Nagy valószínűséggel semmi. Az utólagos keverésnél van lehetőséged az arányok kóstolás alapján történő módosítására, de ha úgyis a teljes tételt kevered, akkor nagy különbség nem várható.
"Ha mondjuk van ugyanabból a körtéből 200 kg meg ugyanabból az almából is 200. Együtt cefrézés, alszeszek együtt tisztázása, vagy a pálinkák 1:1-ben összekeverése esetén miben különbözik a végeredmény?"
Ha jól értem a kérdésed, akkor mindenestül benne van mind a kettő. Ha értő emberek beszélgetnek azt mondják vegyes, irsai-alma, vagy éppen vegyes, megy-törköly, vagy éppen vegyes, alma-körte ágyon. Amiként az sem elég már pusztán, hogy törköly. Van aszútörköly, irsai-, meg bikavér, stb. Nem vitatom, hogy a törvény csak a kereteket adja meg. Szerintem úgy van rendben, ha ezen keretek közé, amíg belefér betagoljuk hungarikumunkat. (Nem emlékszem olyanra, ami pálinka, de ne lenne besorolható a törvény keretei közé. De tudom én is, 3 hónapig érlelni egy hordóban egy pálinkát... Abszolút nem mindegy mennyire friss a hordó, vagy éppen már kifáradt.)
Micsoda szép dolgok keverednek ki az alkohol pára - mint légnemű anyag - és a szilárd halmazállapotú hűtő találkozásból, "házasításából". "Rossz az aki rosszra gondol." :D
A pálinka törvény szerint a házasítás, vagy a nem saját fajtán való érlelés is vegyessé minősíti a pálinkát. "A különböző egyfajú gyümölcsből készült pálinkáknak a különleges egyedi ízharmónia érdekében történő utólagos keverésével előállított pálinka megnevezése gyümölcspálinka vagy vegyes gyümölcspálinka. A keverés során felhasznált pálinkákat a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben a címkén fel kell tüntetni.
A különböző fajú gyümölcsök együttes cefrézésével, illetve különböző fajú gyümölcsök cefréinek együttes lepárlásával előállított pálinka megnevezése vegyes gyümölcspálinka. A pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcs fajokat a felhasználás mennyisége szerinti sorrendben a címkén fel lehet tüntetni"
Továbbá " A gyümölcságy (...) tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető." Szerintem érdemes ezeket a fogalmakat használni. Mert ugye a küvé, az nem simán vegyes, hanem házasított. De érdekes lehet, az azonos fajtájú gyümölcsből főzött pálinkák házasítása, ami nem képez vegyest, viszont az évjáratok, főzési/beállítási/érlelési különbségek (előnyök/hátrányok) elfedésére, vagy kiemelésére nagyon hasznos lehet.
Ez így szép, csak arra kell figyelned, hogy a dobhűtő finomításnál nem szerencsés, mert nem garantálható a szelektív elválasztás. Viszont a párlat hőfok lehet magasabb ha nem félsz az aroma vesztéstől. A páráknak az alszesznél kell hidegnek lenni az olajleválasztás miatt.
Ezen agyalok én is,hogy kifőzzem külön a szilvát,körtét , almát és azt öntsem össze vagy már a cefréket főzzem egybe,mivel van egy kis vegyesem és mindenkinek ízlik,jobban mint a sima szilva, igaz a vegyesem egybe is forrt ki.
Kedves Mester! A dobhűtő nekem se nyerte el a tetszésemet. Csak kölcsön kaptam, szerencsére.
Liebig hűtővel sikerült 70 C fok körüli vizet előállítanom. A problémám csak annyi, hogy ekkor a kijövő pára 50 C fokos volt. Ezt végül egy rendes kis spirál hűtő hűtötte le. Néhány jégdarabbal rásegítettem a hatásfokra.
Percenként 1L átfolyással 70C fok feletti víz jött a liebigből. (170cm hosszú, kívül 22-es belül 15-ös réz cső) Ekkor a pára viszont 50 C fok.
