Keresés

Részletes keresés

habár Creative Commons License 2006.08.28 0 0 712
Valóban a Naprendszer a Tejúton belül, de annak karján kívűl helyezkedik el.
Tehát arról írtam (legalább tízszer helyesen, egyszer meg slamposan- kösz- de remélem a többit is elolvastad...), hogy a Tejút karból, amely az árapály erők hatására nyílt ki, a Nap kívűl sodródott. Ennek oka lehetett a feltételezett, legnagyobb tömegű gázbolygója, az általam Ismeretlen 1. nek nevezett kiszakadása.
Becslésem szerint 0,01 Naptömegű, és 1000 km/s nagyságrendű kiszakadás lehetett, a Nap instacioner, kezdő fúziós állapotában.
Ennek kondenzálódó anyagai hoztak létre sok mindent az Oorth felhőben, mielőtt végképp eltünt.
És ez adhatott a Naprendszernek ~10 km /s nagyságrendű sebességet, évi 2 AE távolodást, amit időközben a kar vonzása lefékezett (talán)...
A többi már ehhez képest sokkal mérsékeltebb volt.
De mindegyik csökkentett valamelyest a Nap kezdeti gyorsabb fordulatán.
Amely ma már csupán 24 nap.
Előzmény: Akitlosz (711)
Akitlosz Creative Commons License 2006.08.28 0 0 711

"a Nap tejúton kívűli elhelyezkedése,"

 

???

 

A Nap a tejúton, azaz a Tejútrendszeren belül helyezkedik el.

Előzmény: habár (693)
habár Creative Commons License 2006.08.27 0 0 710

Nem lehet minderről irónia nélkül írnom.

Így is nehezen viselhető el.

Előzmény: habár (709)
habár Creative Commons License 2006.08.27 0 0 709

A bolygók kialakulása teljesen világos, ha a csomósodás helyett a Napból történt kiszakadásukat feltételezzük.

Olyan ez, mint a geo és a heliocentrikus világkép szindroma.

Azzal a különbséggel, hogy ott mindkettő igaz, itt megcsak az egyik.

Előzmény: habár (708)
habár Creative Commons License 2006.08.27 0 0 708

Pint

Kb. másfél éve csináltam egy programot a Naprendszer árapálymozgása számítására, 4,7 Mrd évnél nagyobbidőszakra is.

Ehhez be kellett vezessek és számítással közelítsek egy veszteségtényezőt, az [b]"árapály-csatolási tényezőt."[/b]

Sok más számítást is végeztem.

Tehát nem alaptalanul vagyok magabiztos, és makacs.

Közben a fogorvosom tájékoztatott, hogy téves a felfogásom, ha arra gondolok, hogy a most  kihuzott rágófogaim helyett előbb az új tejfog. majd a végleges nő.

Lehet, hogy valamit félreértettem?

Nem szívesen hiszek neki, még várok is kicsit, és addig nem eszek.

De ha mégis igaza lenne, akkor mindezt még elmondom.

Előzmény: pint (706)
habár Creative Commons License 2006.08.27 0 0 707

Pint

"mostani eszemmel meg már tudom, hogy súrlódás és más, kiterjedt testen belüli erők nélkül a fenti jelenségek nem elemezhetők. a program által nyújtott egyszerű veszteségmentes tömegpontmodell nem alkalmas bonyolult jelenségek vizsgálatára."

Pint- a szívemből szólsz! Egyetértek veled!

Vizsgáltasd ki sürgősen magad!

Előzmény: pint (704)
pint Creative Commons License 2006.08.27 0 0 706
nem. már a kialakuláshoz is kell a kiterjedt testek fizikája. ez a program még ütközéseket sem modellez. azt ugye nem tagadod, hogy relatíve egyszerű dolog a programmal ütközőpályára állítani két keringő testet. ám az ütközést magát a program nem jól modellezi, azaz nem modellezi egyáltalán, azok áthaladnak egymáson.
Előzmény: Bign (705)
Bign Creative Commons License 2006.08.27 0 0 705
"mostani eszemmel meg már tudom, hogy súrlódás és más, kiterjedt testen belüli erők nélkül a fenti jelenségek nem elemezhetők"

De éppen a kezdeti feltételekből kéne kiterjedt testeknel kialakulniuk, ahol már figyelembe kéne venni a fentieket.

A gravitáció áll szemben az impulzussal.

Rejtetten a problémában az van, hogy rendezetlen mozgásnak rendezetté kell válnia,
a gravitáció hatására.

