Ezen a fórumon a citrusfélék és a banánfélék hazai neveléséről osztjuk meg egymással tapasztalatainkat. Bárki elmesélheti sikereit, de esetleges kudarcait is, hátha találunk közösen megoldást az utóbbiak kiküszöbölésére.
Kezdő citruskedvelőknek javasoljuk a http://quicktor57.fw.hu/ weblap Citrusnevelési útmutatójának alapos áttanulmányozását. Ebben átfogó ismeretekre lelnek az otthon nevelhető citrusfélékről, azok beszerzési forrásairól, az alapvető nevelési körülményekről és a gyakori hibákról, kártevőkről, növényvédelemről, a magoncok neveléséről.
Óvatosan bontva ki a gyökérzetet. Ha a 8-as cserépben nőtt gyökérlabda megmaradt egyben, akkor nagy baj nem történhet, az újonnan hozott gyökérzetet meg el lehet igazítani abban a kb. 2 centis zónában, és szerintem annyi hely és friss, jó föld jövő tavaszig megfelelő tápozással elég neki. Majd akkor jöhet egy 14-16-os, és két év múlva egy 18-20-as cserép.
Köszönöm a segítséget. Akkor szerinted, maradjon, ebbe a cserépbe vagy tegyem egy kissebbe? vagy már idén ne bolygassam. holnap megpróbálok képet is felrakni róla
A levélcsúcson jelennek meg azok a cseppek reggelente akkor, ha jó passzban van a banán, azaz intenzíven nő, van bőségesen tápanyaga. A gyökérzet által a felvett tápanyaggal együtt feleslegben felvett vízet nyomja így ki a növény, csak ez olyan sok is lehet, hogy éjszaka a hűvösebb, párásabb levegőben ez nem mind párolog el, hanem a maradék reggelre cseppekben összegyűlik a levél csúcsán.
De a vége az lesz, hogy a cserép szélén, alján besűrűsödnek majd a gyökerek, középen meg ott marad a szinte gyökértelen, üres földkupac, és akkor fogod vakarni a fejed, amikor a következő átültetést próbálnád csinálni.
Csak a természetes szituációba gondolj bele: egy fiatal fa normálisan nem magában nő, hanem a többi növény között kell "megverekednie" a földjéért, a tápanyagért, ezért ha szabad utat talál a gyökere, megy égnek-világnak, hogy minél több jusson neki, "lefoglalja" magának azt a területet.
Rövid távon ez működik a cserépben is, csak épp ott nincs konkurencia és ezért nincs is értelme, viszont így rosszabbul használja ki a földet.
Attól függetlenül , hogy én is használom az osmocote-ot , meg az alginitet , meg a wolldüngent is:A Wuxal Super tulajdonságai:
A Wuxal fontos tulajdonságai közé tartozik, hogy a növény számára optimális tápanyagfelvételt tesz lehetővé. Képes enyhíteni az időjárás okozta károkat azáltal, hogy megakadályozza a súlyos tápanyaghiányt. A kedvezőtlen időjárás ugyanis hátráltatja a tápanyagok felvételét és növényen belüli szállítást. A Wuxal szárazság idején is képes segíteni a gyökereknek a tápanyag felvételben. A Wuxal gondoskodik arról is, hogy a termés egészségesebb legyen, azáltal, hogy szabályozza a termés méretét és mennyiségét. A tápanyagok minél jobb hasznosulását a kelátképző mellett bioaktív anyagok is segítik. A Wuxal ott segít a növénynek - áttételesen a gyökereknek - ahol a legnagyobb szükség van rá. A levélen és az egyéb föld feletti részeken keresztül egyaránt hat, s így sikerül elérnie, hogy megfelelő legyen a tápanyag ellátottság, ezáltal a termés. A kezelés idejétől függetlenül a termés fogyasztható. Ezért állíthatjuk, hogy: a Wuxal ott hat ahol kell! TERMÉSZETESEN!
