"...a fenének van kedve nyalogatni a savazott cefrét..."
Ha kierjedés után rögtön tudod főzni, akkor fölösleges savazni. Ha savazod - akármivel -, akkor is nyugodtan nyalogathatod, semmi bajod nem lesz. A kólának is 3-as a pH-ja, azt is foszforsavval állítják be. A pH3-as kénsavtól sem lesz bajod.
A főerjedés alatt rengeteg széndioxid keletkezik, a cefre túltelítetté válik. Tulajdonképpen ez a túltelítettség védi a cefrét az oxigéntől, nem a széndioxid párna. (A kóla is az, ha megrázod, azért tör ki belőle a széndioxid.) Ez a túltelített széndioxid az erjedés befejezte után is jön ki folyamatosan a cefréből. Részben ezért van az, hogy az erjedés leállta után is jön még föl a bunda, illetve kotyog a kotyogó. Sűrűbb cefréből lassabban, hígabból gyorsabban távozik a gáz.
Az alkoholos erjedés mellett az összes többi is gázfejlődéssel jár. A nemkívánatosak az ecetes és a vajsavas. A nem káros a malolaktikus erjedés, amikor a tejsavbaktériumok a karcos almasavból lágyabb tejsavat csinálnak. (Ez utóbbi nélkül nem lehet vörösbort csinálni.) A malolaktikus erjedés jóval lassab, sokkal tovább tart, mint az alkoholos, de azért mozgatja a kotyogót.
Ezt jó lenne körüljárni rendesen, mert a fenének van kedve nyalogatni a savazott cefrét, inkább nyalogatom az alszeszt meg a pálinkát a fazék íz végett :) Én mindenhol kotyogót használok és azt szoktam alapul venni, különben mi értelme vagyon? Akkor főzöm amikor már szinte alig kotyog, vagy megáll. Ha nekem még tíz másodpercenként kottyan simán hagyom. 16 fok körül volt almám ami csak 4 hét alatt forrt ki. Körte most lesz 3 hetes, lassan az is kész, még kicsit bugyog, állagán is látszik (szerintem) hogy ráér. A bundát is szoktam nézni, amikor már nem emelkedik meg naponta, nincs benne sok apró kis lyuk a buborékok végett és az állaga is lekváros az van szerintem kész. Persze lehet én csinálom rosszul, de eddig a kihozatal is mindig rendben volt és ecetes sem lett a motyó. Majd az okosok megmondják :)
Nem veszélyes anyag, szakirodalomként legtöbbször a Békési féle könyvet ajánlja.
Legegyszerűbb szétlocsolni és berotálni, ha van komposztdomb, arra önteni, betakarni.
Pár napig szaglik, majd elmúlik.
Gondoljatok bele: ha a gyümölcs lehullik, elbomlik, ugyanaz lesz belőle: tápanyag a növénynek.
Mit viszünk bele, ami a gyümölcsben nincs:
-élesztőt?=ott van az már rajta
-pektinbontót?=ott van az már benne
-savat?=aki savaz. Ha citromsav, az teljesen természetes anyag, ha kénsavat, foszforsavat, az már nem természetes, ajánlatos a kifőtt cefrébe egy kis szénsavas meszet tenni, közömbösíti a savakat(gipsz ill.kalciumfoszfát lesz, meg minden más gyümölcssavval is Ca-vegyületeket képez), ez kevésbé módosítja a talaj pH-ját.
Nem édes. De még mindig kb. 10 másodpercenként tol egyet a kotyogón. Ha már kiforrt, akkor mitől csinálja. Nagyon aggódom érte, mert iszonyat jó illata van, és elég sok hajladozás volt érte a bozótban.
A kifőtt cefre savanyítja a talajt. A mész, az bizony, lúgos.
Van ismerős, aki Érden rododendront ültetett, pedig az savas talajt igényel. Hordja haza a kávézaccot, hogy azzal savanyítson. Esetleg hasonló cipőben járóknak lehetne eladni a moslékot.
Gondolj arra, hogy még egy gyengébb szőlő cukortartalma is jóval magasabb, mint a gyümölcsök többségéé, minek azt tovább cukrozni?! Ha a mennyiségre hajtasz, akkor inkább csinálj több cefré. Szőlőhöz nem nehéz hozzájutni, leszedni se fáradságos, szóval semmi nem indokolja a cukrozást.
Ami az alapokat illeti, a kettővel lejjebbi linkeken található anyagokat tanulmányozd, mondjuk kezdetnek a Miklós1 féle pálinkafőzési 1x1-et.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az rendes dolog, hogy a vadkörte cefrém szobahőmérsékleten, immár 18 napja hogy cefréztem és még mindig vígan forr? Pektinbontó volt, élesztős beoltás volt. Símogatás, becézgetés volt.
Kezdő vagyok - teljes szőlőpálinkát szeretnék főzni. Nincs lebogyózva hanem csak ledarálva, és így mindenestül hagyom megerjedni. Az a kérdésem, hogy cukrot tegyek-e hozzá és kb. mennyit. A frissen mérve 16 fokos a mustja.
A másik kérdés: hogyan történjen az erjesztés ? Meddig legyen nyitva, lefedve stb.
Ha a talajra ecetet, vagy sósavat öntök, akkor két eshetőség van. Pezseg, vagy nem pezseg. (Most tekintsünk el a szélsőségektől, hogy kicsit, vagy nagyon pezseg.) Ha pezseg, akkor a talajban lévő mésztől pezseg, tehát a talaj lugos, elvégre savat öntöttünk hozzá. Tehát, ha a talajt meszezzük, akkor azt lugositjuk. Érthető is, mert a moslék ugyancsak savas és ezt valami módon semlegesíteni kell, mert a talaj elsavasodik. A savanyú talajt a magnóliák és a fenyők szeretik.
