Persze, csak nem ajánlatos, mert nehezen veszed észre a túlhevülést, a nyomásmérő onnantól nem mond semmit, csak a hőmérő... extrém esetben robban, gyullad... viszont, ha egy zárt rendszeren nem húzod meg a beöntőnyílás fedelét pl. akkor egy nyitott rendszert kapsz eredményül, szóval a zárt rendszerű készülék többnyire simán használható nyitottként is, amíg visszafele ez már nem igaz.
Én meg itt azon filózok két napja, hogy miért nem használják az ilyen NYILT rendszerek feltöltésére mondjuk a tömény kalcium-klorid oldatot, aminek a forráspontja 120 fok körül van, tehát majdnem az 1 bar túlnyomású (121 fok) zárt rendszernek felel meg, az anyag nem mérgező, könnyen és olcsón beszerezhető mint "zöld útszórósó"... és túlhevülni, cefrét égetni sem tud ... mondjuk vannak persze hátrányai is, a szénacél külső köpenyt igen hamar megeszi, ha abból van éppen... érdemes lenne körbejárni, mert ha véletlenül alkalmas lenne, akkor az etanol forráspontjához képest a vízfűrdőn hevítésre pont az ideálisnak mondható cc. 40 foknyi hőmérséklet-különbséget adja. Mondjuk nem tudom, a rézzel szemben hogyan viselkedik, ezt mindenképp meg kell nézni, szóval nehogy valaki tanácsnak vegye, ez csak ötlet.
Úgylátom,hogy elég gyakran felvetődik a duplafalu vizessel kapcsolatban,hogy mennyi vízzel üzemeltessük ill.mennyi legyen a két fal közti távolság.Az enyém egy gyári 100l-es konyhai levesfőzőből készült,a két fal közti távolság 40mm,alul a tűztérenél 200mm,így ha teljesen feltölteném 87liter lenne.Eleinte próbálkoztam különböző mennyiségekkel,de a felfűtési idő nagyon hosszú volt ,1 óra 20és45között.Mikor lecsökkentettem a mennyiséget 14-15 literre akkor a felfűtési idő lecsökkent 40-45 percre.Gyakorlatilag a fűtővíz nem érheti el az üst fenekét nekünk elég a110C fokos gőz ,idő és energiamegtakarítás jelentős.
Ha jól veszem ki a szavaidból, akkor te nem használ leégésgátlót és vízzel higítod a cefrédet. Az üstöm 80 liter, sajnos a méretei nem igazán az ideálishoz közelítőek.
650 mm magas tető nélkül az üst ée 410 mm átmérőjű. Ezt töltöttem 80%-ig(ca. 68 liter).
Az alszeszem nem volt barna, de igen, valóban erős szaga volt, amit pont idpőben sikerült elvennem.
A különböző cefréket milyen arányban érdemes vízzel higítanom, hogy ne égjen le?
Szia zsuzska60!
A 67-68 liter cefrét ca. 2 óra alatt tudtam felfűteni, így ezt elsőre elvetném. Az átalakítás marad a holt szezonra, mert mielőbb le kéne főzzem a meglévő cefréket. A leégés helyét jól felcsiszoltam, elkerülendő az újbóli leégés lehetőségét, de majd meglátjuk.
Mindenki!
Ha már átalakítás: Alul és oldalt mekkora víztérre van szükség, ha duplafalura szereltetném át? Zárt rendszerbe lehet olajat is tölteni?
Kedves Elek! NEkem gyári szimpla szlovén főzőm van ahhoz is lehetett venni leégésgátlót! Ami sokszor (szerintem legtöbbször) ez okozza a leégést, mivel hiába öntesz vizet a leégésgátló alá , forrás közben a víz keveredik stb! S a leégés nyilván akkor következett be mikor már a cefrében kevés volt a kinyerhető alkohol, s magasabb már a bent lévő hőmérséklet is!
Szóval nem az elején égett le már, mivel akkor egész végig barna égett alszeszed lett volna már!
Az elején én is jártam igy! A cefre vizezésével tudod ezt megoldani ,illetve kitapasztalni a fűtést! A forumon olvass vissza jó pár hozzászólás van ezekről a dolgokról!
