Lenne egy olyan kérdésem,hogy hol csinalnának nekem a 22es lágy rézcsövemből spirált.Pest közeli helyek előnyben.Már 1 csövet berogyasztottam és nem olcsó,nem akarok próbalkozni.
Üdv! Sikerült lefőzetni 300l fosókát,40fokon ind. 10-ig leengedve lett 50l alszesz,tisztázás,28l 50fokos igéretes pálesz.Sötétben üvegballonban laza kupakkal pihen.Tudom volt már,de szerintetek mikor érdemes átszellőztetni,vagy kell egyáltalán?
Azonban sokféle ember van. Az ismerősöm, akit emlegetek a következő képpen csinálja.
Felfűti az üstöt, elkezd csepegni, folyni, fokozza a fűtést és amikor kilő a gőz a tömítés mellett, akkor húz még a leszorító csavarokon. Mikor pedig jó vastagon, melegen jön ki a kifolyó azt mondja - na, most jó.
A pálinkája olyan közepes minőség, de cefréje inkább gyenge.
"Azt viszont megtehetjük, hogy a forráspont alatt tartjuk, s így végezzük a lepárlást, pontosabban a lepárlás egy részét, esetemben ez a rész a lepárlás vége felé történik." És akkar a lepárlás nem vége előtt mi van?
Kösz. Mindenki tapasztalatának örülök, főleg ha ezt meg is osztja velem. De falkában ez már csak így szokás. :-) De még mindig nem tudom azt, hogy mi a különbség akkor, ha pl. kétszer olyan hosszú a hűtőspirál, mint az ideális, vagy duplája az átmérője az ideálisnak.
Nincs és nem is lehet nyomás a rendszerben. Tapasztalat: ha a kifolyó(hűtő) cső 1-2 mm-re folyadék alá kerűl a gőz már emelgeti a néhány kilós nagy felületü üst fedelet.
Torlódás miatt nem számolhatunk jelentős hőfok emelkedéssel.
Veszek lombikot, hőmérőt. A lombikot parafadugóval lezárom, a dugóban két lyuk. egyikben a hőmérő, a másikban rézcső, s az egész olyan lesz mint egy kis pálinkafőző, spirállal, hűtővel. A lombikban tíz alkohol fokosra hígított almapálinka.
S úgy 10-15 kísérlet.
Az üvegen keresztül látható, hogy forr a víz, éppen forr, vagy zubogva forr. Jegyzem az időegység alatt kifolyó mennyiséget, a hőmérsékleteket,. Nem a pontosan mért C fok amire kíváncsi vagyok, hanem éppen az hogy van e különbség a háromfajta főzésnél, s hogy ez mennyi.
Aztán kiderül, hogy nincs, vagy kiderül, hogy minimális (tehát gyakorlatilag nincs), vagy kiderül, hogy van hőmérsékletkülönbség.
Ez kicsit eltér attól amit javasoltál, de ha már pénzt és időt fektetek bele, legyen precíz.
Szerintem is 1, azzal a kiegészítéssel, hogy amikor több a párlat, több a gőz is, ami jobban "tolja" előre a (többé-kevésbé) lehűlt cuccot, szóval megrövidül a tartózkodási idő, ezért nem játszódik le maradéktalanul a hőátadás.
Sőt, hogy ha figyelembe vesszük azt a lehetőséget is, hogy az erős fűtés esetén még egy kis nyomáskülönbség is keletkezik (megnő a nyomás a gőztérben), akkor a két mérés közötti különbség jóval nagyobb lesz, mint 1,5 celsius fok.
Akkor nem is kérdés: tartsd meg dísznek, vagy idd meg:) Ha valaha is meg akarod inni őket, akkor viszont minél hamarabb, mert lesz ez még rosszabb.
Ha legközelebb ilyen hosszú távra akarsz pálinkát eltenni, akkor
1. érdemes szorosan ledugózni, borosüvegbe, új borosdugóval, nem pedig ki-be járó dugót (és nem is hozzá való üveget) használni.
2. Ezután a dugót leöntöd pecsétviasszal úgy, hogy teljesen leszigetelje a dugó és a nyak találkozását. Művészellátóban lehet kapni, ez kemény, rideg, de persze jól olvasztható viasz.
Az így ledugózott-leviaszolt szesz akár száz éven felül is élvezhető marad, ha hűvösben tárolják, persze eltenni csak igazán jó pálinkát érdemes, mert ezzel csak konzerválni lehet, jobb már nem lesz.
Azt a kísérletet szeretném leegyszerűsíteni, egyben élethübbé tenni.
Ha még van főznivalód próbáld ki a következőket: Az elején fűts rendesen addig amig szoktad. Ilyenkor jó bőven folyik a párlat. Olvasd le a hőmérsékletet akkor, amikor már nem tudod növelni. Aztán vedd vissza a fűtést minél gyorsabban lehet addig, amíg csak cérnaszálként folyik. Mikor stabilizálódott olvasd le megint a mért értéket.
Na, lesz különbség a kettő között, vagy nem???? Nem a mért hőmérséklet érdekel, hanem a köztük levő különbség. Szerintem lesz olyan 1-1,5 fok, de ez nem bíztos.
Jaaa, jártam egy néhány évet iskolába, a hetediket is kijártam:-))) Én nem is akarom megcáfolni a fizika törvényeit (egyik kedvenc tantárgyam volt), esetleg annyit, hogy egy elméleti pont (a pontnak nincsen mérete) azért a praktikában rendelkezhet alsó és felső értékkel is. (Azért nehéz egy fizikai mérést elvégezni pontosan, mert mindig vannak zavaró tényezők)
Amint már írtam a fortyogó, fővő vegyület nem homogén, vannak melegebb és kevésbé meleg pontjai is.
A hűtő fajtája befolyásolja az elválasztás pontosságát.
Alszesz főzésnél mind egy milyen csak nagy legyen a teljesítménye.
Finomításkor fontos hogy az alacsony forráspontu elegyek biztosan az elején jöjjenek. Erre garancia az egyenes és a spirál hűtő. A csőköteges nem garantálja ezt.
Tudod, az is büntethető, aki zárjegy nélküli pálinkát vesz. És az ördög nem alszik (azért piros a szeme). Mi itt figyelünk a jelekre. Volt már, aki olyan gyanús (ámde átlátszó) dolgokkal kereste meg a fórum közösségét, hogy pl. pálinkát venne. de olyan is volt, aki több ezer liter mennyiségű cefre főzősére keresett vállalkozó szellemű. Persze nem gondolom, hogy te NAV-os volnál. Csak irónia volt a "gyanús" jelző.. :-)
