Igen is, meg nem is. A válasz a kérdésedre. Tudom, ez egy se füle, se farka válasznak tűnik. Megpróbálom itt röviden kifejteni, hogy szerintem miként is nézne ez ki.
Nincs "saját", mert nincs "én". Éntudat az ami van. Ez az "én" a folytonosság folyamatának a megnevezése. Nevezhetjük ezt a folyamatot tudatáramlásnak, vagy tudatfolyamnak is. Az a halmaz amit énnek gondolunk állandóan változik. A változások folyamatában információ keletkezik. Ez az információ viszont a mai ismereteink szerint nem semmisül meg. Mondhatjuk akár örök érvényűnek is. De ez csupán az információra vonatkozik. Az információ hordozói a dharmák. Kissé leegyszerűsítve. A dharmák alkotják azt a halmazt amit énnek tartunk /nevezünk/. A halmaz változását a dharmák mozgása okozza. Ha az egyén /individuum/ elenyészik, a dharmákat összetartó erők megszűntével más halmazok jönnek létre. Amik más,más dharmákból tevődnek össze. Az információ tartalmuk az velük együtt beépül az új halmazba, halmazokba.
A fentiek szerint "te" nem vagy örök érvényű. Viszont az "általad" létrejött információ az igen. Ami majd beépül más és más egyénekbe. Ez lesz az újraszületés. Így, kissé lazán, és nagyon tömören kifejtve.
Igen nyelvtanilag és tartalmilag is helyesebben van fogalmazva igy, hiszen újra születünk és nem ujjá....
Egy nehezebb vagy könnyebb új FIZIKAI biológiai életünk lesz...új megoldandó akadályokkal aszerint hogy milyen hajlamokat alakítottunk ki, (vagy takarítottunk ki,) az ezt előző megtestesülésünkben, vagy akár a megelőző sok ezerben.
ui: ezt lehetőleg ne olvassák el és azok akik képtelenek emlékezni előző életeikre...és csak itt ott olvasott adatok alapján alakítottak ki hiteket az újra megtestülésröl, de nem emlékeznek ,tehát saját tapasztalat nélküliek. Ezek kíméljenek meg a elsősorban a rosszindulatuktól és felháborodásuktól no meg a gyűlölködő megjegyzéseiktől.
Reinkarnáció.
A létezők egymásban léteznek valahogyan olyan módon, amelyben minden lényt egy végtelen sík formájában képzelhetünk el, melyet hasonlóképpen számtalan végtelen sík metsz, illetve olyan képességgel bír, hogy minden elképzelhető síkokat metszeni képes.
A síkok egymáshoz való viszonya metszési vonalaikban rajzolódik ki, vagyis adja ki a formát. Úgy amint minden sík a többit áthatja, minden lény potenciálisan benne foglaltatik a többiben. Ha ez nem így volna a kölcsönös egymásra hatás, telepátiabefolyásolás lehetetlen, volna.
Minden lény ilyen jelenléte a többiben érthetővé teszi az azonnali tér és idő megszüntetését mozgás nélkül.
Az egyéniség születése.
Az egy-én-iség létrejöttéhez egy kezdő elhatározás szükséges, ez ennek az egyénnek a célja, és ez adja azt a milyenséget minőséget ami képessé teszi a bevonzásra és eltaszításra a fizikai világban. Vagyis a tudatsíkok szelekciójára amelyekhez az egyéniség vonzódik.
Ezt a legkönnyebben úgy lehet megérteni, ahogy egy tárgy felületén található vízcsepp azon oldal felé mozog, amerre a felület hajlik és annak legmélyebb pontján áll meg, akként határozza meg a lényegi sík dőlése HAJLAMA az újraszületés új középpontját, amennyiben a régi megszűnik. Ezek a HAJLAMOK határozzák meg a születések helyét és alakját.
A végtelen síkok bármely pontja az uj központtá válhat amennyiben a szükséges előfeltételek adottak, vagyis megvan a hajlam, amelyben az individuális tudat a körülményeknek megfelelően kristályosodik ki, materializálódik vagyis reinkarnálodik….. alakba, formába öltözik.
abba a gondolat kísérletbe már belementem, az ipari szakmunkások szellemisége fejlettebb mint az őket uralóké /beleértve a mérnököket-tudósokat-politikusokat-papokat/. a káosz fenntartása költségesebb mint , az értelem.
Az előző pillanatok megtestesüsülései elmúltak, a jövőben meg nincsenek. Minden megtestesülés egy másik itt-és-most. A halál sem más, csak egy itt-és-most, és az áramlat halad tovább ... meg sem rezzen.
