A Tabán lebontásának semmi köze az Erzsébet hídhoz. A régi erzsébet híd idején még nem létezett a Hegyalja út. Az új híd idején meg már nem létezett a tabán. Ugyanis a tabánt a 30' években bontották le. A tabán helyére gyógyfürdôket akartak építeni. Amit viszont a háború miatt már nem tudtak megvalósítani.
a fenebe is, valaszolok.Ha az eredeti hidat meghagytak volna, es mellette-netan alatta- meg egy alagut is lett volna, ami a ket hidfonel talalkozna, akkor nem kellett volna bontani.Budan akkor mar nem volt Taban, a parknal lett volna hely egy kihajtonak, a Marc15 ternel pedig van egy aluljaro.Na azt kellett volna bevezetni az alagutba, es kesz.jo, jo, sok zseton, de megerte volna.es NEM KELLETT VOLNA bontani.
tenyleg ne sertodj meg, de a HM-es topicod utan az imidzsed elottem romokban hever.az az epulet a LEGUNDORITOBB, AMIT VALAHA LATTAM.szivesebben latnek ott egy 10 emeletes hazgyari lakotelepi panelt, mint azt a krematoriumot!
Csodalkozom, hogy a tabant visszasirod, oszinten meglep.
na nem, tevedsz.en a gotikus budat szeretnem.allitolag abban a korban nem volt parja.en el is hiszem.
Pest persze mas.az a lenyeg, hogy ne a mostani legyen(marmint a modern epuletek a belvarosban.semmi bajom nincs a modernnel, ha a periferian epul.tolem oda meg tornyokat is felhuzhatnak.
Amugy enyleg mindenkinek mast jelent Bp. anno.ettol jo a topic, nemde?:)
ami a temak kozti csapongast illeti, hat a Taban es a pesti belvaros lebontasa az Erzsebet-hidhoz szorosan kotodik, megha elobbi a megepitese utan joval is tortent.A Palotaval kapcsolatban pedig annyit, hogy utolag ertekeljuk a nagy varosatalakitasokat, ekkor mondunk velemenyt rola, de mar veszet fejsze nyele.amit 1x elcsesztek mar nem lehet rendbehozni.
Azt hiszem te nem gondolsz arra, hogy mi lenne budapest közlekedésével annak a +2 sávnak a hiányában...
Másrészt viszont akkor a híd még nem számított műemléknek. Nemcsak a védelem hiánya, hanem a fiatal kora végett sem. Csak esztétikai értéke volt.
A tabán lebontása ténylegesen borzalmas hiba volt. Fürdôvárosnak hívták asszem a koncepciót, melynek keretében dózerolni kezdtek.
ui. Az algúttal az a baj, hogy rettentô bontásokat kellene eszközölni a fel és lehajtók miatt. Legföljebb a budai hegyek alatt jöhet szóba a városban, kiegészítendô a körutas rendszert a hegyek alatt.
Érdekesen csapongsz a témák között. De egy dologra rávilágítasz: mindenkinek mást jelent Budapest anno. Te talán a XVIII. századhoz építenéd "újjá" a várost. Én inkább a XIX. század végével szimpatizálok. Mások a múltszázad huszas éveit favorizálják. Egy a közös bennünk: mindannyian anno-ban utazunk.
Nem tudok veled egyeterteni.egyfelol teny, hogy rengeteg vasra lett volna szukseg, de eppen azelott szuletett sztalinvaros az aceliparaval-kepzeld csak, hogy mar ez az egy epites is mekkora lokoerot adott volna a gazdasagnak.
Ami a hidat illeti a magmaradt hidpillereket szejjel lehetett volna huzni, es arra epiteni tovabb.az epen maradt hidfoket igenis meg kellett volna hagyni.Sajnos te nem veszed figyelembe az akkori muemlekvedelem teljes hianyat.
Terjunk csak vissza a kiralyi palotahoz.Azt is muemlekke nyilvanitottak `52-ben.Megis a felujitast a megmaradt enteriorok lebontasaval kezdtek, es eloszor partszekhazat akartak belole csinalni .Hol volt akkor a muemlekvedelem?Raadasul az uj belso kialakitasa DRAGABB VOLT, mint a regi rekonstrualasa, termeszetesen az elrabolt kincsek nagy reszet mar nem lehetett visszaszerezni, ezt nem beleszamolva.ez teny.Szoval akkor igy mentek a dolgok.
