Én egyáltalán nem foglak kiröhögni,ugyanis én is kézzel magozok ki minden egyes szilvaszemet! :-))
Viszont azt nem értem,hogy miért kell hozzá bicska? Én csak simán szétnyomom kézzel,nincs nagyon ellenállása. Utána jön a keverőszár,szerintem kb ugyanazt az állagot érjük el a különböző módszerekkel(húsdaráló,keverőszár). A 20 meggyfányi meggynek azért már ne kézzel állj neki! :-)
Alighanem részemről le is zárult a páracső belsejének a macerálásáról szóló töprengés,ezen egyértelmű állásfoglalás után.(Maradt a külseje,hossza,átmérője-tehát van bőven töprengési lehetőség).
Egyrészt ezért:
"A páracsőbe akadályt tenni életveszélyes."
Ezt tudja az ember és mégis hajlamos eltekinteni tőle,pedig nem szabadna.
Másrészt pedig:
"Annyi lehet a napok óta taglalt módszerekkel elérni hogy a kinyert szesznek nagyobb legyen az alkoholtartalma. A kiválasztást nem javítja."
Na ez engem konkrétan nem motivál. A cél a lehetőségeim szerinti legfinomabb pálinka,két lépcsőben, de gondolom másnak is ez a feltett szándéka.(Tisztelet a kivételnek, a lépcsők számában.)
Amit még e témában nagyon megjegyezni valónak gondolok.(bár az egész hsz-t érdemes elraktározni):
"A desztillációs feltétek úgy működnek hogy a párák minden apró részecskéje kénytelen legyen átvergődni az akadályokon. Csak így érhető el a jó kiválasztás."
Ezt is érdemes memorizálni a további ötletelésekhez.(Igazából tudja ám ezt is az ember,csak így konkrétan leírva egyértelműsödik.)
Valójában a deflegmáció változtatással történő illatnöveléssel jött elő ez a téma.
Bocsi a hőfokos kérdés miatt, most olvastam vissza pár napja kitárgyaltátok. Valószínüleg a fals meleg okozza, mert bele van forrasztva a hőmérő a sisakba.
De a másik téma amit írtam, érdekelne a véleményetek, esetleg tapasztalt valaki ilyet?
Ahogy sűrűsödik az anyag, mintha egy nagy gázbuborék keletkezne a cefrében és a felszínre tör.
Elég anomál hangja van. Mitől lehet ez?
Más: köbö a víztérben meddig kell lennie a folyadéknak? 2/3-ig 3/4-ig
Sziasztok! Most röhögni fogtok. Én a szilvát összeszedem egy vödörbe megmosom, azután bicskával egyenként kettévágom, a mag disznónak ( + a rossza) a többi a cefrébe. És azt is ledarálom húsdarálón. A meggyel bajba leszek, még nem próbáltam pedig van vagy 20 db meggyfám. Üdv ksanyi.
A cél az alkohol teljes kinyerése az aromákkal együtt.
Kisüsti módszerrel először kinyerjük az alkoholt és az összes aromát, de a végeredmény alacsony alkoholfokú. Ezért még egyszer lefőzzük.
Labanc módszerrel is ez a cél, de keverni kell a cefrét hogy a forrás megindulásakor minden molekula azonos energiával rendelkezzen. A párák útjába nem mechanikai akadályokat tesznek. Felület növeléssel, hűtéssel érik el a jobb kiválasztást.
A desztillációs feltétek úgy működnek hogy a párák minden apró részecskéje kénytelen legyen átvergődni az akadályokon. Csak így érhető el a jó kiválasztás.
A páracsőbe akadályt tenni életveszélyes.
Cserébe nem akadályozza meg hogy a részecskék ne tudják kikerülni a gátakat.
Annyi lehet a napok óta taglalt módszerekkel elérni hogy a kinyert szesznek nagyobb legyen az alkoholtartalma. A kiválasztást nem javítja.
A legegyszerűbb megoldás a párlat töményítésére és a kiválasztás javítása érdekében a töltetes oszlop, tetejére egy csőköteges hűtő. Ezzel lehet egy lépésben jó pálinkát főzni, természetesen keverés mellett.
Más.
Ha a pálinkának jó az íze, de nincs illata, ki lett dobva az illat az előpárlattal.
Hol lehet olyan fittingeket kapni, ami kúppal tömít? Az O gyűrűzés nem jön be nekem, kevesebb bajom volt mikor csak a csöveket egymásba nyomtam és csirízeztem. :D
Ma el is kezdtem délután a szigetelés készítését, holnap remélem kész leszek vele, köszi a segítséget. Egy kép a a belső lemezről. :)) A lemez csak holnap lesz ráhajtogatva, egy kis rést hagyva az égésterméknek, meg persze megy rá a szigetelés és még egy réteg lemez.
Szia! A szűrést 10 kg-os gyümölcsös ládán szoktam végezni, mint sokan mások itt. 100 liter jól pépesített cefre szűrése kb. 20 perc, úgy hogy gyerekkádba leszűröm, majd utána fel is öntöm.