Aztán növeltem a víz átfolyást, és csökkent a hőmérséklet normálisabb értékekre. 80L-es üstön 170cm-es liebigen nem lehet megvalósítani azt, hogy 20-25C fokos párlat jöjjön ki és forró vizem legyen egyszerre.
Azért kattogok ezen, mert közvetlen a páracső után tennék be egy finomítót. Az üst hője réz csőben keresztül futna rajta (spirálban) és ez fűtené belülről. A méretezést kéne jól belőnöm előtte.
(Nem tumper, hanem egy külön kis rendszer lenne. Előhűti a párát, miközben finomít.)
Jelen tesztben a rendszeremmel 170cm-es 15-ös cső ad le annyi hőt, hogy percenként 1L 70 fokos vizet adjon.
Pl. az egyik különbség, hogy míg a vegyített pálinkák "házasítottak", s ezt a házasítást jobbára a jobb íz, illat, megfelelő/egyedi karakter létrehozás végett követi el az ember, - akár sok kísérletet követően, - tudva maguknak a házasítandó pálinkáknak az értékeit, az alszeszek "házasított" kifőzése ehhez képest, csak megközelítést adhat, mert annyira nem látható egy alszesz esetében, hogy ilyen pálinka fog kijönni belőle, csak sejthető. Tehát kb. olyan, mintha utólag ez alma-körte vegyest szeretnél kihozni, s a két szép pálinkádat elegyíted az általad szimpatikus értékre, ami attól függ milyen kombinációt szeretsz, - s mennyire alma az alma, s mennyire körte a körte. Próbáld ezt ugyanezt elérni az alszeszek vegyítésével, amikor még messze nem tudható ennyire, mennyire lesz alma az alma, s mennyire körte a körte. (Csak néhány hozzászólást meglőzendően írom, le, hogy a vegyített pálinka nem egyenlő, a vegyes gyümölcsből főzöttel. Pl. vegyesnek kell nevezni - a példánál maradva, - a körteágyon érlelt almát is. De messze nem ugyanaz az, mint az együtt cefrézett alma és körte. ) De, hogy a kérdéseid bővítsük, mi a különbség az együtt cefrézett, az az alszeszekből együtt főzött, és a kész pálinkákból házasított pálinkák között. S hogy egyértelműbb legyen! Ha mondjuk van ugyanabból a körtéből 200 kg meg ugyanabból az almából is 200. Együtt cefrézés, alszeszek együtt tisztázása, vagy a pálinkák 1:1-ben összekeverése esetén miben különbözik a végeredmény? Kíváncsi vagyok van-e tapasztalat, vagy ki mit gondol! ... Egyébiránt nagyon szép tud lenni egy alma-körte vegyes! :D
Holtidő van, töprengési időszak. :) Most éppen a következő kérdés (is) foglalkoztat. Mi különbség van az összevárt, különböző gyümölcsök alszeszei összeöntése után főzött vegyespálinka és a külön -külön lefőzőtt, majd utána vegyített vegyespálinka között?
A digitálisat könnyű pontosan leolvasni, ezért a laikus hajlamos azt hinni, hogy a mérés is pontos. Pedig nem. A tized fokos digitális hőmérőm pl. egész fokot csal...
Tegnap újra felpörgettem magam rajta, előszedtem és szétszedtem, semmilyen hőkompenzátor nincs benne látszólag.
Viszont azt láttam, hogy a kis hernyócsavar, amivel kalibrálni kell, egy lencsét mozgat. Az nagyon silányan van megoldva, a csavar tekerésekor a lencse nem csak a kívánt irányba mozdul el, hanem kicsit el is fordul.
Mindegy hány fokos anyagot vizsgálsz, átveszi a prizma hőmérsékletét , erről nyilatkozik a doksi is:
"Allow the sample to test on the prism for approximately 30 seconds before going to step"
30mp-et kell elvileg várni a leolvasás előtt, a mintha felkenése után..
