Köszönöm válaszod,nem is gondoltam semmi flancra,csak egyszerűen sima füles kancsóra amivel a páleszt tudnám merni,sajnos a műanyagokat nem lehet rendesen tisztítani.Nem tudtam privátba írni,ha meg tennéd,hogy rám írsz,ne a topikot használjuk erre.Előre is köszönöm.
Egyik ismerősömnél főztünk mandarin pálinkát. Az alszesz tetején mint a húslevesben az olajfoltok szabályos cseppekben összeállt. Le lett szedve ha nem is a teljesség igényével. Finomítás után kihigításkor kissé opálos lett a pálesz. Újrafőzés nélkül van valami módszer, remény az opálosodás megszüntetésére?
Utaltam rá, ezerféle van. Szakember tervezi. készíti garantált a minőség. Amikor az amatőr költséghatékonyság miatt tejeskannából, olcsó anyagokból dolgozik mert nem ismeri, nem is gondol a hibára ott a baj.
Igen sztem ez a jellemző probléma, illetve a technológia, van olyan szituáció, amikor a varratot és a környezetét vissza kell lágyítani savállónál, ilyen szintet nem értek hozzá.
Olyannal is találkoztam, hogy saválló rendszert kellett visszabontani, ami acetonos technológia része volt és mégis rozsdásodott, az anyagbeszállító bevizsgáltatta a minősített anyagot és elismerte, hogy selejt, biztos, hogy nem volt benne szándékos sumákság azon a szinten legalábbis, tehát bármi előfordulhat nagyon kényes téma.
Ha bármi nemkívánatos ízt vinne bele, meglátásom szerint nem használnák nagykonyhai edényeknél is. Volt bárkinek is olyan tapasztalata, hogy a rozsdamentes üst miatt más íz ment volna át?
Sok kivitelezésben vettem részt gyógyszergyárban, gyógyfürdőkben. Nagyon sok garanciális probléma volt, főleg amikor bekerültek kivitelezők a piaci ár alatt.
Amit körtés 01 kolléga is említett a molibdén ötvözésű martenzites alapanyagok garantáltak, ha megfelelő technológiával hegesztik.
Tipikus hiba, hogy rozsda pöttyök jelennek meg a felületen, azonnal le akarják vágni a kivitelező fejét, mire kiderül, hogy az általános gépész vas csövet flexelt egy szinttel feljebb.
Vácon tudok egy műhelyt ahol talán megcsinálják. De azt nem hiszem, hogy pazar, vésett, intarziás kézműves termék lenne. Funkcionális, nem ronda és kész. :-) Ha kell, és van valami elképzelésed, lemenedzselem neked.
Alternatívaként megemlítem még félve a fórumos Norris kollégát is. De erről majd ő nyilatkozik. Vagy nem..
Megerősítelek. Egyre bátrabbá váltam az elmúlt három év alatt. Először csak olyan vizet használtam, amelyből gyógyászati infúziókat készítene, de az bazi drága volt. Utána jöttek a különféle ioncserélt, meg desztvizek. Az idén meg már finom, hajdúböszörményi csapvízzel hígítottam a pálinkáimat. Olyan szar nem lehet, mert az egyik épp a hétvégén arany, a másik bronzérmes lett. :-)))
Váci vízzel nem hígítanék, mert sajnos olyan a csapvíz nálunk, hogy a klór nyomokban vizet is tartalmazhat. :-(
Tehát száz szónak is egy a vége, Snapszit megerősítve, az opálosság nem víz függő.
Minden tisztelettel kérdezem, hogy akkor miért van az, hogy ha ugyan azt a pálinkát hígítom csapvízzel opálos, ha pedig vizlágyító berendezésen át engedett vízzel hígítom semmi baja. Mind a kettő egyformán 45°-ra lett hígítva.
A kationcserélő nem csodaszer. A rezet lecseréli ha van benne. Optimális esetben, ha rendben van a regenerálás nátriumra. A sebesség fontos és a töltethossz. Nekem 1L ioncserélő 15 cm magas és 1L pálinka 1 perc alatt. 1000 literenként sem kell regenerálnom.
Az első bevetés előtti beavatás a legfontosabb. Két fajtával találkoztam több gyártótól. Volt amit sósavval kellett kimosni használat előtt. Ha rossz a beavatás az összes pálinkát eltudja rontani. A szakember fontos, de a kérdés még fontosabb és nem ő issza meg a pálinkádat.
Durvának tűnik, de az első használat előtt javaslom mindenkinek 1L háztartási sósav/10 L viz és ezzel átmosni a frissen vett gyantát. Ha nem víztiszta a mosóvíz addig ismételni amíg tiszta nem lesz. Utána nagyon alapos csapvizes mosás semleges pH-i. 1 L gyantához 1 kg finomított nem jódozott sót hozzáönteni és átkeverni alaposan majd csapvízzel lassan, alaposan kimosni amíg a sós íz el nem tűnik.
