Nem annyira. A mérgező perklorát a napsütés hatására keletkezik, mélyebben nemigen fordul elő, viszont egyszerű vizes átmosással megtisztítható a föld, ráadásul értékes oxigénforrás.
Más módszerek is léteznek, hevítés, de vannak növények is amik bírják a marsi talajt, sőt magukba gyűjtik a perklorátot.
Vannak perklorát ellenállóbb fajok, sőt amelyek kivonják és elraktározzák a perklorátot, pl a dohány is ilyen :)
Csak hát a dohányt se lehet megenni, frankón mérgező. De esetleg ki lehet nemesíteni/géntervezni a jövőben egy fajtát, ami segíthet, pár évig csak dohányt termesztenek és a Mars lesz a világ legnagyobb dohánytermelője (Marsboro) :) aztán jöhet a többi növény.
De a linkelt cikk is rámutat, hogy a perklorát a legnagyobb, de nem az egyetlen probléma. Még teljesen ismeretlen, hogy reagálnának a növények az egyéb kémiai tartalmakra, pl el se kezdenek gyökerezni, vagy nem fejlődnek ki levelek, sok probléma lehet.
A hidropónikus módszer lesz szerintem is az első, ez már a Földön is sok helyen használatos, de tápanyagokat akkor is szállítani/tárolni kell, amit keringtet a hidropónikus rendszer - bár léteznek olyan rendszerek, melyek összeépítve halfarmmal az ottani végterméket használják a hidropóniás növények tápanyagellátására, persze a halakat is kell etetni kell, de akkor legalább halhús is lesz :)
De ez az egész elég hosszú idő lesz, első lépésként igen kellene pár kiló regolit a Marsról, hogy ne csak szimulációk legyenek.
Rengeteg dolgot nem tudunk a Marsról. Pl. azt sem, hogy a perklorátok milyen talaj mélységig vannak jelen.
Az eredetük feltehetőleg a marsi légkörből van, így könnyen lehet, hogy csak a talaj felső fél méterében találhatóak meg. Ez akkor fog kiderülni, amikor sikerül egy mélyebb (mint pár tíz cm) fúrást végezni, és mérni az alsóbb rétegi mintákból.
kivonat: vannak módszerek, a Földön is ismert a probléma, bár az itt használt módszerek (főleg a biológiaiak) feltehetőleg nem használhatók direkt a marsi talajra, mert a koncentrátum ott nagyobb.
viszont melegítés segítségével a perklorát elbomlik, és pl. oxigén is keletkezik - ami sosem árt, ha van. A perklorátot ki is lehet mosni a talajból, mert vízben oldódik - bár nem biztos, hogy erre kellene elhasználni a vizet. Összességében azt látom, hogy sok megoldás van rá, de az biztos, hogy nem úgy fog működni a dolog, hogy kimegyünk a felszínre, elvetjük a búzát, és bárjuk, hogy kinőjön. Nagyon úgy néz ki, hogy ott helyben lehet majd az optimális megoldást kifejleszteni - vagy ha már hoztunk vissza elég mintát (...).
Amíg pedig tömeges, olcsó megoldás lesz erre, addig lehet hidropónikus módon is termeszteni.
És nincs megoldás pl. a perklorátokra. Nincs talaj amin növeszthetnéd a gabonát. Az hogy minden egyes kilogram termőföldet mesterségesen kell előállítani, az kizár bármiféle kolonizációt. Talán még a Vénuszon is olcsóbb lenne megtelepedni kb.
Én nem tudom, létezik-e olyan, hogy a kozmikus terjeszkedés stratégiája. A múlt űrkutatását gyakran simán politikai indokok motiválták, de most a kereskedelmi űrkutatás/űrhajózás hajnalán is eléggé ad-hoc szerűnek tűnik, mi van éppen a fókuszban. Persze ezt nem csodálom, hiszen annyi felfedeznivaló van, erőforrás viszont még kevés. Márpedig szükség lenne egy átfogó stratégiára, hogyan lehetne ezt hatékonyabban csinálni. Én nem tartom hülyeségnek első lépésben a Holdra fókuszálást. Teremtsenek feltételelket, hogy a He3-at ki lehessen hatékonyan bányászni, és termeljenek vele hasznot, legyenek bázisok, amikről könyebb lenne a Naprendszer többi részét elérni. Amíg minden bolygó és hold nincs alaposan feltérképezve, addig nem is lehet arról ésszerűen dönteni, hogy mire is kéne fókuszálni. Itt van az AI és a drónok forradalma, robotok nagyszerűen elvégeznék a felderítés nagy részét, aztán majd mi emberek kiválasztjuk, hová lenne érdemes esetleg embert is vinni.
Én ugyan pl imádom a Marsot, de egyelőre tényleg az tűnik a legkevésbé megtérülőnek és eddig a víznyomokon kívül nem látszik sok ígéretes dolog. A Titánon legalább van egy valagnyi metán :) Persze én bízom benne, hogy majd kialakul ez, max mi már nem érjük meg...
Má ketten vagyunk. Még hogy kozmikus terjeszkedés ? Talán inkább komikus.Osztán hova? Jupiterre ? Marsra? Amikor egytonnás cucc felszínre vitele is technikai bravúr?
Egy Falcon küldetés ára 67 millió, heavy 97millió $. Ez utóbbiból szerinted csak a Merlin 28*3 millió = 84 millió $, 13 millióból kihozza a többi költséget?... vagy ráfizetéses minden indítása, és mégis telik neki a számtalan Starlink indításra is.
A NASA megrendeléseket elég naggyal, azt a nagyon keveset ami a szabad piacon megy el, azokat meg dömping áron adja. Nulla vagy negatív profittal. Marketing költés ott az elmaradt haszon.
Csak a motorok darabja minimum 3 millió dollár. Igen tudom hogy Elon szerint 1 millió de még a nagy széria mellett se jön az ki sehogy annyira.
Amúgy meg az oroszok már kilencvenes években is ott voltak a 2000 dollár per kilogramnál a protonnal csak "piaci árazást" alkalmaztak a nyugatnak.
azt nem tudom hogy ez a pezsgés mennyire visszafordíthatatlan, de valszeg a befektetőiket érzékenyen érintené, ha egy olyan emblematikus szereplő, mint a spacex, megrogyna, netalán bedőlne.
és nem akarok én senkit meggyőzni semmiről, csak igyekszem a hurráoptimista és a totál pesszimista között maradni félúton. az a jó ha van ilyen vélemény is, meg olyan is..