... aről szól az abhidharma, a tudat 17 pillanatával kapcsolatban.
Ez a tökéletes állandótlanság, ez a tudámyban a kanumelmélet, a kvantált folyamat mert semmiképpen, semmi formában lineaeitás a Tan szerint nincs.
Aztán, hogy a papok mit mondtak, az nem az én szférám. Az a vallásos világnak szól. Emez meg a tudománynak.
Nem a test inkarnálódik ebben maradhatunk, ha azonban szüntelenül inkarnálódik a tudat, akkor miért akadályozná ez meg egy olylan pillanat, aminek adtunk egy nevet. Az is egy pllanat. Az az egy miért szakítaná meg az áramlatot.(a Tau-nak nevezett bili nem buddhizmus, hanem olyasmi mint a new-age, csak piacképesség szepontjából van összeállítva ... összehordva)
Ez megmagyarázza a láma szemléletét is, valóban nem az aki akkor volt ... előző létezéseiben. Az állandótlanság megértése ezért egy fontos alaptétel. Mondjuk fontosabb mint a négy nemes igazság.
A téma ilyen hivatkozással való felvetése tehát nem buddhista.
Látod, milyen jó, hogy rajta tartod a szemedet a dolgainkon. köszönöm, feri ... a posztod hibátlan.
Az újraszületés, újjászületés vagy reinkarnáció a buddhizmusban egy tudomány, amely leírja, hogy a tudat (Pali: vidzsnyána)[1][2] vagy tudatfolyam (Pali: viññana-sotam,[3]szanszkrit: vijñāna-srotām, vijñāna-santāna, vagy citta-santāna) halálkor (vagy az "aggregátumok egymásba olvadásakor") hogyan válik az újbóli egyesülés egyik kiváltó okává. Az új személyben létrejövő tudat se nem azonos, se nem teljesen különböző, mint az elhunyté, azonban a kettő okozati kontinuumot vagy tudatfolyamot alkot.
A hagyományos buddhista kozmológiában az újjászületés történhet emberi, állati és egyéb formákban. Az újjászületés függ a korábbi életek karmáitól (a test, beszéd és tudat általi cselekedetek). A jó karmák üdvösebb, míg a rossz karmák kevésbé üdvös újjászületést eredményeznek. Ennek az alapvető oka az, hogy a tudat megragad a nemtudásban és nemtörődésben (páli: avijja, szanszkrit: avidjá): a nemtudás kigyomlálása után az újjászületés megszűnik. A soha le nem szálló fénysugárhoz szokás hasonlítani azt, hogy ilyenkor mi szokott történni.[4]
"Post-Classical Developments in the Concepts of Karma and Rebirth in Theravada Buddhism." by Bruce Matthews. in Karma and Rebirth: Post-Classical Developments State Univ of New York Press: 1986 ISBN 0873959906 pg 125
^ Ugrás ehhez:abCollins, Steven. Selfless persons: imagery and thought in Theravāda Buddhism Cambridge University Press, 1990. ISBN 052139726X pg 215[1]
Ugrás fel↑"Post-Classical Developments in the Concepts of Karma and Rebirth in Theravada Buddhism. by Bruce Matthews. in Karma and Rebirth: Post-Classical Developments State Univ of New York Press: 1986 ISBN 0873959906 pg 125
De e tudatáramlás a sajátom vagy valami tőlem függetlenebb, esetleg kollektív?
Mert ha kizárólag sajátom, akkor csak keresztneveken megy a disputa: nekem mindegy, hogy az újraszülető énemet "lelkem"-nek, "tudatom"-nak, "szellemem"-nek vagy valami egyébnek nevezik, a lényeg, hogy örök érvényű vagyok-e, ami azért talán nem mindegy.