Azert nem fogunk egyeterteni, mert szerintem a taban lebontasa is megbocsathatatlansot szerintem mar a Monarchia koraban is borzalmas bunoket kovettek el modernizacio fedonev alatt.A regi pesti belvaros tereinek hangulatat a mostaniak mar nem tudjak felidezni, raadasul a mostani varosszerkezet, amit nem elorelatoan terveztek meg, okozza azt, hogy a belvaroson keresztul omlik a forgalom.A regi belvarost az Erzsebet-hid megepitese miatt bontottak le(majdnem vele egyutt bontottak a Belvarosi templomot is).De ha mar ez megtortent, meg egy dolog, mert hat en szerintem is a legszebb Bp.-I hid VOLT.
Az Erzsebet-hid atepitese csak azt eredmenyezte, hogy megjobban a belvaroson keresztul aramlik a forgalom, ami csak tovabbi gondokat von maga utan.Rovidesen teljesen osszeomlik a forgalom, amit csak tetez, hogy a Margit-hidat fel kell ujitani, es az Aquincumi hid nem lesz kesz idore.
Osszegzes:ha a haboru utan eszrevettek volna, hogy eszakon es delen kell hidakat (esetleg alagutakat) epiteni, akkor most nem lenne kutyaszoritoban a varos, es egy potolhataytlan muemlekkel tobb lenne.Ez az en velemenyem.
Ezt nem értem. A hidat a németek "bontották le". A 7500 t visszanyert vasanyag-mennyiség becslés (utánaolvasva ez inkább 8000 t körül volt), a 11180 t tömegű hídszerkezetből kb. ennyit tehetett ki a mederbe esett szerkezeti részek (budai pilon, merevítőtartó és a pályaszerkezet medernyílásba és a budai parti nyílásba eső része, láncok, függesztőrudak, korlátok stb.) tömege. Ez az anyagmennyiség elég a teljes Margít-híd, illetve a Lánchíd sérült részeinek újragyártására. Igazából nem tudom elképzelni, hogy az aszimmetrikus robbantás miatt gubanccá csavarodott vasszerkezettel a beolvasztáson kívül mit lehetett volna még csinálni.
Igazából építőkapacitás sem lehetett azokban az időkben a változatlan formában történő helyreállításra, lévén a sajátságos szerkezet miatt (ingaoszlopos lánchíd) elég időigényes lett volna a helyreállítás.
Másrészről az eredeti formában történő helyreállítást véglegesen 1959-ben vetették el, egyrészről az irdatlan vasanyag-igény miatt, másrészről az eredeti híd átbocsátóképessége csak a gyalogosforgalom lehetőségének megszüntetésével lett volna növelhető. Ek. az új híd acélszerkezeti tömege 6300 t, a betonozáshoz használt vasmennyiség 1900 t.
Másik amit nem értek, hogy lentebb kifogásolod, hogy miért nem bontották el az alépítményt is, lehetőséget adva egy nagyobb híd felépítésére. Szerinted hogyan kellett volna újjáépíteni?
Szubjektív véleményként nekem a kedvenc budapesti hidam a régi Erzsébet-híd volt, ennek ellenére belátom a jelenlegi változat megépítésének ésszerűségét az 1960-as évek műszaki és gazdasági logikájával.
Továbbmenve, már eredetileg a régi híd esetében is felmerült a kábelhídként való megépítés lehetősége, de akkor még a hazai acéltermék-gyártás nem állt olyan szinten, hogy a megfelelő minőségű kábeleket le tudták volna gyártani.
de ez akkor is barbarsag.erre nincs mentseg.mar bocs, de ezzel az erovel Romaban a Ponte san angelot, vagy pragaban a karoly hidat is lelehetne bontani-mennyi koanyag szabadulna fel...
De jó, hogy mondod, a Párizsi udvart.
Régóta figyelgetem a homlokzatát a túlodali megállóból, és mindig érdekes felfedezést teszek, mikor a reliefeket szemlélem. A bal oldali fehércsempés életkép, jóval modernebbnek tűnik -és kevésbé szakrális-, mint a másik. Bár valószerűtlen, hogy az újjáépítéskor átszabták volna, mégis furcsa, hogy az egyik kompozíciónál körülfut egy csipkediszítés, a másiknál nem.
Izgi játéka az időnek-térnek.
