Egy 5x10 cm-es cimkére nem lehet komplett hatásmechanizmust leírni. A fő ártalmat leírtam: az történik a gyomor hámsejtleivel MEGFELELŐEN NAGY MENNYISÉG fogyasztása esetén, mint a megvágott retekkel a vízben.
Sót von el a szervezetből: Ez is igaz egy másik hatásmechanizmus alapján. Egy üdítőital palackozó üzemben részáramban sótalanított vizet használtak az üdítőkhöz. Csak akkora sótartalmat hagytak a vízben, hogy az előző módon ne károsítsa a gyomor hámszövetét. A szervezet az alacsony sótartalmú vizet befogadva a következőképpen reagál: Helyre akarja állítani a víz-só háztartást, ez fokozott vízkiválasztáshoz: izzadáshoz, vizelet kiválasztáshoz - és ezzel együtt sóveszteséghez vezet. A só is kiürül. Az ember csak iszik, iszik, izzad, pisál és egyre szomjasabb. Ilyenkor a SÓ hiányzik a szervezetből. Egy kis tisztességtelen üzletpolitika, így több fogy.
A szervetlen ásványi anyagokkal, sókkal kapcsolatos dolgokat inkább ne írtad volna le, az tényleg badarság, sőt zöldség. Szerintem a középiskolai kémia és biológia órákon valószínű, hogy nem figyeltél eléggé. Szervetlen ásványi só pl. a konyhasó is, a kálium sók is. A szervezet ugyan nem tudja visszatartani őket, de a sejtek normális működéséhez mind a nátrium, mind a kálium ionok jelenlétére szükség van a szervezetben.
A vesekő az általad állítottakkal szemben úlnyomóan szerves anyagú:
- lágy vagy lágyított (desztillált) vizet használjunk!
A desztillált víz az desztillált víz és semmi más:-) H2o
Nincs lágy sem lágyított jelző.
A szűrők, ioncserélok vonják ki a sókat, részben vagy egészében, ezek eredményeként lehet lágy vagy lágyított vízről beszélni.
Még megjegyzem, hogy a desztilált víz a legjobb oldó közeg. Minden káros anyagot kiold, kimos a szervezetből, sejtekből.
Saját tapasztalat, hogy bizony oldja a PET palackot is. Persze nem olyan látványosan, hogy elolvad, de a benne lévő desztilált víz akár 1 órán belül is ihatalnanná válik a kioldott méreganyagok miatt.
Köszi szépen, megpróba! Ma leengedtem az autó régijét (-30-35 C) , az autó kapott újat, a hűtő meg megkapta az autóét. Kerek 5 liter jött le belőle. Az jó, ha csak zselés állagúra fagy.
Pálinkásat mindenkinek. Dupla falú üst készítésén töröm a fejem. A kérdésem ez irányban ha vízfürdősre készítem , mekkora bíztonsági szelepre lessz szükségem ? 2,5 bar? Vagy is mekkora nyomás alakul ki? Mert ahogy nézelődtem a csonkon van egy nyomás mérő óra, egy víztöltő nyílás és egy biztonsági szelep.
Valamint ha fűtőszállal fűteném kb 100 literes üstnél mekkora teljesítményre lenne szükség.?
tovább kell engedni 30 foknál először, hisz sok pálinkát, ízt , aromát kidobsz
az opálosság és a fenti két szabály irreleváns
Ez kb. olyan, hogy a keresztapám 130 kiló, 50 éve sokat iszik, egészségtelenül étkezik, s 81 évesen a legnagyobb baja, hogy hülyeségeket beszél...tehát én nyugodtan dohányozhatok....)
Az érdekesség kedvéért rákerestem az EU élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos riasztási adatbázisában (RASFF), hogy alkoholos italok esetében milyen okok miatt adtak ki riasztást, figyelmeztetést, vagy utasítottak el egyes tételeket a határállomásokon.
1986 óta mindössze 71 ilyen eset volt Európában. Ennek kb. fele teljesen banális szennyeződés - többnyire üvegszilánk, vagy más idegen tárgy -, néhány csomagolási (túlnyomás miatt felrobbanó üveg, lerepülő kupak), és cimkézési, azonosítási kifogás, a többi kémiai szennyező. Vannak metanolos esetek, szulfit határérték túllépés (kénezésből), pár "E-akármi" adalék (szinezék, tartósító), stb, akit érdekelnek a részletek, átböngészheti a lenti linken. Még ami érdekes lehet, hogy etil-karbamát (amivel nagy előszeretettel paráztat a Wessling) csupán 2 esetben fordult elő.