Sziasztok.
Lenne 1 kérdésem. Amikor a szilvacefrét elkezdem felönteni az üstbe, egy szűrőn keresztül nyomkodom át. Így nem megy fel a mag és jól kitudom nyomkodni a levet. Viszont ez eléggé sok időt elvesz illetve kezem mindig befeketedig. Ti ezt a szűrést, préselést hogyan oldjátok meg?
Előre is köszönöm a segítséget.
A kannád mérete nem volt meg a fejemben,a többi úgy nagyjából igen.Így jobb,mert konkrétabban tudunk beszélni eredményekről,idővallumokról.Nekem is jobbára kis edényeim vannak(30,20,10 literesek),egy 120-as csak,és én is kézzel szoktam bíbelődni szinte mindennel(kivéve a keverőszárazás). Persze sokkal lassabb így,de én szeretem csinálni ezeket a babrálásokat.:-) Csak hát időigényes és mindig abból van a legkevesebb.
Mikor egy csepp pára kicsapódik, hová lesz a vákum?
Mikor a hűtőben a gőz kicsapódik, a vákum mit szív?
Amikor a folyadék elpárolog, az térfogatnövekedéssel jár. Amikor ugyanaz a pára lecsapódik, az meg térfogatcsökkenéssel. Ettől áramlik a gőz a csőben a hűtő felé.
Mikor egy csepp pára kicsapódik, hová lesz a vákum?
Mikor a hűtőben a gőz kicsapódik, a vákum mit szív?
A rendszerben enyhe túlnyomás van, köszönhetően az általad is leírt víz-gőz térfogat növekedésnek.
A rendszer nyitott a túlnyomás a hosszú csövek és a sok idom, irány változtatás okozta ellenállásnak köszönhető.
A legnagyobb a nyomás az üstben, onnan csökken a kifolyó irányában, ahol a lecsapódás létrejön ott már nulla.
Amikor egy csepp kicsapódik a páracsőben akkor abban a keresztmetszetben uralkodó túlnyomás csökken.
Mikor a hűtőben csapódik le, akkor is ez a helyzet, de akár szívhatna a kifolyó felől, tekintve, hogy nem teljes keresztmetszetben áramlik a folyadék.
A páracső deflegmátor, bár nem ez a fő funkciója, mégis az. A változtatással (hossz, átmérő, dőlés..) ennek mértéke nőhet, töltettel, csiribával a hatásfoka növelhető-csökkenthető, ez kétségtelen.
Sajnos a páracső kis felülete, a közeg nagy sebessége miatt nem ideális terep a deflegmáció szempontjából.
Másik kérdés, hogy a sok tapasztalat és megfigyelés, evolúció ami egy ilyen rendszer mögött van ezt az eredményt dobta, így szinergikus, bele lehet piszkálni, de az a felfedezés területe, semmi nem garantált, elrontani könnyebb, nekem néha ezt meg kell tapasztalnom.
Duplafalu vizesem , kb10 liter alszesz lefőzése után, időnként furcsa hangokat produkál, minha egy nagy gázbuborék törne a felszínre benne. Ilyet még nem tapasztaltam. Szerintetek túl sűrűn tettem oda főni?
Más: 103foknál (sisakban) 5fokos a párlat mennyire pontos ez?
A sima páracsőben egy folyadékfilm alakul ki a cső falán és a folyadék lassan áramlok az üst felé. Sehol nincs számottevő folyadékmennyiség és a gőz egyenletesen áramlik a hűtő felé. Az általad preferált szűkítésekben a gőz jelentősen felgyorsul és ugyanazon a szűkületen keresztül kellene a folyadéknak is a gőzzel szemben folynia. Ez szinte biztosan azt eredményezi, hogy a gőz folyadékcseppeket visz magával.
Van pár fehér élelmiszeripari 120 lityis hordóm eladó, kék fedővel, gumigyűrűvel, hevederrel! Egyszer cefréztem benne, de patikatiszta állapotú. Van olyan, amelyik teteje kifúrt, kuttyogatóval ellátva. Ára 5ezer/db
Van pár kiló élelmiszeripari 97%?-os foszforsavam is, ez 1500ft/kiló! Es egy digi PH mérő is 2 flakon beállító oldattal, de , a szondáját cserélni kell.
Ha valakit erdekel vmelyik, irjon a fishingferi @ gmail . HU. címre
" csak hogy kicsit értsd- A víz normál esetben 100°C-on, míg a tiszta etilalkohol 78,3 °C-on forr. Mivel a víz és az alkohol minden arányban keveredik egymással, az elegyek forráspontja általánosságban e két határérték között változik. A forráspont összefügg az elegy alkotórészeinek arányával: azaz a közös forráspont annál közelebb esik a víz forráspontjához minél több a víz az elegyben és fordítva. A forralás folyamán a folyadékelegy alkoholtartalma csökken, azaz a cefre alkoholtartalma az egész mennyiség elpárologtatása nélkül kinyerhető"
