Köszönöm az infót. Leköteleztél. Lenne még egy kérdésem. Korábban már kérdeztem de senki nem tudott ( vagy nem akart) biztosat mondani. Ezt a kiegészítőt javasolja a gyártó a lepárlómhoz, és nem tudom megéri e megvásárolni. Neked mi a véleményed?
Nem az a lényeg hogy mennyivel indul, hanem hogy mennyi lesz az első főzés után a kihozatal. Van úgy hogy csak 15-18-as az alszesz (berkenye, vadkörte), de van hogy 30-40(szőlő, füge)
Ezzel a dohogással én is találkoztam,és gőzöm sincs,hogy mi lehet.Arra gyanakodtam,hogy a keverés hiánya,talán rétegződik a cefre.Ha intenzíven kevered,akkor is megmarad a dohogás?(nekem nincs keverőm)
Nekem is van e hang, ha leveszem a lángot s ugy jön mint a cérna akkor is. Ez attól van, hogy levegő, gőz buborékok keletkeznek a csövekbe s ez bugyogó hangot ad.....én pld. nem foglalkozok vele...
Szia! sokat olvasom, hogy legnagyobb intenzitással fűtünk. Ha én nagyobb lánggal melegítek, ilyen dohogó hang jön ki a hűtőcsőből (22-es réz - 300L víz tartály) gőz nem, csak ez a hang. Melegebb víznél kisebb lángnál is előfordul. Ez probléma cefrefőzésnél - pl szökik el alkohol? vagy nem kell evvel foglalkozni? finomításnál nem jelentkezik, ott kisebb mértékű a fűtés ugye. (6 kW gázégő és 60L-es szimpla keverős az üst)
Nyakig borítottam vízzel. (kár hogy élesztőt és pekint nem tettem bele) Gyakorlatilag sztem 2 hét alatt szépen kiforr és lehet főzni a csigert. Szerintem nem ecetesedett. Erős szúrós illatta volt. Ha még átpréseltem volna a csigert is akkor majdhogynem tökéletes szőlő pálesz lett volna belőle.
Én főztem már csigert korábban is akkor kiszedtem mind a magot mind a kacsot. Gyakorlatilag szőlőpálinka lett belőle. Illatos finom pálesz volt.
A fanyarságát is szeretem a törkölynek most úgy fűztem hogy a csigeren hagytam a magot és a kacsot. Most fanyarkásabb lett. Tettem bele mustot is az alszeszbe ettől picit gyümölcsösebb is lett de fanyar is. Nekem tetszik.
Ha van szőlőd,és akarsz bort is és pálinkát is,akkor nem viszed túlzásba a préselést.A 20 tonnát én nem tudom megítélni,de jobb a pálinka,ha nem (csak) cukorból van.Amúgy a törkölybe élesztő nem kell,és ha pektinbontóval kezelve lett,nincs is értelme kifőzni.
"De a törkölyt akkor csontszárazon légmentesen kell érlelni? A végén is egy tök száraz akármit öntök az üstbe?"
Igen.Illetve,ha leve van,akkor az must.A nem hígításnak pedig az az értelme,hogy nem gyengíted az amúgy is kis alkoholtartalmú törkölycefrét,mert veszélyei vannak.Pl.:ecetesedés.
Amúgy a csigernél a kaccsból igen sok csersav oldódik a cefrébe. Én szeretem a kaccsos törkölyt, de főzés előtt ki szoktam gereblyézni belőle a nagyját
Tudomásom szerint ez sokban függ a deflegmáció mértékétől is. Egy ideje már gondolkodom rajta, hogy finomításokhoz be kéne iktatni egy plusz (erősítő) feltétet a rendszerre, kíváncsi lennék milyen hatással lenne a minőségre és a mennyiségre. Az biztos, hogy az UP megjelenése az változna, de mivel kevesebb viszont erősebb szesz lenne a végeredmény a mennyiségbeli különbség szerintem elhanyagolható lehet.
A hűtéshez még egy gondolat. Egyik ismerősöm sokáig ott hibázott a hűtésnél, hogy az alul bevezetett hideg víz túl nagy intenzitással folyt be, mivel a bemenő keresztmetszet kicsi volt, így felkeverte a vizet a tartályba így az alsó rétegből a hideg víz eltűnt. A pálinkái kevésbé voltak illatosak, mivel 20C° fölött volt a hőmérséklete, és előfordult, hogy opálosodott is neki. Utólag elemezve a hűtőtartálya is kicsi volt, nem volt elég magas a vízoszlop így könnyedén tudott keveredni a meleg a hideggel.