Mindegy, remélem csak nekem nincs szerencsém vele.
Persze. Ezért is írtam, hogy példa. Minél nagyobb a 20 fokos eszköz hőmérsékletétől való eltérése a mérendő folyadék hőmérsékletének, annál nagyobb a hiba a mérésben. Pont ezért gondolom, hogy a +/- 10 fokos méréskompenzációs határ érték megadása azért éppen ennyi, hogy beleférjen a megadott 0,2 %-os hiba határba. Ráadásul elég nehéz éppen pont 20 fokon tartani a mérőeszközt... Ám ha a hagyományos alkoholfokolót nézzük nem digitális hőmérővel... Nos ott is elég nagy a tűréshatár. Ott összeadódhat az alkoholfokmérő meg a hőfokmérő hibája, vagy a leolvasás pontatlansága. (Tehát, én egyelőre bízok ebben a készülékben, de amint korábban írtam, megpróbálom nyugodt körülmények között letesztelni, s akkor kiderül hol vannak az igazi torzításai. Pl. azt már megfigyeltem, hogy a 7-80 alkoholfokos folyadéknál erőteljesebb a különbség a hagyományos mérésekhez képest. Ugyanolyan hőfokon 50 fokos pálinka esetén sokkal azonosabb az eredmény.)
De, a 80 °C nagyon szélsőséges. Ezen a hőfokon az alkohol annyira párolog, hogy az egy csepp már pillanatokon belül nem ugyanolyan összetételű, mint volt... (Ilyenkor kiveszel egy decit, gyorsan üvegbe töltöd, lezárod és megvárod, amíg lehűl.)
Példa. (A 80 annyira nem is szélsőséges, hiszen ha a vízzárban lévő folyadék alkoholfokát akarnám mérni.... /De tudnék könnyedén előforduló példát a - 10-re is./ ;) )
Nem mindegy, hogy a készülék hány fokos. Ha a pincében mérek, akkor pl. biztosan nem húsz fokos.
A hőmérséklet kompenzáció azért kell, mert a hőmérséklettel változik a törésmutató is, nem csak a sűrűség. Az már más kérdés, hogy ez a készülékben is benne van-e vagy csak a leírásban. Ilyenek ezek a kínai gagyik, nevetséges pénzért adják és vagy jó, vagy nem jó. De a boltban is ugyanezt kapod, két-háromszoros árért. A műszer már egy másik árkategória.
S a következőkkel még kiegészíteném. "A folyadék hőmérséklete teljesen mindegy" - írod. Ez azért csak bizonyos keretek között lehet érvényes, hiszen logikus, hogy a 20 fokos készülék mérő felületének hőmérsékletét pár csepp 10 vagy éppen 30 fokos folyadék kevéssé zavarja meg, mint mondjuk ugyanannyi -10 vagy éppen 80 fokos folyadék. Ezért lehet a leírásban a +/- 10 fokos kompenzációs határ. (Gondolom én.)
Én is így gondolom. (Azon gondolkodva, hogy mi lehet a különbség a hőkompenzációs és a "sima" között, addig jutottam, hogy a hőkompenzációsnak vastagabb lehet az optikai felülete, így sokkal kevésbé érzékeny a mért folyadék hőfokára. Nyilván egy nagyon vékony felület még pár csepp - jelentős hőkülönbségű - folyadék hatására is lényegesen meg tudja változtatni hőfokát.) De hátha van itt közöttünk olyan, aki már túl van a tesztelésen, s meg is osztja annak eredményét. Van??? ;) Mert a vélemény az egy dolog. A mérés azért más. Főleg ha a mérést végző, odafigyel a hibák kiküszöbölésére.
Ebben az esetben a folyadék hőmérséklete teljesen mindegy. A tíz dekás készülékre teszel egy csepp folyadékot és rácsukod a tetőt. Jelentéktelen tömege miatt azonnal olyan hőmérsékletű lesz, mint a készülék.