Nem akar működni, bár igaz példa sincs rá...
Előzmény: pint (704)
pint Creative Commons License 2006.08.27 0 0 704
ha én ezt a programot megkaptam volna 12 éves koromban, nyilván kipróbáltam volna vele sűrűsödést, árapály effektusokat előállítani. sikertelenség esetén azonban nem az lett volna az első gondolatom, hogy a fizika szar, de még az sem, hogy a program szar. arra gondoltam volna, hogy nem értek hozzá.

mostani eszemmel meg már tudom, hogy súrlódás és más, kiterjedt testen belüli erők nélkül a fenti jelenségek nem elemezhetők. a program által nyújtott egyszerű veszteségmentes tömegpontmodell nem alkalmas bonyolult jelenségek vizsgálatára.
Előzmény: Bign (701)
habár Creative Commons License 2006.08.27 0 0 703

Köszi, betettem a kedvencekhez, de nem dolgoztam vele még.

Télen lesz időm, talán.

De azt tudom, hogy valamely rendezett űrbeli mozgásban, amilyen egy porkorong, csak kivételesen képződhetnek feltételei a "csomósodásnak", mert a rövid távolságú erők, kémiai kötések valószínűsége csekély, sőt néha távolító hatású, a gravitációt pedig kiegyenlíti a tehetetlenség.

Ennek bizonyítéka a Saturnus gyürüi... már régen "csomóodniuk kellett volna...

Egy tudóstársadalom, átitatva ezzel a sületlenséggel, ilyen problémákat állít (Plutó), és ilyen döntéseket hoz...

Van ennek köze a vallásfilozófiához, és az evolúcióhoz is.

Titkolják ugyanis, hogy a dinók akik roppantinteligensek voltak, 65 M éve azért halltak ki, mert ugyanezt elhitetették velük, a legkövérebb, és leghangosabb vezetőik.

Közbe a fejükre zuhant egy föld körül keringő kisbolygó, amely a Napból kiszakadó Uránuszól kiszakadó még forró Földből szakadt ki, és ~38000 kM -nél utolérte őt a Föld táguló USP-je.

Ez persze rajtam kívűl mindenkinek arabusul van..

No, üdv.

 

 

Előzmény: Bign (701)
habár Creative Commons License 2006.08.26 0 0 702

A probléma nem az, hogy "szétszort ködből sűrűsodést tud benne létrehozni, ", hanem a szétszort köd létrehozása, ami lényegében vagyunk.

Nem furcsáljátok, hogy én mást furcsállok?

Előzmény: Bign (701)
Bign Creative Commons License 2006.08.26 0 0 701
Létezik egy gravitációs hatást szimuláló program:
http://www.uranisoft.com/gravity/

Ha valaki egy szétszort ködből sűrűsodést tud benne létrehozni,
kérem szóljon!

Off! Habár postafiók! Off, UFF :O)
Előzmény: habár (700)
habár Creative Commons License 2006.08.26 0 0 700

Amúgy én csupán a BOLYGÓK porkorongból való kialakulását csomósodás útján kifogásolom.

A csillagok. és a gázbolygók "csomósodása" ugyanis szerintem is lehetséges, több mechanizmusát is felsoroltam.

De valójában a csomósodás nem is idevaló szó. Az kizárólag a szilárd bolygókra illene, amelyek viszont "kondenzálódnak, a gázbolygók pedig "sűrűsödnek.

Ihaj a csomósodás semmire se jó, Nagy Sándor is tudta, mit tegyen vele.

Előzmény: Con Storm (697)
habár Creative Commons License 2006.08.26 0 0 699
ehe
Előzmény: habár (698)
habár Creative Commons License 2006.08.26 0 0 698

Con Storm

Szerintem mindketten abba a kategóriába tartozunk, hogy egyik kijelentésünk lerontja, amit a másik épít.

Hogy ez ne így legyen, neked (és sok másnak is) az árapállyal érdemes foglalkoznod.

Magam is ezen vagyok.

 Egébként a Hold év ~40 mm-t távolodik a földtől, most, az árapály hatására.

1 Mrd év alatt az-40 ezer km.

Figyeld amit írok, ezen a területen többet tudok másnál, tanulhatsz tőlem.

 

Előzmény: Con Storm (697)
Con Storm Creative Commons License 2006.08.26 0 0 697
ehe... hatás ellenhatás, az árapályeselnség gyorsító vagy lassítóhatás nagy kamu...


ugynais. lehet hogy a dagály beleütközik a kontinensekbe, de az apály, meg pont szívja őket...és a gyorsító lassító hatás... kiegyenlítődik... ehe...

a másik, a porelmélet a csillagközi ködök gyakorlati megtapasztalásából születik, ugyanis ezekben a ködökben alakulnak ki, megfigyelhető módon a csillagok... igaz mi csak álóképekből tudunk következtetni!

hogy miből alakúlnak ki a csillagközi ködök?! történelmünk során, 3-4 szupernovát jegyeztek fel, valami oknálfogva felrobbant egy egy nap, vagy feketelyuk, ezt senki sem tudja.. miért, vagy mi...

iszugyi Creative Commons License 2006.08.25 0 0 696
Az 'osztályozással' elöbbre léptek, de a gravitódinamikával nem, ez viszont nem olyan mulatságos a csillagászokra vonatkozóan.
Előzmény: Törölt nick (695)
Törölt nick Creative Commons License 2006.08.25 0 0 695

Az IAU "döntött" Prágában: Nyolc bolygó van a Naprendszerben!