A Wuxal neve a német Wuchs (=növekedés) és Saltz (=só) szavak egyesítéséből keletkezett.
*
1963 - először jelenik meg a német piacon folyékony levéltrágya Wuxal név alatt *
1974 - Wuxal Super megjelenése a magyar piacon. Aglukon szerződést köt Budapesti Vegyiművekkel, melynek értelmében az utóbbi készíti és forgalmazza a magyar piacon Wuxal Supert *
1993 - Az eredeti német gyártmányú Wuxal Super forgalmazásának kezdete Magyarországon és a helyi gyártás leállítása. Importáló és forgalmazó: Schering AG *
2003- Wuxal Super kizárólagos importőre: WuxImpex Kft.
És milyen érdekes , ezt is a híres német kertészek kisérletezték ki nem is 40 , de már 45 éve.
Jozso...azért gondoltam, hogy szükséges lehet átültetni, mert a cserép tetején, a virágföldön megjelentek a gyökerek. Olyan mintha terjeszkedni próbálna....nézd meg lentebb a képeimet, ott láthatod a föld felszínét.
Értelek Freddy. Akkor beszerzek egy Kaspót,és levágom a cserepet a citromfáról, és átültetem! Még utána olvasok, hogy milyen földkeveréket kapjon!
A Banánfát is megnézem majd, hogy szükséges e az átültetés! Viszont az elég brutálul hangzik, hogy "izzad a levele" Én kb. 2 naponta locsolom, mindig nedves a földje, így már attól tartok, hogy kirohad! Ezek szerint nem kell félni? Lehet locsolni mint állat? :)
Kedves Yager,édesanyádnak azért adnék igazat,mert az áttültetés nem lehet olyan
sürgős,hogy a virágzás közepén kellene megtenni.Az is igaz,hogy a citrom egy éven belül ,akár többször is virágozhat,föleg ha nem kötött.Viszont minden áttültetés jár
némi kockázattal,amit felesleges bevállalni.Várd meg amig a növényed nyugalmi
állapotba kerül.Álltalában a tél végén,mielőtt megindulnak célszerű áttültetni őket,
de nyáron is le szoktak lassulni a növekedésben és a virágzásban,ha feltétlen átt
akarod ültetni várd meg a nyugalmi időszakot.A levelek érettségi foka is jelzi a nyugalmi állapotot.Nyugi nem kell elsietni.
Freddy,neked banán ügyben látom van tapasztalatod,had tegyek hozzá annyit,
hogy a banán megfelelő körülmények között(hőfok,fényviszonyok)rendkívül gyor-san növekszik,mint írtad te is.Én azt szoktam mondani némi túlzással,hogy a ba-
nánt egyszerűen nem lehet túletetni,olyan nagy a tápanyagigénye és természetesen az ehhez szükséges mennyiségű víz is,mert csak így érjük el,hogy
két év alatt termőre forduljon,végülis ez a cél.A banánra kevésbbé jellemző az amit
a citrusokra írtál,mármint,hogy mindig csak egy mérettel nagyobb cserepet szabad
neki adni,ez ugyanis nagyon gyorsan beszövi új talaját.Háromszori áttültetéssel
és íntenzív táplálással el lehet érni,hogy egy 50-60 l-es edényben a törpebanánok
termést hozzanak.A nagyobb méretű banánokkal meg mi amatőrök úgysem boldo-
Vannak azonban alapvető szabályok amit jó szem előtt tartani:
1.a tartóedény is sokféle lehet(kinek-kinek lehetősége szerint),de egy biztos,
ha nincs megfelelő méretű nyílás az edény alján és alul nem helyeztünk el némi
drén anyagot(az lehet törött cserép,kavics stb)akkor biztos,hogy előbb-utóbb
a pangó víz károsítja v. el is pusztítja a gyökereket,majd az egész növényt.
