Ha nem teszel hozzá, akkor az eredeti véleményem lép életbe, azaz, hogy túl sok a víz. Az amúgy is nagyon gyenge cukorfokú bírs cefre jelentősen tovább hígul, így nagy a kockázata a megromlásnak.
én kevesebb vízzel és némi cukorral védekezem ezen probléma ellen, az egyéb rendszabályok betartásával, ami a pektinbontó használata, az indokolt mértékű és időben végrehajtott keverés és a ph beállítás. Szerintem kilcsfontosságú a bírs feltárása, elektromos ágaprítúval végzem.
A főerjedés alatt jelenik meg a vastag bunda. A főerjedés végén kevesebb, lágyabb a bunda, aztán már csak épp egy kis híg krumplipűré-szerű valami gyűlik össze a tetején.
Rendesen rosszul lennék, ha két hétig nem bírnék egy cefrét kavarni, bundát lébe nyomkodni. Milyen mennyiségre érted az 5 liter vizet, 100 l -hez? Nem teszel cukrot bele, hogy csak ilyen kevés vizet mersz adni neki? A cefrének kavarható állagúnak kell lenni, a törkölyt meg ugye betapossuk. Két hét alatt nekem kierjed, mire te még csak kavargatni kezded. Addig mit csinál a levegővel érintkező darálmány , barnul, feketedik, ecetesedik? Én első rottyanásig felfőzöm a darált bírset, a főzőlével felöntöm ha kész, majd összezúzom festékkeverővel krumlipüré állagúra. Már azonnal keverhető, még a forró főzőléhez hozzá van adva a cukor, ha a hő engedi a pektinbontó , és élesztő. A száz liter cefre elkészítéséhez kb. 15 - 20 liter vizet használok, hogy el tudjam érni az imént említett kritériumokat. Nem romlik el a cefre, 3 - 4 % cukor/ 15 - 20 liter/ 100 liter cefre viszonyoknál. Persze utóérlelt birset feltételezve, amikor a keményítőnek van ideje cukorrá alakulni. Én is próbáltam már párolás nélkül birset cefrézni. Hasonló víz, cukor mennyiséggel. nincs számottevő különbség - szerintem- a produktumban, a nyersen cefrézett picit citrusosabb lett, és kevesebbet adott mint a párolt. Szerintem csak totál pépesítő darálásnál van értelme párolás nélkül cefrézni a birste, ilyet meg én a fórumon még birsnél NEM láttam.
Mepróbálhatod betonkeverőben, kavicsok hozzáadásával lekoptatni a húst a magokról. Csak ne legyenek túl nagyok a kavicsok, különben a magot is törik. (Vö. golyósmalom.)
De mindegy, ha igazad van, erjedés után elég híg lesz a magozáshoz, akkor viszont Barkóczának nincs igaza. Ha viszont igaza van, akkor Neked nincs, mert a citromsav sem pépesíthet annyira, mint az erjedés. Mindegy a hurkot megkötöm, oszt majd meglátjuk.:DD
Nem az első, főztem már, de akkor készen kaptam a cefrét, és az csak 60kg volt, nekem is. Azt erjedés után még csak-csak átpaszíroztam kézzel egy rácson.
Jó a kép. Kb. én is gy jártam, csak én lezártam a hordókat. nem robbantak fel, de szép gömbölyűek lettek.:D
Paradicsomhoz ilyent használok, de lehet kapni olcsó kézzel tekerőset, ( amit persze motorizálnék) :-)) .
Málnát -pálinkához - eszembe sem jutna magozni. Ha lenne 50 kg málnám, én úgy csinálnám, hogy lepépesíteném, tennék hozzá 30 dkg citronsavat, jól belekeverve és pár óra múlva amikor már elroncsolta a sejteket gyönyörűen magozható. (Én nem magoznám !! ) .
Általánosan : én minden magozás után a magokat citromsavas vízben áztatom , 15 kg gyümölcshöz 10 dkg citromsavval számolva , és utána ismét átküldöm a magozón. Ettől olyannok lesznek, mintha leszopogatták volna őket . ( A lé mehet a cefrébe)
A kökénnyel is hasonlóan járnék el (szilvakukc) , tehát 1. pépesít, 2. bőven citromsavaz, 3. magoz. (miközben irigykedve gondolok Rátok kökényesekre )
Ezekszerint első kökényed. :) Nekem is az volt tavaly. Föl is tettem valamikor egy képet, ahol nemcsak, hogy kifutott, hanem a tetejére rakott másik teli vödröt is megemelte. Pedig csak kétharmadig raktam.
Nem akarlak elkeseríteni, de készítheted a páracsőre a hurkot. Én a masszát műanyag tésztaszűrőben lerázom, a visszamaradó sűrűjét vödörben kis vízzel feliszapolom, és megint lerázom - ugyanezt még egyszer-kétszer. Igaz, nekem csak hatvan kilóm volt. Szilva, barack esetén ez a feliszapolás nem kell (na jó, kicsit lemossuk a magról a maradékot, de igazából nem számít), a kökénynél igen.
Pont jól időzítetted a kérdést. Eddig meg voltam vele elégedve, most pont kökénnyel szívtam be. Annyira sűrű, hogy nem tudja elválasztani a magtól, csak forgatja benn a masszát. Hiába locsoltam, a víz kifolyt, az anyag maradt. Szenvedett is rendesen. Úgyhogy maradt a festékkeverős megoldás, így is rengeteg vízet vett fel. Viszont másnapra úgy megindult, hogy szétfutotta nekem az agyát. Majd kierjedve, főzés előtt már remélem boldogulni fog vele, mert ha 6 hektó kökényt rácson kell átnyomkodnom, felakasztom magam a páracső legmagasabb pontjára.:DD
Még egy dolog nem világos nekem a cefre kavargatásával kapcsolatban. A fő erjedés végéig kavargatom mindennap és amikor már megjelenik a tetején a vastag bunda, akkor azt már csak lenyomkodom és nem kavarom többet?
Azt szeretném, hogy legyen passzírozás funkció is pl. paradicsomhoz. És igen, málnához is. :-) Idén csináltam vagy két liter 100 %-os málna öntetet, de nagyon macerás volt szintán átnyomkodni. Jövőre pedig már remélhetőleg lesz vagy ötven kiló málnám...
Szóval ha nem tömítem el akkor a passzírozásról lemondhatok, ha eltömítem akkor meg talán nem is fog működni a konstrukció. Hm.... Ha valakinek van, vagy látott már olyan masinát, esetleg ötlete van olyan konstrukcióra, ami tudja azt ami szeretnék, kérem írjon róla.
Légy szíves írd majd meg, hogy mennyire volt hatékony a magozó gép amit a múltkór felraktál ide. Mert ha jó volt a mag próbám, ki tudná magozni a kökényt. Érdekelne ,ki tudja e magozni a galagonyát is?
Itt lehet a hiba. Már az öregek is mondták itthon. A fene gondolta volna, hogy ilyen kényes az izlésem. Remélem ha összeöntöm és higitom akkor összeérik.
"vizet (ioncserélt víz, klór mentes) annyit kell hozzáadni, hogy keverhető legyen, a forrás közben is adagolni kell hozzá vizet de ezt látni fogod"
Ebből én sokkal többre következtettem. Az én birs cefrém az 5 liter víztől nem keverhető az elején, csak az élesztő és pektinbontó hatására kb. 2 hét múlva. Az 5-10 liter víz elfogadható mennyiség, ha 3-5 % napfénnyel adod.