Fertőzésveszélyt, kórokozót egyetlen esetben sem találtak, összhangban azzal a népi megfigyeléssel, miszerint az alkohol fertőtlenít :)
Sajnos a keresési eredményt nem lehet közvetlenül linkelni, csak a kereső oldalt. Itt kell a Product/Category alatt kiválasztani, hogy "alcoholic beverages" (ez a bort kivéve minden szeszes italt magában foglal, a borra külön kategória van), és fent rákattintani a "Get results" mezőre.
"Ha ők nem foglalkoztak a kozmaolaj szűrésével, akkor vajon miért nem opálos a pálinkájuk ?"
A kozmaolaj mennyisége nem a főzéskor, hanem a cefrézés során dől el (alapanyag, hőmérséklet, idő, és még ki tudja mi minden befolyásolja).
Nekem nem kellett még kozmaolajjal küzdenem, pár alkalommal "fölöztem" csak az alszeszt, de jelentéktelen mennyiség jött le, inkább a saját megnyugtatásomra volt jó, vsz. akkor sem opálosodott volna, ha rajta hagyom.
Az ioncserélt víz ártalmassága: Az ozmózis nyomás különbség hatására a sejtbe a sejthártyán át víz diffundál. Egyes sejtek széthasadhatnak. Hasonló helyzet, mint amikor a megvágott retek vízbe helyezve rózsaként kinyílik. Ahhoz, hogy ártalmas legyen, meg kellene inni egyszerre vagy három litert.
Gyártás: Az ioncserélő ivóvíz csapra kötve, abból csorog a flakonba a végeredmény. Ivóvízből állítják elő, mert az kevésbé szennyezett, mint egyéb vizek. Az ioncserélőt a magasabb sótartalmú, szennyezettebb víz használata esetén gyakrabban kell regenerálni, élettartama alacsonyabb lesz. Drágább szennyezettebb vízből előállítani.
Higiénia: Ha a flakonban nem volt valami kutyszar, az ioncserélt vízben sem lesz. Ennyi erővel a desztvízben is lehet fertőzés közvetítő akármi. Egyébként a baktériumok, gombák sem igen élik túl sokáig az előbbi ozmózis különbséget. A pálinkába kerülést meg plánen nem élí túl semmi, az abszolút sterilnek tekinthető. Vicc kategória lenne, ha valaki azt mondaná, hogy bármilyen fertőző betegségét a 40 - 50 %-os alkohol tartalmú pálinkából kapta. A nagyanyóm, ha valamivel felhasította a bőrét, pálinkával fertőtlenítette a sebet. ELPOCSÉKOLTA a nedűt!!!
Egyébként ez az egész hígító víz mizéria hit kérdése, hogy ki mit használ: Minden tiszta víz alkalmas hígításra, ami nem ad mellékízt a pálinkának és nem színezi el.
Egyébként akiktől az alapokat tanultam, elég egyszerű szabályok szerint főznek. Mindkét főzésnél (első főzés és a tisztázás) leveszik a rézelejét és mindkét főzésnél csak 30 fokig engedik folyni. Ezt a két szabályt követik. Náluk még nem láttam opálos pálinkát és a környéken mindenki szereti az általuk készített nedüt :)
Ha ők nem foglalkoztak a kozmaolaj szűrésével, akkor vajon miért nem opálos a pálinkájuk ? Először arra gondoltam, hogy biztos, mert nem engedik 30 fok alá, de a "Gyakorlati pálinkafőzés (otthon)"-ban az áll, hogy a nagyobb része az elején jön és az utópárlatba már csak kevés jut.
Jó kis vizes esszét rittyentettél, valóban nem árt ezen a téren (sem) egy kis szakmaiság ;)
"Ioncserélt víz. Vezető képesség maximum 10 (mikro)S/cm. Emberi fogyasztásra nem alkalmas az alacsony sótartalma miatt: sót von el a szervezetből."
Ez a körülmény pálinkászati szempontból érdektelen a számunkra, hiszen az ásványi anyag szükségletünk nagy részét ugyebár nem pálinkával fedezzük :)
De mivel az ioncserélt víz nem emberi fogyasztásra szánt anyag, az előállítása során nyilván nem kell betartani a HACCP-t, gondoljuk itt a kezelő személyzet higiéniájától kezdve a csomagoló anyagig bármire. Ez az, amiért én jobban megbízom a - nálunk szerencsére jó minőségű, nem túl kemény és mellékíztől mentes - csapvízben.