Yu Fu-nian - Schwanberger József: A Taijiquan művészete /részlet/ Buddha tanítása az örök változásról, keletkezésről és elmúlásról szól. Az egyéniség nem azonos a testtel, sem az élettevékenységekkel, sem a gondolkodással, sem az érzékeléssel, csupán ezeknek pillanatnyi, állandóan változó, megszűnő és újra létrejövő összhatása. Az újjászületés oka az ezekhez való görcsös ragaszkodás. Ha ettől megszabadulunk, meg tudjuk szakítani az újjászületés végtelen folyamatát és elérjük a kialvást (nirvána). Ez úgy lehet elérni, ha lemondunk a cselekvés eredményének kívánásáról, mert az kihathat a mostani vagy a következő életre. Ha egyfajta belső egyensúllyal végezzük a cselekvést - lemondva a cselekvés eredményéhez való ragaszkodásról -, akkor cselekvésünk nem jár következményekkel. Az arhat (vagy arahat) olyan, akinek már nem kell újjászületni és jelen életében elérte a megszabadulást (nirvána), azaz olyan, aki "elvégzett mindent, amit csak el kellett végeznie", "többé nem tartozik a törvény (Dharma) alá". Mind a szenvedélyek, mind az önsanyargatás egyformán helytelenek, s a két véglettől való tartózkodást nevezi Buddha "nemes középútnak". Ezért van az, hogy a buddhista életeszmény az egykedvűséget, derűt és nyugalmat sugárzó egyéniség. Buddha is ezzel vonzotta maga köré híveit, és számos történet született szelídségéről. Ez a derű és a kiegyensúlyozottságra való törekvés összhangban volt a kínai kultúra gyökereivel. A kínai szemlélet szerint a taoisták a nem-cselekvést (Wu-wei) javasolják, a buddhisták a kiüresedés tanát tisztelik. Aki a nem-cselekvésnek szenteli magát, az a hosszú, egészséges életet próbálja megvalósítani. De a Tao és Buddha követője is a szellemét próbálja művelni, amely egyedüli igazi önmaga. A Taijiquan egyes mesterei előszeretettel hangsúlyozzák a "veszteségbe való befektetés" fontosságát, melyet párhuzamba állítanak Kong-zi-nak az Én legyőzéséről vallott tanításával ( a Chan is erre törekszik). A konfuciánus tan alapvető parancsa, legyőzni a Én-t és kifejleszteni a szeretet, az alkotás és a harmónia erényeit, s ezután kiteljesíteni az ember Én-jét másokig, azaz kitágítani az ember jóságának hatókörét, ezáltal segítve más embereket ahhoz, hogy jót cselekedjenek. Röviden úgy összegezhetők a fentiek, hogy az ember törekedjen a megértésre, de az utat mindenki maga válassza meg. (Ez a keleti gondolkodásban úgy jelenik meg, hogy sem merev szabályokat, sem eretnekséget nem ismer.) Azok a törvények, amelyek a jelenségeket mozgatják, lényegüket tekintve megegyeznek az erkölcsi törvényekkel, de ezek finomabbak és más szintet képviselnek. Minden kultúrkört megalapozó vallás és filozófia tulajdonképpen ezt hangsúlyozza. Bármilyen utat is választunk, az legyen a törekvésünk, hogy az elme lecsendesedjen, a tudat tükörszerűvé váljon.
. ha van jó a szakmád hasznos része leszel a társadalomnak.. nem csak haszon élvezője. / evolúciómérnök/ politika-társadalom tudomány .. társadalom tudomány .. nem lét tudomány. Társadalom tudomány ma az osztozkodásról-foglalkoztatáspolitikáról szól. A lét viszont az a hely ahol a társadalom tudomány is helyett kaphat, .. ám míg az egyedfejlődésrovására épült társadalom, tudomány életképtelen egyedei .. kiválóan bizonyítják az idomíthatóságot .. az állati hierarchia átörökítése a fejletteszközhasználat melett, sem válnak .. gondolkodó-értelmes lényekké akik az életet szeretnék megoldani.. nem csak a társadalom tudomány kisérleteiben feláldozódni...
"... Buddha egy olyan újramegtestesülést tanít, amelyben egy szüntelenül változó és mozgásban levő tudatáramlás hozza létre, a véget ért létezésben felgyülemlett erők hatása révén, az új individuumot. Ennek megfelelően a lélekvándorlás kifejezés csak akkor alkalmazható a buddhizmusra, ha „lelken” valami teljesen mást értünk, mint a brahminok ..."
Amiket leírtál nem a lélekvándorlás koncepcióból indulnak ki. Újraszületések sorozata, a helyénvaló kifejezés.
ne halandzsáz már meg áll az agyad..élni tanulj meg, nepedig a halált keresd.
politika-társadalom tudomány .. társadalom tudomány .. nem lét tudomány. Társadalom tudomány ma az osztozkodásról-foglalkoztatáspolitikáról szól. A lét viszont az a hely ahol a társadalom tudomány is helyett kaphat, .. ám míg az egyedfejlődésrovására épült társadalom, tudomány életképtelen egyedei .. kiválóan bizonyítják az idomíthatóságot .. az állati hierarchia átörökítése a fejletteszközhasználat melett, sem válnak .. gondolkodó-értelmes lényekké akik az életet szeretnék megoldani.. nem csak a társadalom tudomány kisérleteiben feláldozódni...