 

...nekem kicsit multaságos, de hát ilyenek a csillagászok...

...mondjuk "igazi" bolygó az, amit ember szemmel lát: bolygó csillag ;-)

habár Creative Commons License 2006.08.22 0 0 694
Bocsás meg Snakeins!
Én a kígyónak is drukkolok!.
Előzmény: habár (693)
habár Creative Commons License 2006.08.22 0 0 693
Konkrétan a Plutó, a Szedna, a Kuiper ővi elemek létezése, a Nap tejúton kívűli elhelyezkedése, a Föld, és az egyik gázbolygó bizonyos "rokonsága", a fúzió indulása instacioner jelenségei, a TOKOMAK jellegű "támasz" nélküli fuziók elesettsége, a még nem is vizsgált EM jelenségek, a Nap fleurek stb....bizonyítják.
Előzmény: Snakeins (691)
habár Creative Commons License 2006.08.22 0 0 692
Snaikes
Minden fizikai törvény a bolygók kiszakadása mechanizmusát igazolja, és ellehetetleni a csomósodás elvét!
De azért mindenki a porbacsomósodás elvét fújja. Kicsi-nagy, mindenki úgy elképzeli, ahogy a gravitáció szép kerek gömböt csinál valamely rendezett körpályán áramló porszemcsékből.
Ahogy ugye ezt a kisbolygóőv, és a Szaturnusz gyűrűi stb. anti bizonytják.
Senki ezt az elméletet jól nem bizonyította!
A legjobb bizonyítás úgy szól: képzeld csak, volt, egy porszem jött egy másik, ettől a többi is mevadult. Egymásnak estek, felhevültek, majd lehültek!
Pfú...Ennyi esztelenség és mindet elhiszik...
És a meteorit, az üstökös a Kuiper őv stb, azok miből lettek?
Hogyan?

Öt-hat milliárd évvel ezelőtt csillag -régiónkban valami történt...
Én azt mondom, akkor ért ide univerzumunk kollapszusából származó második lökéshullám (LITTLE-BANG), az anyaghullám, sok nehézfémmel, főképp vassal, amely szerintem azok stabil, tartós fúziójának előfeltétele.
Akkor indultak be e régió fősorozatbeli csillagai, amelyek a korábbi gammasugárzás hatására már összetömörültek, és várták ezt a "megtermékenyítő" aranyesőt...
A Napunk később indult csak be.
Már addig is történtek fel-fellobbanások.
De ekkor, egy ponton "beindult" nagyon. És őbenne is elindult egy lökéshullám, nem tízenötmillió, hanem akár milliárd fok hőmérséklettel.
És egy határon tűl kiszakadhatott~1000 km/s sebességgel egy vagy később még több
ISMERETLEN1;N-nek nevezhető gázbolygó.
Valamelyik közülük ~0,01 Naptömegű, már nagyon messze jár.
De az erő nagyon volt, hagy kivetette a tejútkarból a Napunkat.
Így ez a gázbolygónk most a Tejútkaron belül valahol ellentétes irányba, 100X messzebb található.
Eze a gázbolygó jószerével többszáz millió fokon is indulhat, s így viszonylag lassan hült.
Külső rétegeiben a víz kb 6Mrd km-re a Naptól (~ negyed év) járásra kezdett kikondenzálódni (Plutó, Szedna). Ezek energiát veszítve nyomba lemaradtak...
A Kuiper ővben is hagyhattak nyomokat. Azután a ködbe vesztek...
A Nap forgása ekkor még 1-2 órás lehetett.
E veszteségek hatására azonban gyorsan fékeződött (most 24 nap)
Mire a Neptunus, Uránusz, Szaturusz és Jupiter elindultak, hőmérséklete, forgása csökkent.
Így ezek a Naphoz sokkal közelebb rakták le "tojásaikat", melyek közül csak egy nem záp: a Földünk.
Még nemtudható, hogy grifmadár vagy kigyó kell ki belőle?

Amint látod, ez az eredet történet sokkal kalandosabb, és meseszerűbb, de mégis-igazabb, mint az unalmas, süket porbacsomósodás, amely még kérdéseket se tesz fel, nemhogy megválaszol.

Például, hol keringhetett a Föld korábban, ha az árapály távolítja a Naptól, mint a Holdat a Földtől?
Én e körkép sok részletére rendelkezem már számításokkal, és dolgozom rajta, minden érdeklődésetek ellenére.
Majd most is kioffoltok...