2.a talaj megválasztása is többféle lehet,de szerintem sem a savanyú,sem a
meszes talaj nem jó a citrusféléknek.Hosszútávon a semleges,nem túl kötött
szerkezetű talaj felel meg leginkább.Ezt több éves tapasztalattal a hátam mögött
ki merem jelenteni.Az általam javasolt keverék,amit valaki az előző hozzászólások
egyikében megemlített,még mindenkinek bevállt,aki eddig ezt választotta,én pedig
évek óta ezt használom és azóta minimális a veszteség és gyönyörűen fejlődnek
és teremnek is a növényeim.Több mint 40 féle citrust gondozok már jópár éve és
így bátran ajánlom másnak is.A nagyobb növényeket elégséges 3 évente áttültet-
ni ebbe a keverékbe,a kissebbeket nyilván gyakrabban.
3.A tápoldatozás dolgában is már többször mondtam véleményt és nem szivesen
ragadnék le egy tápcsodánál sem,de itt is jó tudni néhány alapszabályt.
A növények életkorának,a vegetációs időszaknak megfelelően célszerű megválasz-
tani a növények táplálását is.Van aki a Wuxalra esküszik(nem szeretném megbántani),de a wuxálból gyártanak kb 8 félét melyek összetétele természetesen
más és más.A lényeg ennél egyszerűbb:a fiatal növényeknek több nitrogénre van
szüksége mint azoknak amelyeket szeretnénk virágzásra,esetleg termésérlelésre
bírni.Viszont az sem mindegy mikor és mennyi tápoldatot adunk.Amennyire hasznos
tud lenne a megfelelő tápoldatozás,a helytelen alkalmazás árthat is a növényeknek.
Amikor erősen szorgalmaztam az Osmocote mütrágyákat,valaki azt írta:ez a lusta
kertészek részére készült,de szerintem legalább ilyen fontos a tapasztalatlanok
részére is.Miért?a nevében benne van:szabályozott tápanyagleadású műtrágya.
És azért az 5-6 hónapos hatástartamút szoktam ajánlani mert az pont elég a citrusoknak.A Volldüngert pedig azért szoktam ajánlani mert a német kertészek
már vagy 40 éve használják,talán nem véletlenül,és a gyümölcstermő dézsásoknak
tapasztalatom szerint kiváló:N-14,P-7,K-21,Mg-1 % és még egyébb összetevők,
vizben jól oldható és nem túl drága.
Bocs,hogy ilyen bő lére eresztettem mondandóm,de remélem lesz aki hasznát
veszi,akit untat az meg úgysem olvassa végig.Sok sikert,jó kertészkedést és
Van egy hülye tulajdonsága, hogy előbb "kirohan vízszintesen" koppanásig a gyökérzet, és csak akkor kezdi nézni, hogy miből is élünk! Ha túl nagy a két átmérő közti különbség, akkor azt a területet nem használja ki, azaz az a rész feleslegesen került a cserépbe. (lehet, hogy egy kicsit elsőre ez bonyolult, de gondold végig, majd rájössz). Szóval csak apródonként növeljük az életteret, hogy minden részt kihasználjon. Ha arra vársz az átültetésnél, hogy ne virágozzon na citrom, akkor soha nem lesz átültetve! Virágzik tavasszal és ősszel is. Mindig van rajta kis citrom, nagy citrom, és pár hónap kivételével bimbó, virág.
A banánfáról: ha havonta 2-3-szor megkapja a tápot, meg rendszeresen öntözöd (akkor kap elegendő vizet, ha reggelente a levélen "izzadság cseppeket" találsz), akkor bizony évente akár kétszer is nagyobb edénybe kell tenni. Ha termést is szeretnél, akkor egy fél köbméteres edényben gondolkodj, ne kis cserépben. Én múlt évben is és az idény is leválasztottam a sarjakat az átültetés folyamán a banánról, így az "öreg" ugyanabban az edényben elfért, de új földet kapott, ennek ellenére havonta 3-szor kapja a tápot.
akkor ezek szerint én elszúrtam az átültetést? mert a kis kb 8cm cserépből átültettem egy kb 18 cm-be a tuti keverékbe. De beindult és folyamatosan hozza az új leveleket.