A halállal a lételemek széthullanak, ilyen a test és a test által öröklött DNS..testi tulajdonság lánc, csomag.
Az újjá testesülésnél vagy születésnél..uj DNS lánc aktivizálódik, vagyis uj testi fizikai előnyök, hátrányok. Aki újra született, az A SZÜLÖK által kap egy uj jobb vagy rosszabb testi fizikai karmikus láncot, azonkívül magával hozza a fel nem dolgozott megmaradt múltbeli saját szellemi karmáját, amely az idősödéssel fokozatosan aktivizálódik mennél idősebb lesz az újra megtestesült.
Kérdésem az volna, hogy miért szokás buddhista részről tagadni a reinkarnációt (a Buddhapest szerint például: "Buddha nem tanította a reinkarnációt/lélekvándorlást"), amikor Buddha ilyeneket mondott:
"Visszaemlékeztem sok különböző korábbi létezésemre",
"láttam távozni és újraszületni az élőlényeket", "többé nem kell e világra kerülnöm", "többször nem fogok újjászületni",
"Aki ismeri múlt életeinek folyamát..., azt nevezem bráhminnak."
?
E kijelentései nem egyértelműen a lélekvándorlás koncepciójából indulnak ki?
"Szüntelen elengedéssel módunk van arra, hogy a szabadság állapotában maradjunk. Az érzések jöhetnek-mehetnek, míg végül ráébredünk, hogy nem az érzéseink vagyunk, a valódi „én” pusztán tanúja ezeknek. Abbahagyjuk a velük való azonosulást. Az „én”, ami megfigyel és tudatában van annak, ami történik, mindig ugyanaz marad. Egyre inkább ráébredünk a változatlan tanú tudatára, és elkezdünk azonosulni ezzel a tudatszinttel. Fokozatosan és mind inkább tanúvá leszünk, a helyett, hogy a jelenség megtapasztalóinak tekintenénk magunkat. "
Annak a mércéje, mennyire vagyunk hajlandóak mások tudomására hozni tetteinket, gondolatainkat, érzéseinket és szándékainkat. Bármi, ami ezt a hajlandóságot csökkenti, eltávolít, elkülönít minket a saját belső tökéletes forrásunktól.Amikor őszintétlenek vagyunk, a körülöttünk lévőkre vetítjük azokat a tetteket, gondolatokat, érzelmeket és szándékokat, amelyeket vonakodunk kifejezni. így ők válnak csalóvá, szélhámossá, rablóvá, hazudozóvá vagy gyávává - mindazoknak a tulajdonságoknak a hordozóivá, amelyeket nem ismerünk el saját magunkban. Amikor a rossz" dolgokat megtagadjuk magunkban, ezeket kivetítjük a külvilágba, ujjal mutogatunk rájuk, és ami a felelősséget illeti - mossuk kezeink. Titkos tisztességtelenségünket kivetítjük a világra, amely aztán idegenek cselekedeteiben tér vissza hozzánk.
nem egészen így gondolkodom, mert a Buddha nem hirdetett dogmákat
a nyolcrétű nemes ösvény leírásában valóban szerepel a "helyes" szó. Ennek az az oka, hogy a Buddha megvilágosodott, vagy felébredt ... ahogy jobban tetszik és elmondta mit cslekedett és mi módon és ahogy azokat celekedte úgy jutott el céljáig ezért az ö részéről helyes dolgokat tett.
Én sokszor leírtam, már ennek alapján mi a megfelelő cselekedeteket igyekszünk alkalmazni, de ez csak egy remény.
Semmi előírást ... mint mondjuk a 10 parancsolat ... nem követelt meg.
Három cselekedetet különböztetünk meg: gondolkodás. beszéd és írás és a tett. Ezek formálják a karmát.
Természetesen nem mondhatjuk hogy szabadok vagyunk, mer a feltételektő függünk éd ok éd okság törvényének vagyunk alávetve, de a válsztás szabad mert abban te egyedül dönthetsz, ezért megalapozott a személyes felelősséged abban, hogyan alakul a karmád.
Gondolom az természetes. hogy érvényes törvényekkel és adott feltételekkel ellentétes választás nem jön szóba.
A Tan szerint nincs bűn és nincs bűnös, mivel minden állandótlan és mi is aszerint változunk.
Még valami fontosat érdemes megjegyezni. A helyzet az, hogy nem szükséges semmiféle spiritualitás ahhoz hogy valaki, erkölcsöt, moralitást és etikát betartson. Azzal születünk. Ezektől vagyunk EMBEREK.