Igen, sértetlenek maradtak, sőt a pesti kapuzat is gyakorlatilag sértetlenül vészelte át a robbantást, lévén azt a mederbe estett hídroncsok így-úgy egyensúlyban tartották.
Ez lehetett az egyik oka, hogy igen sokáig (mintegy 14 évig) egyik lehetőségként megtartották az eredeti lánchíd változatlan formájú helyreállítását.
Akkor (1959) az eredeti alépítmény megtartásával, de kevesebb acélanyag-felhasználásal járó kábelhíd építése volt az ésszerű megoldás. Gyakorlatilag az útpályát (az eredeti megoldáshoz képest) egy-egy sávval ki tudták szélesíteni, úgy hogy a járdák konzolokra kerültek. A híd kapacitása gyakorlatilag a '90-es évek elejéig elégséges volt, '59-ben nem számoltak ilyen méretű forgalomnövekménnyel, illetve ha számoltak is, azt is beleszámolták, hogy a városon átmenő forgalom addig (a máig meg nem épült) külsőbb átkelési lehetőségekre terelődik. A maga idejében szvsz komoly pazarlás lett volna nagyobb kapacitású hidat építeni. (mint ahogy 1899-1903-ban sem 2×3 sávos hídként épült meg).
2. Igen, beolvasztották, a többi híd helyreállításáhot igen jól jött az a kb. 7500 t vasanyag.
A Regnumot nem, mert közben a városszerkezet és a világ is megváltozott. A lerombolás tette nem felejtődött el, de ott ma már nem volna igazán a "helyén". Viszont a Magyar Szentföldet nagyon is befejezném a Hűvösvölgyben. Még akkor is, ha nem szakrális funkciót kapna: egyszerűen a modern építészeti alkotás kedvéért.
Ha jobban megnézem, igazán hasonlít nagy vonalakban a maira, valóban a régit idézték meg.
Ettől függetlenül fáj, hogy majdnem a Duna városi szakaszának belső részére egy modern hídat raktak. Mert a többi régi képéhez és a történelmi belváros össz képéhez képest elüt.
Ugyanakkor nem vagyok ellene a modern formáknak. Ez a mai Erzsi-híd forma jobban állna pl akár az M0-ás helyén.
A Lágymányosi, és az M0-ás híd már túl modern, és őszintén szólva a Petőfi-hídról is lerí, hogy egy már háborús, szűkségállapotban dobták össze hamar.
Jó, szegény Varsóiak.
Biztos embertelen vol a kár hozzánk képest, nem is vitatom, de azért az beszédes, hogy még félévszázaddal a világháború után is találnak mindenféle bombákat a városban.
Mekkora kegyetlen szőnyegezés lehetett azért magyarországon, úgy szórták a gyilkos szereket, mint más a magot.
Egyébként még kikivánkozik, (pl.) Budafok tragikája az volt, hogy szomszédos Csepel helyett, mellett, véletlenül, vagy direkt, de a belvárosát eléggé szétbombázták.
Szerintem más szétbombázott városoknál eleve inkább új várost építettek, míg mi - mivel a kommunista országok elutasították a (Marshall)segélyeket(Varsó talán jobban állt) - talán bizonyos (anyagi)megfontolásokból inkább a még helyre állítható házakat újrarakták.
Nézem a Párizsi udvart, milyen szépek a homlokzat részletei, azért jó munkát végeztek akkor.
Hoppá, lehet, hogy félreértettem a kérdést, mert én valamiért a Vár helyre(nem)állítására asszociáltam. Tehát ha valami nagyon megsérül, falmaradványok maradnak, kiég, akkor visszaépítik, az oké.
Nulláról felépíteni (tehát már nem igazán _vissza_), akár fél évszázados nem-lét után, az már más helyzet. Ilyenkor esetleg azt támogatnám, ami az Erzsébet hídnál történt, hogy ugyanott, ugyanazokra a pillérekre, hasonló jelleggel, és közelítő befoglaló méretekkel épült valami, ami emlékét idézte a réginek. Van ennek persze egy filozófiai vonala is: ha visszaépítenék a Regnum Marianumot, akkor nem maradna hírmondója annak az időnek, amikor így eldózerolták, hogy ne maradjon nyoma. Szívesen látnám persze, ha a Dózsa György út visszanyerné korábbi jellegét, visszahúzott parkkal, Körönddel, és egy új kápolnával/templommal az eredeti helyen.
