...természetesen, ha bedugod a páracsöved végét, akkor a nedves gőznek is megnő a nyomása és ennek következtében a hőmérséklete is, mint a vizes főzőben a dupla falban, de attól az még nem lesz
...no-no...egy pillanat...az a gőz, amelyik a folyadékával érintkezik, csak nedves gőz lehet és azt nem tudod túlhevíteni, mint a jeget sem, hiába melegíted, amíg el nem olvad, az nulla fokos marad...
...túlhevíteni és száraz gőz nyerni csak úgy lehet, ha a folyadéka fölül elvezetjük és valamilyen túlhevítő berendezésen átvezetve, hőközlés útján, a benne lévő folyadékcseppeket elpárologtatjuk, melynek következtében hőfoka és nyomása tetemesen megnő...de ez már gőzgép és nem páleszfőző..DDD...
Ezt múltkor, amikor kis pálinkafogyasztás után a gőzfűtésről töprengtünk (az úri közönség teljes kétségbeesése mellett), végiggondoltam. Az volt a kérdés, hogy a túlnyomást ki lehet-e úgy cselezni, hogy telített CaCl2 oldatot forralok légköri nyomáson (120°C a forráspontja). De rájöttem, hogy kondenzálni a gőz ekkor is csak 100°C-on kondenzál.
Forráspontját méri, ez van benne. Mivel egy ilyen kicsi szerkezetnek nagy a felülete a térfogatához képest ezért nagy hőmérséklet különbségek lehetnek.
Ebben a leírásban nem szerepel, hogy a folyadékfázis vagy a gőzfázis hőmérsékletét mérik. Pontosabban egyébként a folyadék- és a gőzfázis hőmérséklete ugyanaz, de a gőzfázis nem ugyanazon a hőmérsékleten kondenzál, mint a folyadékfázis forráspontja, ha ez utóbbinak jelentős a szárazanyagtartalma. Lehet mérni mind a két hőmérsékletet, a kettő különbsége a szárazanyagtartalomra adhat információt.
Persze van ott egy visszafolyó hűtő, ami miatt a gőzfázis fönt kicst hidegebb , mint pont a folyadék felszínénél.
Igaz, hogy mondjuk kénsav is van a cefrében, ami miatt nem lesz pontos az eredmény.
De ha mindig ugyanott méred, akkor viszonylag pontos képet kapsz a tendenciáról.
Ugyan van aki elutasítja a hőfok mérést, de senki sem tudja megcáfolni a tapasztalati eredményemet, hogy mondjuk 98°C nál tartok akkor kb fél óra múlva elzárhatom a gázt.
"A Malligand-féle ebullioszkóp a bor forráspontját méri. A bor forráspontja a benne levő alkohol és víz arányától függ, ezért a forráspont ismeretében az alkoholtartalom megállapítható. Malligand-féle készülék skálája már nem is hőmérsékletet, hanem közvetlenül Malligand fokot, azaz térfogatszázalék alkoholtartalmat mutat. Mérési hibája leffeljebb +-0,2% (Vonadékanyagok mennyisége és minősége is befolyásolja a forráspontot, ezért literenként 40 g-nál több összes vonadékanyagot tartalmazó borok alkoholtartalmának a mérésére a Malligand-féle készülék nem alkalmas)."
Nekem is parafadugón át megy be a hőmérőm, jól tömít. Ha sokáig nem főztem, előtte úgyis forralok egy kis vizet tisztításként, az megduzzasztja a dugót.
Na! Egyszer már azt is megírhatnánk nekik, hogy az illékonyság a folyadékfázis összetételétől függ, és nem az egyes komponensek forráspontjától, vagy "lustaságától". :)
A parafa a párától jól megduzzad, és szuper módon fog tömíteni. És természetesen ez a vékony hőmérő az igazi, és a gőztérben kell mérni. De még jobb a gőztér hőmérsékletét a páracső felső végén mérni.
Egyébként csak akkor lenne ugyanannyi, ha a cefrében nem lenne semmilyen nem illó oldott anyag.
Pl. literenként 40 g konyhasó egy fokkal emeli az oldat forráspontját. De a gőztérben csak a víz jelenik meg, ezért a gőztérben 100 fok lesz a gőz-folyadék egyensúlyi hőmérséklet, noha az oldat csak 101 fokon forr fel.
Trükkös dolog ám ez a fizkém ;)
Szóval a hőmérő helye semmiképpen sem a trutymóban van.