A banánfát miért kell átültetni? Egyébként a citromnak a gyökérzetét az álatalatok ajánlott módszerrel csak úgy tudom megnézni, hogy levágom a cserepet róla! Olyan masszívan benne van, hogy a törzsénél fogva hozta az ismerősöm.. :)
Miért fontos, hogy csak egy kcsivel legyen nagyobb az új cserép? Úgy gondoltam, hogy levágom róla a cserepet, és egy nagy kaspóba átrakom, a nélkül, hogy leszedném a régi földet! Ezután meg feltölteném az üres helyeket!
Viszont az eszembe sem jutott, hogy a banánfát átültessem! Egyenlőre folyamatosan hajt, és növekszik....Sőt!! A citromfa is haj....lásd a képeken! Anyukám azt mondja, hogy felejtsem el az átültetést, mert ki fogom nyírni őket !! :( Majd akkor ha már nem virágzik a citrom..
szia cotykos.én is csak kezdő vagyok,de talán az itt tanultakból ezekre tudok Neked válaszolni.magról nevelt fákat kora tavasztól nyár elejéig célszerű oltani,úgy,hogy az alany erőteljes nővekedésben legyen,a nemes rész pedig még ne induljon meg.legalább ceruza vastagságú legyen az alany(bár nekem sikerült vékonyabbra is oltanom).nem kell,hogy fajazonos legyen(lehet citrom,pomeló,narancs,grépfrút,stb. )az alany.a magról nevelt fa is lehet termő,de kicsi rá az esély,esetleg 10-12 éves korára virágozhat és ha hoz is gyümölcsöt akkor az nagyon satnya lesz.ha van még kérdésed és tudok rá válaszolni,akkor szívesen megteszem.remélem nem kapok ki ezért a mesterektől? :)))))))
körülbelül egy hete volt egy kérdésem, de nem tudom, hogy válaszolt e valaki. akérdésem az, hogy magról nevelt fákat milyen időszakban kell oltani? mennyire kell hogy fajazonos legyen? remélem jól tudom, hogy magról nevelt fáknál hiába várnék virágokat! szép napot
Szia! Majdnem ugyanazt tudom mondani, mint Art ur. Nálam a két "öreg" 46 cm-es "belső" átmérőjű edényben van, magasságuk 140 ill. 160 cm, koruk 30 évnél több. (az egyikről részletfotót pár hsz-sal ezelőtt láthatsz, amikor a bimbózó ágról adtam hírt). Az említett 5 év kicsit sok. Gondolom nem csak nem lett átültetve, de nem is kapott valami extra tápozást. (Évi5 topiktársunk ezt úgy oldja meg, hogy tavaszonként a fölső földréteget egy kicsit visszaszedi, fellazítja, és istállótrágyával "megküldi" a fáját.) A talajt (értsd virágföldet, amit lehet kapni) én homokkal, tőzeggel keverem, így nem áll össze kőkeménnyé, meg a nedvességet is jobban tartja. A talajnak savas jellegűnek kell lennie, a meszest nem szereti a citrom. (ezért is jó a tőzeg, mert az savas irányba tolja el a pH értéket).
Szinte már a Balkánon, az ország legnaposabb részén.
Hát hűzni nem, de húzni igen ! :)
A cserép körbeütögetése után, ha viszonylag száraz a föld, elég könnyen elválik egy műanyag cserép falától. Ha mégsem, én egy tompa evőkéssel szoktam rásegíteni, hogy lejöjjön.
Ütögesd körbe ököllel oldalról apró, de határozott mozdulatokkal a cserepet még a földre téve, utána jön az erőgyakorlat: a törzset a tövénél markold meg, és emeld fel függőlegesen pár centit (ha térddel alátámasztod a könyököd, az jelentős energiamegtakarítás), majd a másik kezeddel felülről ütögesd a cserép peremét, és ha jól csináltad, a cserép lakoppan a földre, a növény meg gyökérlabdástól a tartó kezedben marad.