Minden épület művi. A templomot se az anyagi megnyilvánulása teszi szent épületté, hanem a gyülekezet, melyet magába fogad. Ezért lehetet a világon minden hely szent, ahol egy hívô imát mond. A Regnum Marianum esetén felmerül a kérdés, hogy maga az épület képviselt e olyan értéket, mit rekonstruálni kellene építeni, vagy a gyülekezete, amely az atyák révén szorgalmas munkásfiúkból állt. Egy evilági megnyilvánulásában kortárs regnumot el tudnák képzelni.
érdekes, hogy ennyire egyöntetűen pártoljátok a dolgot. Nekem erről kicsit más a véleményem.
Pl. a középkori állapotokat biztos nem állítanám vissza, egyrészt várható műviessége, másrészt a ráfordítási költsége miatt.
pl. vegyük a Regnum Marianum templomot a Felvonulási téren. Visszaállítanátok? Megmaradna ugyanaz a szimbolikus jelentése akkor is? Lehetne e tartani a funkcióját? tényleg szükség van rá?
Ja, azt hittem az elég így is világos, hogy szeretem a régi épületeket, és örülök, ha egy viszonylag egységes (=nem homogén, hanem "elég vegyesfelvágott, de mégis így szép eklaktika") városképbe nem barmolnak bele akármit, hanem megpróbálják helyreállítani azt, ahogy kinézett.
Kivételes történelmi, vagy építészeti érték esetén maximálisan pártolom. Szívesen látnám jópár középkori várromunkat egyben. Persze ilyenkor ki kellene jelölni egy dátumot. Mondjuk Csesznek a XV. század elsô felében a rekonstrukció alapja.
Abban az értelemben, hogy mindenáron ôrizzük meg a pesti romantikus bérházak teljes számát nem. Legföljebb a fôútvonalak mentén, mint potemkin fal a hangulat végett. Persze nekem a Kálvin térrel sincs bajom.
Ha az ostobaság miatt lett elpusztítva, és amúgy a mai kor követelményeinek, városképének, szükségleteinek megfelelően föl lehet építeni újra akkor mért ne.
mert még kapok érte a fejemre, de nekem a régi homlokzat mögé új, modern épület-tartalom felhúzása is tud tetszeni
nem teljesen erre gondoltam, hisz ebben az esetben egy meglevő épület tulajdonképpeni modernizálásáról van szó, úgy, hogy az utcakép ne sérüljön. Az ilyenekkel egyetértek, hisz nem lehet örökké fürdőszoba nélküli lakásokat fenntartani.
Amire én gondoltam, az az, hogy egy egyszer elpusztított/lerombolt épületet visszaállítanak az izlés, vagy a poiltika széljárása miatt. Tehát egy olyan dologt, aminek a történelem vetett véget. Ehhez mit szólsz/szóltok?
"Azt azért megkérdezném, hogy az ilyen eredetiben történő visszaállításról mi a véleményetek? "
Halkan merem csak mondani, mert még kapok érte a fejemre, de nekem a régi homlokzat mögé új, modern épület-tartalom felhúzása is tud tetszeni. Na nem az, amikor felhúznak egy csiricsáré üvegkockát, aztán eléraknak egy régi homlokzatot; a Pálffy remiznél is csak azért nem utálom az egészet, mert végülis egy remiz falát hagyták meg :)
Én a magam részéről egyébként nagy dolognak tartom, hogy annyi minden a régi formájában épült újra, vagy lett helyreállítva
Pontosan erről van szó, bár egy csomó épületet elbontottak háborús sérülésre hivatkozva, megvolt az alap ahhoz, hogy az épületállomány zömét helyre lehessen állítani a romokból.
Varsóban erre nem volt lehetőség, mert kis túlzással ott 2 tégal, meg egy törött nyílászáró maradt a házakból.
Arra meg nem minden országnak van pénze, hogy az elpusztult dolgokat eredetiben újjáépítse, mint pl. történik ez Drezdában, vagy szeretnék Berlinben.
Azt azért megkérdezném, hogy az ilyen eredetiben történő visszaállításról mi a véleményetek?
természetesen senki nem vitatja, hogy a földi harcok is jelentős károkat okoztak az épületállományban, de ha csak az lett volna, akkor még állna pár dolog. (pl. a piscator által említett Debrecenben lenne a Petőfi téren ház, nagy valószínűséggel)