De valószínűleg az ioncserélt vízzel kapcsolatos kockázat is éppen olyan elhanyagolható tényező a gyakorlatban, mint mondjuk a csapvíz klórtartalma, úgyhogy ezen a téren kinek-kinek a saját meggyőződésére kell hallgatnia.
Ahogy azt nagyon találóan írtad: "Senki nem tud, de nem is lehet annyi pálinkát inni egyszerre, hogy ne az alkohol mennyisége, hanem a pálinka hígító vize okozza a nagyobb problémát a szervezetben."
Csak azé szótam hozzá ehhő a hígítós mizériáhó, mer nekem is opálos lett a körtelé,heába a szöllösi szűrő, a tejes derítés,desztillált víz.Na de nem fogok a kardomba dűni, mer kiáta a vasutaspróbát. :-)
Sokadjára került terítékre a "mivel hígítsuk a pálinkát" téma.
A bibliánkban (vf1 linkgyűjteménye) legalább két helyen szerepel a hígításról a következő:
Hígításra csak:
- tiszta, ion (+-) mentes,
- semleges ízű- illatú,
- lágy vagy lágyított (desztillált) vizet használjunk!
"Ionmentes" vizek:
- ioncserélt víz
- ro (fordított ozmózissal tisztított) víz
- desztillált víz
Az árak is az előbb leírt sorrend szerint emelkednek.
Egy flakonon szereplő, abszolút korrekt gyártói tájékoztatás, ami nem ad módot laikus találgatásra, hogy esetleg a toxicitás miatt nem fogyasztható az ioncserélt víz:
"Ioncserélt víz. Vezető képesség maximum 10 (mikro)S/cm. Emberi fogyasztásra nem alkalmas az alacsony sótartalma miatt: sót von el a szervezetből."
Sok gyártónál csak a "Fogyasztásra nem alkalmas" felirat található, ami miatt sokan riadoznak, hogy mi a fene kerülhet a vízbe az ioncserélőből? Hát SEMMI KÁROS! A kationokat hidrogén ionra, az anionoka hidroxid ionra cseréli a technológia, amivel összességében tiszta, semleges (pH=7,00) vizet állít elő. Ha az akkumulátorsavat bele merjük tenni a cefrébe pH beállításhoz, az ioncserélt vizet is nyugodtan bele tehetjük a pálinkába. Senki nem tud, de nem is lehet annyi pálinkát inni egyszerre, hogy ne az alkohol mennyisége, hanem a pálinka hígító vize okozza a nagyobb problémát a szervezetben.
A következő tisztasági fokozat az ásványvizek. Ezeket oxidációs eljárással vas- iletve mangántalanítják, hogy ne alakuljon ki elszíneződés, csapadék a palackban. A többségüknek semmivel sem magasabb az ásványi anyag tartalma, mint az ivóvíznek: Egyetlen előírás rájuk, hogy a kútnál kell palackozni őket. A korábbi 1000 mg/l ásványi anyag tartalom előírást az EU csatlakozással megszüntették. Olyan, mint ha pl. a 10 %-osra hígított alkohol tartalommal is pálinkának lehetne nevezni valami párlatfélét.
Vezetékes ivóvizek: Ha nem túl nagy a huminsav, illetve vastartalmuk (nem színezik a pálinkát), valamint ha nincs mellékízük, alkalmasak a hígításra. Ha a fertőtlenítés miatt klórszagú, az forralással megszüntethető. Forralás után egy vásznon szűrjük át az esetleg kivált mésztartalom eltávolítására.
Ásott kutak, otthoni (kis mélységű) fúrt kutak vize: Gyakran sárgás színű a huminsav és a magas vastartalom miatt. Esetleg a nitrát tartalmuk is magas lehet. Általában használhatók a hígításra, de se nem nehéz, se nem drága jobb minőségű hígító vízhez jutni.
Ez a hígítóvíz minőség téma már nagyon sokszor szóba került a fórumon nagyon sok szakmaiatlansággal övezve. Esetleg nem lenne-e célszerű a reggeli linkgyűjteményben valahol részletezni, tévhitet oszlatni?
