Szia! Nagyon szépen köszönöm az ötletet, utána fogok járni. A törzs 1,5 mm vastag alucső, és a szárnyak is aluminiumból készültek. A motor pedig rozsdamentes acél. Jelenleg a test és a motor /üzemanyaggal/ össz súja kereken 1,1 kilógramm. Volt már így egy indítása, csak ernyő nélkül nem a hosszú élet titka. Meg aztán a magasságot sem lehet mérni. Annyit lehetett látni, hogy igencsak a látótávolság végén volt. Persze alulról másgogy néz ki, mint oldalról kicsit távolabbról. Szóval a következő a magasság mérés lenne. Esetleg ebbe is volna valami ötleted? Vagy valakinek valami ötlete?
Szerintem a dupla ernyőnyitás lenne még fontos: tetőponton egy kis stabilizáló ernyő kinyitása, majd 2-300m-en a főernyő. Ehhez a barométer adatait lehetne használni (indításkori nullpont felvétel és ehhez képest számolni a főernyő nyitás magasságát). Másik fontos dolog a leszállt rakéta megtalálása, bár erre van külön eszköz már.
Haladunk az elektronikával csak lassan. Van hozzá még egy nyomás mérő , ezek működnek ,de nem ez volt a célom ,hanem hogy ezek együttesen nyissák az ajtót, ha a gyorsulás nulla , vagy ha az emelkedés megszűnik (nyomás) vagy dőlést jelez az iránytű.
Ha nektek kell valamit programozni hozzátok , megcsinálják. Ha nagy magasságot akarunk elérni ott nincs hibalehetőség.
Régebben Technika barátommal ezt a kérdést kibeszéltük. (ledugózás) én is dugoztam le a hajtóművem ,jól működött.
Azt találtuk ki hogy a fúvóka belső ellendarabját kell elkészíteni dugó , kúp . Ez lenne az indító állványon rajta és erre kell ráültetni a hajtóművet , így lezárja a fúvókát . Gyujtás után a gáz addig nem szökik ki míg el nem éri a rakéta súlyát a tolóerő ,ezután felemelkedik így lehet nyerni egy kis időt . A másik amire még gondoltunk egy elektromágneses kúp ,ugyan ezen az elven működne csak visszatartaná mégjobban a rakétát indulásnál ,természetesen állítani lehetne a mágnesességét a kúpnak és kiszámolni hogy milyen visszatartó erő kell (mágneses kúp , elektromágnes)) hogy pont akkor emelkedjen fel amikor már robbanás határon van a hajtómű vagy valamivel előtte.
Mindkét hajtóanyag 0,1s alatt begyullad, a repülés során látszott, hogy bőven a levegőben égett ki mindkét motor és az állvány melletti kamerán is jól látszik hogy "pöccre" indult. Itt az üzemanyag égési sebessége a nagyon különböző, bár az impulzusuk közel ugyanakkora - ahogy írtad. Emiatt a KN-SU-DX-FU hosszabb ideig adja le a teljesítményt mint a másik, ez a különbség fő oka.
Én egyszer próbáltam papírral betömni fúvókát, robbanás is lett a vége, így soha többet.
Nem telejesen értem, a KNSU és a KN-SU-DX-FU közel sem ugyan az.
A nagy eltérésnek az relatív lassú gyújtás és gyulladás lehet az oka. A katalizált sokkal könnyebben gyullad, gyorsabban eléri az ideális kamranyomást, szóval nagyon kicsi lesz az a mennyiségű gáz, ami nem mozgatja a raksit, mert nem tudja még elemelni a pálcáról.
Azt kellene elérni a nehezebben gyulladó elegyeknél is, hogy míg ki nem alakult az elvárt 40-50 Bar nyomás, addig ne tudjon kilépni gáz a fúvókán, ezért is szokás betömni papaírral.
Azaz a lassúbb égésű, nem katalizált cuccok gáztermeléséből egy jó nagy rész nem hasznosul, mert lassan épül fel a nyomás.
Ennek ellenére az üzemanyag tömb impulzusa hasonló.
Nakka is szokat szívott a KNSB-vel, nem volt hajlandó az elvárt nyomásgörbét teljesíteni.
Persze az látszik, hogy jobb a katalizált, de olyan motortest kell hozzá, ami ezt ki is bírja.
Hiába a katalizátor nem növeli az ISP-t, de kevesebb a veszteség a gyors égésnél.
Nincs klubtagság, volt egy klubunk de már pár éve nem találkoztunk. Mo-n amúgy ez tiltott hobbi, én is mindig elutazok az USA-ba fellőni (ééérted :))
Az engedélyezett méretről a tüzijátékosokat kéne megkérdezni, ha jól tudom szilveszter napján kívül egész évben tilos bármit fellőni (lehet hogy a sikoly kategóriát még lehet, de azt hagyjuk...)
Külföldről bátrabbak megpróbálhatnak beszerezni motorokat és hajtóanyagot, szerintem elég kockázatos. Ha zsebben hozod be pl Szlovákiából az más tészta.
Magasság mérésre én egy RC gépekbe való magasságmérőt használok. A szögmérés gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert a rakéta eltűnik a szem elől és elég gyorsan vissza is fordul, nincs erre idő.
Vízzel főzöm az összetevőket, majd kipárologtatom belőle. Pár éve álltam erre át és azóta csak ilyet gyártok. A kész anyag olyan mint a keményebb gyurma. A KNSB-hez és KNSU-hoz magasabb hő és darált KN kell ezért macerásabb gyártani. Most azon gondolkodom hogy 1: megnövelem a KN értéket; 2: adok a vizes cuccba is vas oxidot hogy gyorsabb legyen.
Hétvégén fellőttem 2x a rakétát, először egy régi vas-oxidos KNSU, majd egy új KN-SU-DX-FU vizes keverésű hajtóanyagot használva. A két fellövés között 20 perc telt el, szóval a légköri viszonyok azonosak voltak, rakéta ugyanaz, hajtóanyag tömeg/alak ugyanaz.
A vas-oxidos néhány tized s alatt kiégett (szinte ágyúlövés volt), az új meg a szokásos 0,5s körüli. Az első 185m-re, a második esetben 133m-re emelkedett fel.
Ez alapján igazolódni látszik, hogy a rövid égésidőhöz nagyobb gyorsulás és magasság tartozik, mint a hoszabbhoz.
A mai fellövés nagyon izgalmas volt, teszteltük az új raksivezérlő elektronikát.
Minden tökéletesen működött, a G szenzor és a nyomásszenzor, is pontos adatokat szolgáltatott, jól működött a szoftver. Az ernyőnyitás még nem volt rábízva, de a parancsot jó időben adta ki, azaz elsőre ez is jónak tűnik.
Volt benne egy csipogó, ami a mindenkori állapotot jelzi, de különösen jól jött most, mivel egy nagy fasor mögött landolt a kukoricás szélén.
Üröm az örömben, hogy az eddigi leggyengébb kilövés volt, vagy a hajtóanyag döglött meg, vagy a gyújtással volt gond, de az A100-as motor hajtóanyagának fele még a pálcán kiégett, nagyon lassan.
Miután végre elstartolt csak 2 tizedig égett, ez pontosan látszik a mért értékekből, így ahogy láttuk, és ahogy mértük, egy nagyon gyenge start volt.
Elkészült az Easy , jövőhéten repítés , Lackó gépe is kész van . Ez egy 2200 as moci , van egy 5000Kv de nem mertem beletenni ez is tolja mint a marha :)
