Amit a témával kapcsolatban fel tudsz fedezni,számodra mind fontos információ lehet,de jól kösd fel a gatyád,mert ezen a helyen kevesen vezetnek olyan részletes naplót,ami tartalmazza pl. azt,hogy a szedés idején esett e az eső.Pedig lényeges,mert az eső lemoshat bizonyos vadélesztőket.A hőmérsékletről:van optimális,de házilag nehéz tartani.Az átlaghőmérséklet nem mond semmit.
Ami téged érdekelne,azt lehet,hogy egy nagy ker.főzdéből megtudod,ha vesznek 500 tonna gyümölcsöt,annak árához képest már nem tűnik soknak a hőmérséklet befolyásolása,vagy a sok méricskélést igénylő műszerpark.
Egy lehetőség ,amit választhatunk ! Azt vettem észre ,hogy a fajélesztő nem olyan lökésszerűen indul mint a vadélesztő vagy a sütőélesztő ,egyenletesebben zajlik az erjedés! Vannak hidegtűrő élesztők ,amire szintén szűkségünk lehet! Ez csak két dolog ami miatt jó ,hogy vannak !
Örülnék neki, ha valaki ezt itthon kutatná, több fajta, több helyről származó gyümölcsön, több fajta élesztővel és élesztő nélkül, a kész cefrét azonos módon és azonos pálinkafőzőben kifőzve majd laborban és független tesztelőkkel értékelve. Lehetne belőle egy jó diplomamunka vagy akár doktori is.
Köszi a gyors választ, akkor ezzel nem görcsölök tovább mert most van elég tenni való (már a korai cseresznye van főzésre itélve , ezenkívül van még germesdorfi meg meggy is amit most szedek még) Úgy emlékszem ezzel a hőmérséklet méréssel kapcsolatban voltak már hozzászólások és a lehető legjobb megoldásra is volt ötlet(azt hiszem éppen tőled) de nem találom azóta se , örülnék ha pár szóval vagy egy skiccel rávilágítanál erre a témára. A megvalósítás majd úgy is a szezon elmúltával lesz...Addig marad ez a megoldás mert tájékoztatónak tényleg jó. Egy pár évvel ezelőtt jártam úgy, még 140 foknál sem jött az anyag leálltam ( amit jól tettem!)
A páracsőbe belenyomta a habot úgy hogy ki se bírtam takarítani. Ha nincs a hőmérő akkor nem tudom mi lett volna (csak sejtem) mert akkor még a sisak is igen komoly csavarokkal volt leszorítva az üstre.
A tegnapi 2 főzésből összesen valamivel több mint 9 liter alszesz jött össze, ez keverés ill. hőkompenzálás után 30 fokos értéket mutat. Elégedett vagyok az eredménnyel, 75-80 liter cefréből szerintem ez jó kihozatal. Jövő héten finomitás.
Mivel én csak németül tudok, a német irodalmakat olvasgatom, ott is megoszlanak a vélemények pro és kontra (gyümölcscefréről van szó, cukrozás nélkül!), általában azt szokták mondani, hogy ha a cefre magasan képzett kezekben van és az alapanyag kifogástalan, akkor a spontán erjedésnek lehet utat engedni, viszont minden más esetben, különösen száraz borok készítésekor a fajélesztő használata javasolt, mert jobb, olcsóbb (mármint az eredményében kifizetődik az ára) és megbízhatóbb.
Este tudok majd újra számítógép közelébe kerülni, ha valakit érdekel, szívesen küldök néhány német linket.
Köszi! A fő témákat a szakirodalomból fogom kigyűjteni, csak az érettségi dolgozat kimondja, hogy kutatásokat is kell végezni, azért akarok minél több mindent feljegyezni erjedés alatt. A savigény és a súlyveszteség alatt mire gondolsz pontosan?
Pasteur óta tudjuk, körülvesznek bennünket a mikroorganizmusok. A vödörbe szedett hullott gyümi is megerjed, de pálinkát nem ebből szeretnénk főzni.
Az összedarált cefrében szaporodnak a vad élesztők. Ha elkezdünk azon gondolkodni hogy fajélesztőt vagy sütőélesztőt tegyünk bele akkor már késő. Ha eleve sok a vadélesztő nehéz felvenni a versenyt velük.
A szárított fajélesztőt beleteszitek a cefrébe mire megdagad és szaporodni kezdenek, a vadélesztők már vidáman zabálják a cukrot.
Az optimális megoldás az lenne ha steril cefrébe kerülne a fajélesztő. Ezt csináljátok meg. A cefrét 80 C fokra kell melegíteni és fél órát ott tartani. Lehűteni és belekeverni a fajélesztőt. Ha nem így történik szinte mind egy mit tesztek bele csak sokat.
