Egy más kérdés! Kb. 12 éve elég aktív voltam a topikban, sokmindent tanultam itt, sőt, közös főzések és kóstolgatások is kialakultak :) Vannak még itt a régi tagokból? Szialvakukac (Szilvakukc), BMiklós, Snapsmester, stb. akikre így hirtelenjében emlékszem.
Ezt láttam én is, jó alternatíva lehet a tisztítás utolsó fázisára használni, de mivel több kell, az előtisztításra merült fel a rézeleje használata. ha nem 97%os, hanem valamivel kevesebb, az is jó!
Nem értem az alap problémát. Ma az EU-ban az ivóvíz vezetekhez használható idomokra szigorú előírások vonatkoznak, amiket minden ország importált a saját szabványként.
Nem lehet olyan anyagokt használni, ami ólmot tartalmaz, ilyet vásárolni, forgalomba hozni sem tudsz.
Ez egy teljesen feleslegesen felfújt lufi. Arról nem beszélve, hogy többnyire ilyen idomokból a garázs művek épít pálinkafőzőt, exportálni ezeket? Hova? :)
Aki ipari szinten igényesen akar építkezni élelmiszeripari saválló acélt, idomokat használ és hegeszt.
Menetes idomokból vörösöntvényt, vagy sziliciumbronzt kell használni, ezeket lehet csak használni ivóvíz vezeték szerelésnél rajtuk a jelzés "DVGW", pl:
Forrasztható idomokból vörösöntvényt (CC499K), vagy Cu-DHP (99,9%-ban vörösrézből készült)-t kell használni, ezek szintén ivóvízre vannak gyártva, rajtuk a jelzés "DVGW", pl:
A forrasztás minősége persze gagyi, de egyelőre stabilnak tűnik. A rozsdamentes és a réz hőtágulás különbsége miatt, számítottam rá, hogy hűlés közben pattan egyet és leválik, de nem. Aztán lehet, hogy később így járok.
A rozsdamentes felület felcsiszolva, tisztítva denaturált szesszel, azután TS 570 forrasztókrém, majd azzal a böszme pákával előre befuttatva a felület ólommentes lágyforrasszal. A réz korongok ugyanígy. Majd összerakás, az egész összemelegítése a lánggal (CFH Turbo GT2000) és plusz lágyforrasz. A kis 2 literes edény belső pereme felcsiszolva, denaturált szesszel tisztítva, majd FBS-sel beleragasztva egy szilikon lemezből kivágott tömítés. A sisakot majd 6 db iratkapocs fogja tartani, így most nem folyik, főzés közben majd kiderül az igazság.
Nem kell belehúzni a csövet + forrasztani is lehet. A sárgaréz fittingek belsejéből simán ki lehet csiszolni az a peremet, azután végig lehet benne tolni a vörösréz csövet, azután + paszta + ólommentes lágyforrasszal rögzíteni. Itt ment a beszélgetés a magyar (Hazaipálinka) főzőkről:
Azt mondják, hogy ólommentes sárgaréz szerelvényeket Európán kívülről kell rendelni, mert az itt forgalmazottakban bizony ötvözőanyagként ott van az a kis ólom (az önthetőség és forgácsolhatóság miatt).
Egyébként én is az itthon kapható sárgaréz szerelvényeket használom + szilikont (FBS) tömítésnek. De mint írtam, aki gyártja a főzőket és más országokban is szeretne árulni, annak fontos lehet, hogy - vagy igaz, vagy nem, tök mind1 - a felhasználók tudatos(?) része kerüli az ilyen megoldásokat/nem veszi meg.
Ezt a lencse-formájú üstfedőt, a Hal Miki-nek dolgozó fémnyomó készíti minden főzőjéhez.
Ez a legolcsóbb, mert ezt a legkönnyebb legyártani...csak sajnos kicsi a deflegmációs felület...ezért kérnek néha egy sisakot hozzá illeszteni...
Az én főzőimhez ilyen üstfedő és hengeres sisak-kombót terveztem minden főzőhöz. Viszont ott a sisaknál, a forrasztási felület is megfelelő átlapolással készül, ami sosem válik el.
...itt jól látszik, hogy a domború üstfedő, felálló peremébe van szoros illesztéssel (a ziknivel ütköztetve) belecsúsztatva a hengeres sisak, aminek az alsó része, befelé még peremezve is van.
...... Ez így egy tökéletes mechanikai rögzítés, plusz a forrasztás a két felület között, ami természetesen nem látszik...
Így oldotta meg neki a fémnyomó vállalkozó, mert így nincs szükség ott egy kis felületen történő lágyforrasztásra, ami egy potenciális hibalehetőség, jellemzően szét szokott idővel nyíílni.
Nézd meg a folytatást, a sisakhoz csatlakozó páracsövét, hűtőt, nyoma sincs áthúzásnak, tokos forrasztások vannak dögivel a kb takaríthatatlan konstrukcióban.
Az idomok öntvény előgyártmányból készülnek forgácsolással, amit az épületgépészetnek gyártanak, az biztos, hogy ólommentes ötvözetből készül, más réz ötvözeteket felesleges ide keverni, azok más célra készülnek.
É úgy látom kánaán van ezen a területen, régen nem volt szokás az ipari anyagokat porciózni, ma minden fajta ipari folyasztószerből mililiteres kiszerelésben lehet vásárolni, a forraszanyagok ugyanez a helyzet.
Ugyanez van az építőanyagokkal, egy komolyabb pl Sika terméket kannába, nagyobb gyűktőcsomagolásba lehetett megvenni, ma hozzáférhető háztartási kiszerelésben is. Ára milyen, az más kérdés. :)
A forrasztókrém infóért köszönet rézműves1-nek, valamikor régen írt róla ezen a fórumon. Tegnap forrasztottam vele rozsdamentest (pici rozsdamentes tálaló bogrács, ami egy 2 literes :)) főző sisakja lesz, abba raktam egy 15-ös rézcsövet - persze alul-felül megtámasztva egy egy vörösréz lemez koronggal)
Amúgy a sárgaréz fittingekben is van ólom - jobb helyen ezért is szokás végig belehúzni a rézcsövet, vagy rozsdamentest használni. Addig nem baj, amíg magunknak csináljuk és magunkat mérgezzük, de aki főzőket gyárt eladásra, az könnyen veszíthet vevőt így Nyugat-Európában, ahol a sárgaréz otthonfőzős szakmai berkekben tiltólistán van. Meg a szilikon tömítés is, azt állítólag az előpárlat vegyületei oldják. Csak PTFE / teflon az oké, vagy szilikon tömítés, de PTFE-l bevonva (házi körülmények között: szilikon tömítés teflon szalaggal körbetekerve).
A savas közeg kioldhatja az ólmot, de valószínűleg ehhez sokat kell főzni ecetes cefrét és rengeteg pálinkát meg kell inni a termékből, hogy bajod legyen tőle.
Minden épületgépész boltban kapsz ólommentest, én biztos avval forrasztanám meg attól függetlenül, hogy ..
Páracső forrasztásához mindegy ,hogy milyen forrasztóónt használok? Olvastam ,hogy valaki ólommenteset ajánlott, ha nem ólommenteset használok annak lehet valami negatív hatása?