A szilva nálam mondjuk általában a legfolyékonyabb cefre , az nem szokott problémát okozni , a körtére viszont figyelj mert a körtét jóval nehezebb főzni mint egy szilvát, mivel a megnézed a cefréd a kiforrt körte ilyen ikrás jellegű ami igazán hajlamos leégni ha nem figyelsz szimpla falú üsttel!
Megjegyzem szimplafalu rézzel l sem égetek oda semmit , annyi a hátránya hogy kell bele több víz a cefre higitása érdekében, igy nem ég le. A hátránya annyi hogy több fözés lesz igy , mivel szaporátlanabb lesz!
Nem tudom mekkora lehet az üstöd ,illetve mennyi cefrét tettél fel, de nekem a 80 literesnél max 1-2 liter alszeszt jelentene, szóval szerintem elenyésző a bukásod:) szerencse hogy figyeltél és észrevetted!
Kissé elkeseredtem tegnap. Szilvát főztem és 35%-nál erős kozmás íllatú és ízű lett az alszesz, leégett a cefre. Így elzártam. Szerencsére időben, az addig lefolyt alszeszbe nem érződik sem ízre, se szagra.
Az üstöm 68 liter (80%) cefrével volt töltve, azaz ebből 7 liter víz volt az üst aljába öntve, ez lepi el a leégésgátlómat. Erre öntöttem vödrönként a cefrét, hogy a lehető legkevesebb jusson le a leégésgátló alá. Sajnos lejutott, amikor kimertem a cefrét és kivettem a leégésgátlót, alatta a sűrű, szósz állagú cefre volt.
Hogyan tudnám megerlőzni, hogy a körtével is így járják? Vegyem ki a leégésgátlót, és higítsam a cefrét több vízzel, majd óvatosan tüzeljek?
Vágjam le e leégésgátló lábait, amik ca. 5 cm magasak és így azt tegyem az üst fenekére?
Néhány kép:
Íme a leégés.
Leégésgátló vörösréz lemezből, rajta 4,5 mm-es lyukak. Ez áll ca. 5 cm- es lábakon.
Nagyságrendileg sokat buktam azzal, hogy 35 %-nál el kellett zárnom a főzést?
Szóval mivel tudnám kiküszöbölni, hogy a továbbiakban is így járjak? A cefréim készek, így átalakításra jelenleg nincs időm, sem kapacitásom.
Ha egyszer belőtted a hőmérődet a fokolóhoz, akkor a hőmérsékletből is látod, hogy mikor mi van. Ugyanígy a finomításnál is. Fokolni én is csak a készterméket szoktam, egyébként a táblicska után megyek.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Általában sokan egyetértenek azzal a megállapitással, hogy a majdani pálinka minőségét (nagyságrendileg -80- 90%) a cefrézés kivitelezése alapvetően meghatározza. Tehát ebből nekem következik, hogy ha jó pálinka készül savállóból készült berendezésben, akkor valószinüleg jó az alapanyag is. Rossz alapanyagból pedig akkor se lesz jó pálesz, ha tisztán rezes lepárlóval készül.
Rendben, kösz! A felhabzás elleni praktikákat én is alkalmazni fogom, de azért nem árt tudni, hogy az ember fia a lepárlás melyik szakaszában mehet át biztonságosabban a szomszédasszonyhoz egy kávéra ;).
Most, hogy már rengeteg tapasztalatom van /két alszesz ;)/ kérdezném:
-muszáj nekem alszesz készítésekor eprüvettával, fokolóval bajlódnom? A páracső végébe szerelt dig.hőmérő gyönyörűen mutatja a sisakban történő változásokat, az alkoholt az utolsó cseppig szeretném mindig kiszedni, szóval nem állok meg "x" alkoholfoknál, hanem inkább a hőmérőt figyelem. Azt bizton tudom, hogy nálam a víz 99°-on forr...egyszerűen megvárom amíg 98°-ról 99°-ra ugrik (igaz, hogy egy örökkévalóság) és biztos lehetek benne, hogy az összes gyakorlatilag kinyerhető alkoholt kivettem belőle. Egyébként így mindkét alszeszem 25° alatt van, nem fog kelleni hígítani.
- egy esetleges felhabzás a lepárlás melyik részénél (eleje, közepe, vége) jellemző? Csak tippelek az elejére.
Esetleg 2 dl-es üvegbe, postai úton továbbított pálinkacsere egy járható út...A személyes találkozás sem rossz, bár ott félő, hogy 2 deci fogyasztása kevés lesz a döntéshez...:-)