Felemelés előtt azért meg szoktam nézni, hogy a fácska törzse együtt mozog-e a földdel. Ha nem, akkor kockázatos a dolog, lehet, hogy nem elég erős és tömött a gyökérlabda ahhoz, hogy egyben kiemeld, de ha együtt mozog, biztos a siker.
Hát egy fotó tényleg segítene a véleményalkotásban. Amíg nálam rutinosabb öreg rókák nem írnak, itt a véleményem:
A 80 centis magassága nem tűnik nagynak, ha az 50 centi a dézsa belső átmérője, akkor a föld térfogata biztosan nem kicsi neki. (Én egy 2 m-es narancsfát tartok ekkora cserépben, és nem kicsi neki. Idénre megint 1-2 tucat narancsot várok rajta, ha több lesz, akkor megritkítom, mert két éve a 3 tucat már túlterhelte a fát.)
Ettől függetlenül szinte biztos, hogy kiélte már a földjét, és nagyon ideje az átültetésnek. A levegőtlen, rossz vízgazdálkodású talajban csak szenvedni tud a fátok. Ilyen esetben viszont úgy kellene átültetni, hogy
- ha ritkás a gyökérzet a rossz földben, akkor leszeded róla a régi földet amennyire lehet (apránként, vízsugárral), és a megmentett gyökérzettel arányos méretű edénybe ülteted vissza jó földbe (receptet találsz itt, pár hsz-szel lejjebb), aztán majd kap fokozatosan nagyobb dézsát 1-2 évente,
- ha sűrű, tömött, de egészséges (fehéres) gyökérzetet találsz egy tömbben, akkor viszont gyökérmetszést kell csinálni, hogy legyen hely új földnek, új gyökérnek. Én úgy felét-harmadát vágnám le 3-4 cikkelyben a gyökérlabdának (hogy erős főgyökerek azért ne sérüljenek), és úgy ültetném vissza ugyanabba a dézsába, új, jó minőségű földdel kitöltve a levágott gyökérlabda helyét, és nem bolygatva a vágatlan részeket.
Ha a kődézsa nincs kifúrva (és nem is akarjátok kifúrni), azzal is segíthetsz a dolgon, hogy beleállítasz a dézsába egy 1-2 cm átmérőjű csövet (ebben majd tudod ellenőrizni, hogy meddig áll a víz az edény aljában), teszel egy kavics, vagy agyaggranulátum ágyat 3-4 cm vastagon a dézsa aljába (ez megelőzi, hogy az ide gyűlő fölös öntöző víztől gyors rothadás induljon a talajban), és így ülteted vissza a fát.
A hajtás metszésével én még várnék, addig amíg ki nem derül, hogy hogyan indul újra növésnek a citromotok.
A teleltetési körülmények jók lehettek neki, de már legalább egy hónapja jobban érezné magát szabadban. Ha most teszitek ki, vigyázzatok, hogy árnyékos helyen szoktassátok 1-2 hétig a kinti fényhez, mert már nagyon éget a nap. Ha tavasszal időben kikerülnek, a citrusok kiválóan érzik magukat a tűző napon, és sokkal jobban fejlődnek, mint zárt helyen..
A banánt feltétlenül, a citromot valszeg elég rendszeresen tápozni ebben a szezonban.
Én egyszerűen úgy szoktam eldönteni, hogy át kell-e ültetni egy növényt, hogy "lehúzom a cipőjét": leveszem róla a cserepet, és látom, hogy a gyökérzet mennyire nőtte be a földlabdát. Ha már sok gyökér föld nélkül tekereg az alsó régióban körbe, bizosan eljött az átültetés ideje, ha nem, csak visszateszem további bolygatás nélkül ugyanabba a cserépbe.
