Akkor inkább csinálj töltetest. Az egy szerű, könnyen kivitelezhető és nem érzékeny. szitatányérost inkább a folyamatos lepárlókban használnak. Olajipar, bioetanol gyártás.
A szitatányér egy szűk üzemállapotban működik, ahhoz kakaó kell, nem tud kicsit "buborékolni", ha nincs meg a gőz tömegáram és nincs meg a kellő mennyiségű reflux, akkor egyszerűen átfolyik a szitán, nem áll fel a tányér.
Ez a gyári kothe tálca csak amikor haver karbantartotta akkor lefotózta. Semmi bonyolult nincs benne, külső cső behegesztve és hátsó oldalt bevágva, belső cső pedig passzosan állítható benne le-fel. A szitatányéros szerintem sokkal macerásabb és bonyolultabb használni mégha egyszerűbbnek is tűnik. A fűtés, refluX amivel nagyban tudod hangolni. Nem gyümölcshoz való hanem gabonaszesz.
Ezért csak az élesztő elsőbbségét favorizálom. Már csak logikai úton is.
Ha az általad bemásolt enzim "munkaidejét" nézem, annak mindegy ha nem első. Hiszen bőven több a teljes erjedés ideje, tehát mindenképpen kifejti hatását. Ellenben az élesztőről ez nem mondható el. Minél előbb, annál nyugodtabb az ember, hogy rajta nem múlott. :))
Diafragmás elektródát 1-2 napig lehet ionmentes vízben tárolni, hosszabb tárolás esetén szigorúan csak 3 mólos KCl oldatban. Lévén, hogy a referencia elektrolit a diafragma mögött szintén 3 mólos KCL.
A kétféle üvegelektróda úgy különböztethető meg, hogy a diafragmás elektródának a mérő üveggömb/ üvegkúp mögötti nyakrészen van egy kis, 1-2mm átmérőjű "szemecskéje". Ez a szemecske, vagyis diafragma nagyon kis mértékben, de átengedi az oldatokat, vizet. Ha sokáig áll deszt.vízben az elektróda, akkor a referencia eletrolit felhígul, és hamisan fog mérni.
Nem mellesleg mi is ilyen eldobható pH tesztereket használunk ipari környezetben, ha elegendő az 1-2 tizedes pontosság. Volt köztük nem is egy, amelyik akár 3 évig is bírta. Közben a precíziós IP-s ipari elektródákat évente kellett volna cserélni.
Mert? Ő készíti? A két kicsi kacsójával csak a $$$-t fogja meg. :) Olasz hozza a cuccot, Ferdinandfém a fémnyomást készre, Zoli hegeszt, Barnácz Feri meg spiráloz meg ível...
Sorrend mindegy de az idő nem. Ha te pépesítés után órákat vársz a már forrásban levő cefrével akkor már mindegy. Nem kell várni az élesztő beoltásával. Ha meg már akarsz a ph-val foglalkozni akkor azzal meg különösen nem kell várni.
Daráld le, almába mehet bele bőven pektinbontó, mérj ph-t ha tudsz és ha kell savazd le 3 környékére aztán élesztőt beoltod és mehet bele egyből. Nem kell várni semmire semmit mehet és menjen minden egyszerre. Ha napfényt is akarsz akkor azzal várjáL egyedül pár napot.
Még csak savazni sem kellett volna ha még melegen drótkefevel vagy műanyag korongal szépen lepucolja a készítő. Ez az amikor arra mennek hogy kívülről szép legyen, drágának tűnjön, de nem figyelnek oda rá.
Pici műanyag pohárba állítva, vagy a védőkupakot feltöltve folyadékkal -ha olyan a kiképzése-, vagy van hozzá egy szilikon sapka amit föl kell tölteni a folyadékkal.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én a spontán erjedést, mint a fajélesztős beoltás alternatíváját tartom számon, de ha nem akarsz a gyümölcsön lévő természetes kultúráknak teret adni, amiknek egy része csak a vadélesztő, ami optimális feltételek mellett az alkoholfok emelkedésével az elején elpusztul, akkor nem tudod elég korán beoltani a gyümölcsöt, én pépesítés előtt van, hogy nyakon öntöm. Melegben 4-5óra alatt igencsak zajlik az élet. :)
A hatóidő alatt nem egyenletesen fejti ki a hatását. Hasonló az erjedéshez. Az eleje gyors, a vége lassú. 4-5 óra alatt nem indul meg a spontán erjedés, vagyis inkább csak nagyon az elején van. Ekkor a hasznos és káros élesztők egyaránt jelen vannak. Majd a fajélesztős beoltáskor előbbiek olyan mértékű erősítést kapnak, mint ha a boxmecsen, az egy az egy elleni küzdelmet hirtelen felváltaná a "jó fiú" megerősítésére még 99 ringbe érkező küzdelme az egy ellen. ;) A pektinbontás egyik célja, hogy elfolyósítsa a gyümölcsöt (erre utaltam, amikor azt írtam, az fejezi be a darabolást,). Az elfolyósítás hatására lédúsabb esz a cefre, és beoldódnak a cefrébe a gyümölcsből a savak (csak ezt követően lehet pontos PH értéket megállapítani). A savak beoldódása pedig a vadélesztőkre kedvező hatást gyakorol. Már úgy értem: számunkra kedvezőt. A fejélesztős beoltást követően végbemenő gyors erjedési folyamat alatt a vadélesztők alig tudnak szerephez jutni, márpedig elsősorban ellenük savaznánk. Én pedig ha lehet elkerülném a savazást, persze ez lehet simán egyéni hülyeség. :D