A többi csak a gyártó reklámdumája. Az élesztők akkor termelnek feleslegesen CO2-őt ha szaporodnak. Azt meg muszáj. A nagyobb alkohol tűrés is baromság. Ha nem tesztek bele mértéktelenül cukrot a leggyengébb vadélesztőnek sem okoz gondot a magas alkoholfok. A magasabb kihozatal sem bizonyított. Amennyi a cukor, annyi az alkohol.
Köszi, ez jó ötlet! Szóval tároljam fix hőmérsékleten, és naponta mérjem meg a hőfokát? Ezt elég egy cefrénél, vagy érdemes lenne mindegyiknél, ami kézügybe kerül? A napok elteltével a forrás következtében egyre magasabb hőmérsékletű lenne, ugye?
Ennek a csodának múzeumba lenne a helye! Engem nem zavar ha raksz néha be egy képet, mi is szoktunk a kutyától kezdve és sorolhatnám miről ,de persze attól a pálinkafőzés a fő ! Most másztam le a meggyfáról ,perlekedek magamban,hogy a teremtő miért nem alkotta nagyobbra ! 80 liter már megvan a hordóban ,még két vödör és a közelébe se megyek a szomszéd meggyfájának !Hihetetlen egy fán kb 120 kg megy ! Kezd érni a barackom is a legszebb illata annak van ,ahogy magvaltam nem tudtam betelni vele és a színe,egy barackon a zöldtől a sárgán át a vörösig ,gyönyörű!
Sziasztok! Ismét a segítségetekre lenne szükségem! Jövő évi biológia érettségi házi dolgozatomat a pálinkafőzésről szeretném írni. Nos az ehhez szükséges saját mérésű adatokat már az idei szezonban fel kellene jegyeznem. Összeszedtem a szerintem legfontosabbakat: Gyümölcs, Erjedés kezdete/vége, Édes cefre Ph érték, (ha szükséges) sav adagolás (100L-hez)/ adagolás utáni Ph érték, Édes cefre Brix foka, kierjedt cefre Brixfoka, kihozatal . Szerintetek mivel egészítsem még ki, mi az ami fontos adat lehet? Esetleg van közte felesleges is? Még esetleg az erjedés időtartam alatti átlaghőmérsékletre gondoltam, nem tudom, az mennyire lenne hasznos.
A szárított fajélesztők elsősorban a nagyobb alkohol-kihozatalra szelektáltak. Jóval kedvezőbb hatékonysággal alakítják át a cefrék cukortartalmát, mint a sütőélesztők, melyeknek nem az alkoholtermelés a feladatuk elsősorban ( a tészta felpuffasztásához igen nagymennyiségű CO2-ot kell képezniük ). Általában a spontán erjesztő mikroflóra és a sütőélesztők alkoholtoleranciája is sokkal gyengébb, mint a kimondottan alkoholtermelésre szelektált fajélesztőké.
Én ezért használok fajélesztőt, mert ha csak 5%-al ad több pálinkát, akkor 10l-nél fél liter, ami kb.1500ft érték és bőven visszahozza a sütőélesztő és a fajélesztő közötti árkülönbséget.
Kevesebb co2.
Ui:
Én évek óta csinálok barackcefrét, tapasztalatom, hogy nem kell magvazni, csak főzésnél ne legyen benne, mert ekkor jön ki a cián.Ezért főzés előtt, mikor már levált a mag, könnyedén átszűrhető, kiszűrhető a cefréből.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
...és még annyit, hogy ne aggódj, ha a pálesz főzést is ilyen odaadóan csinálod, nemsokára Tiéd lesz a falu legjobb pálinkája...csak olvasgasd a "regge-linket"...sajnos sokan még most sem tudják, hogy sz@r a pálinkájuk amit főznek...azt hiszik, hogy az a jó...ne félj, itt a fórumtársak között is voltunk egy páran, akik majdnem "dobtunk egy hátast", mikor meghallottuk az akkusavazást, meg pékélesztő, meg pektinbontó, meg ilyenek...de ma már tudjuk, hogy így lehet jó gyümölcsből, jó pálinkát főzni...fő az, hogy ne hallgass senkire, csak az olvasottakra...
...azért jó látni, hogy működőképesen megőrizted ezt a régi, de jó kis technikát...
...gondolom, nem kevés munkád van benne...ma már sokféle korszerű gép van ilyen célra, de azért még ezzel is többfajta munkát el lehet még végezni, ha valaki ért hozzá...
Csendélet ,szalonnasütés előtt!:-)
Mert tényleg ki kapok.