"Miután a kívánt mennyiség lecsurgott akkor kicsit rátolok a fűtésre és szépen 40-45°-ig meg sem állok (ez tapasztalat alapján az én rendszeremre vonatkozó adat, ez eltérhet mindenkinél)"
Pontosan! Nálad 40-45, nálam még 55 alá sohasem ment, de körteféléknél nem ritka a 60 vagy afeletti UP megjelenés sem. Nálam.
Ha van mondjuk 300 kg szőlőm héjjal szárral. Mondjuk kipréselem egy 20 tonnás préssel (ami visszamarad az a törköly).
Ez a visszamaradt anyag elég száraz, ezt így tegyem hordóba héjjastúl szárastúl élesztő cukor és víz nélkül?
Akkor mit főzök? Száraz héjjat és szárakat?
Én úgy csináltam hogy felöntöttem vízzel hogy tocsogós legyen, kapott cukrot (élesztőt, pektinbontót nem) majd hagytam kiforrni és visszanyomkodtam a bundát. Így lett belőle 14 liter pálinkám még, ami szerintem még megéri hogy küzdjek a visszamaradt anyagért.
Párlatrészekről a finomításkor, tisztázáskor beszélünk, cefrefőzéskor nem! Nem veszünk el semmit, főzünk a lehető legnagyobb intenzitással akár 0-ig ha olyan a cefre!
Ez a legnagyobb baromság amit törköly esetén olvastam!!!!
1. A törkölyt nem nyomkodjuk!
2. Az lesztők nem akarnak közlekedni, ugyanis gyárilag ott van mindeb egyes bogyó felületén ami a préseléskor szépen űsszekeveredik. Az erjedéskor keletkező CO2 egy enzimbontást idéz elő a szemeken mely után spontán erjed ki, mg ha száraznak is tűnik.
Amiről te írsz az a csiger nem a törköly! Nézz utánna, hogy tisztába legyél vele!
"Tévedés, hogy az utópárlat tartalmazza az ízanyagokat. A legtöbb aromás vegyület (mint például a birs illatanyaga) alacsony hőmérsékleten párolog. Ezeket csakis lassú lepárlással és intenzív hűtéssel lehet megfogni. Nyári páleszfőzéskor a szedőedényt is érdemes jeges vízzel hűteni."
Az első lepárláskor az alszeszt 8-10°-ig engedem. Ez (cefrétől függően) ha 100l-re számolom akkor 15-23l alszesz lesz a végeredmény általában. Ez függ az induló szeszfoktól is természetesen. A tavalyi szőlőből folyt alszesz például 24 liter volt, de az 30% fölötti szesztartalommal. A birs csak 17 liter és 21%-os.
Én nem engedem le jobban, mert fölös tüzelőanyag/idő azért a pár deciliter plussz pálinkáért. A minőség pedig úgyis a cefrén múlik, nem azon, hogy meddig engeded le.
A finomítás kicsit bonyolultabb művelet, itt két dologra fókuszálok az elején.
A rézelejét és előpárlatot minél jobban le tudjam választani, tehát a hőmennyiség csökkentése mikor a párahőmérőm eléri a 70C°-ot a sisakban. Miután a kívánt mennyiség lecsurgott akkor kicsit rátolok a fűtésre és szépen 40-45°-ig meg sem állok (ez tapasztalat alapján az én rendszeremre vonatkozó adat, ez eltérhet mindenkinél). A másik sarkalatos pont a hűtés, itt nem kötök kompromisszumokat, mikor eléri a 80C°-ot a pára már ráadom a hűtést. A lejövő párlatot sűrűn ellenőrzöm egy hőmérővel, hogy 20C°alatt legyen, ez alapján szabályzom a befolyó hűtést egy kis csappal.
Az utópárlatra átállás után fél literenként (néha kisebb adagokban) elkülönítem edényekbe a párlatot és folyamatosan kóstolgatom. A végén ezek közül amit még úgy látom, hogy érdemes beletenni azt visszateszem, a többit kiöntöm. A rézelejét és a nem kívánatos előpárlatot szintén mind kiöntöm. Én nem gyűjtögetem, nem látom sok értelmét.
