irreleváns. A lényeg nem az üzem mivoltján, hanem a vonal jelentős teherforgalmán volt.
Már megbocsáss ,de pont az építkezés miatt épült a hegyre a vasút.
Én leírtam hogy melyik ágat(ha már a pipis és a farkasmályi is szóba került)mire használták...Ti leírjátok amit leírásokban olvastatok.
Végülis csak olyanoktól származik infó akik "csak " a 60évek elejétől voltak a gyárban és elég jól ismerik a helyi dolgokat.
Nem téma...jobban tudjátok és kész...megszoktam már hogy itt ez így van.
a pipishegyi vonal a füredi vonalból annak 66+23-as szelvényében ágazott ki. csak egy érdekesség: ekkor a füredi vonal nagyrészt vasaljas volt, klema (jelentsen ez bármit is) leerősítéssel.
pipishegyi vonal:
folyópálya hossz: 3683 méter.
előregyártónál csonkavágány: 331 méter.
végponti kitérő: 97 méter.
átadó kitérővágány a nyíltvonal 27+08 és 28+11 szelvényei között: 103 méter. ha ma utánamérünk, akkor a kitérővágány szelvényszámai az előregyártótól adódnak ezekre a távolságokra. és ha szóba került a fentrol.hu, egyes felvételeken látható, hogy ezt a kitérőt a mátravasút még a vonal felszámolása előtt elbontotta.
A kiágazással, azaz a Mátrfaüred-alsó - Pipishegy vonalat nem említettem, csupán a füredi -akkor még "mellékvonalon"- a könnyebb azonosíthatóság miatt a most Pipishegy névre hallgaó állomást. Ez az államosítást követően még a Repülőtér nevet viselte mrh minőségében, de a személyzet sem használta ezt a megnevezést, csupán az előbbit. Az meg, hogy a hegyen mi épült, vagy mi nem a jelentősen megnövekedett szállítási teljesítmények tekintetében irreleváns. A lényeg nem az üzem mivoltján, hanem a vonal jelentős teherforgalmán volt. Ezt a vasút a saját gördülőállományával képtelen volt kielégíteni. Erdőszéli kolléga kiválóan írta, hogy jelentős számban voltak vendégszereplésen más kisvasúti, főleg alföldi járművek a Mátrában. Ennek a negatív hozadéka gyakran jelentkezett is. Még mielőtt bárki fennakadna, hogy a füredi vonalat "mellékvonal"-nak tituláltam: abban az időben -mint már korábbi hozzászólásomban említettem ez a vonal ágazott ki a solymosi vonalból a Galya-térközi útátjáró után, és vezetett a jelenlegi kerékpárút helyén a kőbányai kiágazásig. Itt keresztezte újra vasút a közutat. Innen már a jelenlegi nyomvonalon érte el Mátrafüredet.
...sose volt fegyvergyár...kezdték volna mezőgazdasági gépekkel,aztán egy olyan gyár volt (az egyesült izzó néven)hogy különböző gépgyártással foglalkoztak(a csomagoló gépektől a képcsövekig)sok svédből vásárolt technika(semleges ország...ugye mint ahogy a nohab)és azokat gyártották "tovább"...ez miatt volt a fegyveres rendészet a szocban...
A mostani m.füredi erdészeti szakiskola környékén volt kiágazás(igen füred alsó) ahol akkoriban helyben gyártották(öntötték) a betonelemeket és vasúton vitték föl...az az, a szakiskola-mostani reptér mögött-szent anna tó vonalában ért fel az üzem területére.A farkasmályi ág az kizárólag a bánya miatt volt..
valóban töprengtem, melyik kitérőre gondoltál :-) a vonal végponti kitérőjéről szerintem senkinek nincs adata.
a füred-alsói kitérő valamilyen formában már korábban is megvolt, itt egy fadepó működött. később ez még egy vágánnyal bővült.
a pipishegyi vonal építési engedélyét 1951. május 10-én állították ki a színesfémfeldolgozó beruházási vállalat részére. a vasút és a gyárhoz vezető műút építése kb. egy időben kezdődött. a kisvasút szállítási szerződésében a fuvaroztató cégként a 21.sz. állami építőipari tröszt szerepelt. jellemzően napi 400 tonna anyagot szállított fel a kisvasút.
a vonal 1957-ben a mátravasút tulajdonába kerül.
a diódagyári személyszállítás megbukása után 1963-ban a vasút "megállapította", hogy ez a vonal "holt tőke", nincs jövőképe. 1965-ben kérvényezte a bontási engedély kiadását.
Bocsánat talán nem egyértelműen fogalmaztam a "Pipishegyi állomásra" tekintetében. Pontosítok: ez a mátrafüredi vonal állomása volt, nem pedig a Mátrafüred-alsóról kiágazó vonalé. A funkciója addig volt, amíg a kiágazó vonal el nem készült. pontosan nem is a jelenlegi mh-nél kell keresni, hanem a kőbányai kiágazás és a mostani megálló között volt. Eddig szállított a vasút, aztán innen kínnal-keservvel "közúton" ment tovább a rakomány a fegyvergyárhoz.
sokat megadnék egy pipishegyi vonal helyszínrajzért. sajnos csak annyit tudok róla, hogy a fegyvergyár építése hozta létre, ezen a vonalon fuvarozták fel az építőanyagot a gyár előtti kitérőig, onnan a kivitelező vontatta a végpontig a szerelvényeket. maga a vonal nem áev tulajdonú volt, az áev csak fuvarozott saját, illetve a gv-től bérbevett járműveivel. a gyár végül a tervezetthez képest sokkal lassabban készült el, és utána sem végzett különösebb tevékenységet, így a szárnyvonal csak rövid ideig volt üzemben.
a fellendülést a gyár átszervezése hozhatta volna meg, a diódagyár eredetileg az áevvel szándékozta a dolgozóit szállítani. ez komoly beruházást igényelt volna járművek és pálya terén, de a várt áttörés végül nem következett be. gyakorlatilag kb. két évig üzemelt, aztán két évtizeden keresztül, a bontásig használaton kívül állt.
Abban az időben akadt még teher vonat is a kőbányából. Igaz ezt megelőzően egyszerre gyakran 3-4 tehervonat is ment a -mára már nyoma sincs- pipishegyi állomásra, Az a 3-4 tehervonat szinte egyszerre, visszajelentés nélkül közlekedett. Napjában többször.