Ez után biztonságosan használható és lemerülés esetén elég a finomított sós regenerálás.
A kozmaolajos opálosságot nem szünteti meg. Ha még is akkor a következő adag fogja leoldani az olajat.
Stimmel, de sok helyen KO33 savállóként van feltüntetve, főleg élelmiszer tartályoknál, gyógyszergyárban is találkoztam ezzel a kifejezéssel, "saválló KO33 technológiai tartály".
Féltermékeknél tényleg korr. álló mindig az elnevezés.
Egy ismerősömnek van egy 60 literes eperfa hordója , abban érleli a lefőzött törköly pálinkáját , közel 15 éve használja , évente újra tölti . A hordó színező , íz átadó képessége fokozatosan csökken . Ennek kiküszöbölésére azt a módszert alkalmazza , hogy eperfa
hasítékokat lógat a hordóba , páleszba ,- érzékelhető a javulás , változás .
Én , kísérletként , alma pálinkás üvegbe tettem száraz meggyfa hasítékokat , érdekes ízt , színt produkált .
Nagyon köszönöm az infót, de az az igazság, hogy az általad említett hely nem igazán tartozik a mozgáskörzetembe. Nagyságrendileg 150 km-re van tőlem... :-) (persze ez nem jelenti azt,
hogy ne járnék arra, de esetemben gyakorlatilag soha). Hasznos a leírásod is, kérlek még annyit
árulj el, hogy milyen űrméretű a szűrőd! Laikusként (és látva néhány fényképet) érzésre nagyjából
5-7 dl-re gondoltam, de jó lenne gyakorlottak válaszát is olvasni.
Mindenesetre azóta rendeltem egy liternyit. Most várom.
Infó a tejes derítésemmel kapcsolatban: a két adag (szűrt és szűretlen) egyértelműen más már
most is. Az illata és az 'íze' is lényegesen gömbölyűbb az enyhén opálosnak.
Ennek ellenére tervezem a szűrését, mert nem tetszik. Max. az lesz, hogy mivel az a nagyobb
mennyiség (egy liter), ezért két felé választom, az egyik felét úgy hagyom és beleteszem egy
keskeny, hosszú üvegbe (szerintem úgy már nem vagy csak nagyon-nagyon enyhén lesz opálos,
de ez szinte mindegy is, mert valszeg én fogom elfogyasztani), a másikat pedig átengedem egy
gyantás szűrőn. Így lesz háromféle verzió (majdnem) ugyanabból a pálinkából (azért majdnem,
mert mint írtam, a nagy üveg volt a középpárlat eleje, a további, ez esetben fél liter tejjel szűrt
pedig a majdnem vége - utána volt még egy 3 decis mennyiség, ami sajnos túl lett vizezve,
azt nem számolom ide).
Olvasgatva a témáról az az érzésem, hogy a vizünk nem igazán alkalmas a pálinka hígítására.
És talán a töménység beállítását is lassabban, több lépcsőben végzem.
A jövőben szűrt vizet fogok használni (először kísérletként, aztán meglátom).
Vagy ha nem jön be, akkor a valahol említett egyik fajta 'gyári', palackos ásványvizet.
Majd kiderül, hogy mi lesz a befutó, mert idén nagyon be akarok indulni a dologgal... :-)
Nekem 304-es rozsdamentes az üst és a szezon végén már nem makulátlan.
EN 1.4301 – ASTM 304
Tulajdonságok: ausztenites, króm-nikkel rozsdamentes acél • a korrózióálló anyagok leginkább használt fajtája • jól hegeszthető és hidegen akítható • nagyon jó szilárdságú alacsony hőmérsékletig • jól polírozható és mélyhúzható • ellenálló képessége 300°C-ig garantált, magasabb hőmérsékleten a titánnal stabilizált 1.4541 anyagminőséggel való helyettesítése javasolt • megmunkálását magasan ötvözött acélból vagy keményfémből készült szerszámokkal javasolt elvégezni (a keményedésre való hajlam miatt) • kristályközi korrózióval szemben ellenálló , viszont hegesztés után instabillá válik az ellenállósága • jó korrózióálló tulajdonságokkal rendelkezik (elsősorban természetes környezetben) • ellenáll az 52%-os salétromsavnak, a hidegen hígított organikus savaknak, a lúgos kémhatású oldatoknak és a sóoldatoknak (ami nem klorid, szulfit vagy szulfát)
Volna egy kérdésem mivel indukcióssal fűtök 2000 wattal nagyon nehéz felfűteni takarás nélkül 50 literes rozsdamentes fazekat,nem beszélve arról a fazék átmérője 40 centi,az indukciós főzőlap,28 centi.Megoldásként ,kettős főzőlapos mobilra gondoltam ,2800 watt,vélemény?