Előzmény: Snakeins (691)
Snakeins Creative Commons License 2006.08.22 0 0 691
No de milyen hatás kényszeríthet egy 'primer' bolygót elszakadásra a Naprendszertől?
És miből lehet _konkrétan_ következtetni, hogy létezett ilyen bolygó?
Előzmény: habár (683)
Simply Red Creative Commons License 2006.08.18 0 0 690
Vagy úgy.
Előzmény: astronom (685)
habár Creative Commons License 2006.08.18 0 0 689
Hogy tudjátok e nézni- nyitottabb, más szemmel is- a világot?
Előzmény: habár (688)
habár Creative Commons License 2006.08.18 0 0 688
Hagyjuk e magunkat...tovább is...megvezetni?
Előzmény: habár (687)
habár Creative Commons License 2006.08.18 0 0 687
Most úgy tűnik, véleményemmel egyedül vagyok még.
De sok minden attól függ, mit gondoltok erről TI?
Nagy a Ti felelősségetek is...
Előzmény: habár (686)
habár Creative Commons License 2006.08.18 0 0 686
E téma létezése a "PORBACSOMÓSODÁS" elvének a teljes diadalát jelképezi!

Egy teóriáét, amely SEM KÉRDÉSEKET, SEM VÁLASZOKAT NEM VOLT SOHA KÉPES PRODUKÁLNI, AMELY IMPRODUKTIV, és ami már mindezért látszólag: BEFEJEZETT?

És amelyben az a legfontosabb, hogy a legfontosabb, (mert elsőként, ismeretlen, messze távozott gázbolygóból kikondenzálódott) PLUTÓ és kisérői vajon "bolygók" e?
Amely gázbólygó Naprendszerünk leghatalmasabbja volt, akkorra, hogy a Nap is kiperdült a galaxiskarból távozása miatt, és amely csak E+9 Mrd km-re hűlhetettt csak annyira le, hogy víz is kondenzálódhatott benne PLUTÓnyi mennyiségben, vagyis nagyobb volt a Jupiternél is?

Rémület fog el, hogy a tudomány, az EMBERISÉG ilyen mélyen is tudhat fennkölten csillogni?

Persze, hogy nem fogom elhallgatni!



Előzmény: Simply Red (684)
astronom Creative Commons License 2006.08.18 0 0 685
Nem erről tartanak konferenciát. Ez az IAU közgyűlés, ahol ez csak az egyik téma a sok közül.
Előzmény: Simply Red (684)
Simply Red Creative Commons License 2006.08.18 0 0 684
Kicsit komikus számomra, hogy egy elnevezésről konferenciát tartsanak. Vicces lenne, ha a mondjuk a matematikusok arról tartanának konferenciát, hogy mit nevezhetünk függvénynek, és mit leképezésnek. Én azt hittem, hogy az ilyesmi az egyes tudósokra van bízva. Valaki valamilyen meggondolás alapján bolygónak nevezi, mások más érvek alapján meg nem. Aztán, vagy egységesedik idővel magától a nevezéktan, vagy nem. Ha nem,  abba sem pusztul bele senki.
habár Creative Commons License 2006.08.18 0 0 683
Sziasztok
Ez a területem -bele kell írjak.
Néhányezer tudós, a csomósodási bolygóeredet alapján állva azon vitatkozik, hogy melyik bolygó amerikai, és melyik más, és akkor ez jég, az meg zöld.
Nevetséges maszkabáll, kávéval és frissitővel, egymás körbeajnározásával.
Vihar a pohárban.

A bolygók eredetük szerint, ahogy a Napból kiszakadtak, teljesen másképpen osztályozhatók.
1. PRIMER gázbolygók, ezek a Napból szajkadtak ki.
Kétfélék:
- A nap körül keringenek (4 db, Jup, Szat, Ur. Nept.)
- A világűrbe távolodtak, (legalább 2db, Ismeretlen 1; 2)
2. SZEKUNDER bolygók, és holdak
Ezek a PRIMER-ből kondenzálódtak ki, szintén többfélek:
- A Nap körül keringenek, mert lemaradtak.
- A PRIMER bolygó körül keringenek, mert nem maradtak le.
- Egy másik bPRIMER bolygó befogta őket.
3. TERCIER holdak.
Ezek a szekunder bolygókból keletkeztek. (Holdunk, a Phobos'Deimos marsi bolygó.
4. TÖREDÉKEK, meteorok üstökösök.
- Ütközések nyomai.
- kisebb kondenzálódások.

A Plutó, a Szedna stb. bolygók az Ismeretlen1;2 messze távozott PRIMER gázbolygók fiai lehetnek.
Így ők szekunder bolygók.
De sokezer tudós izgatottan tolong, jaj de muris?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!