...amit a képeken láttál, azok 157mm átmérőjűek és 0,8-as félkemény lemezből vannak, ami a sisakfedőnek pont kellő merevséget ad...a leesztergált közcsavar alá még egy sárgaréz "alátétet" is tettem, amit együtt forrasztottam rá, ami így egy plusz erősítést ad a páracső csatlakozásnak...
...a kilágyítás csak a kalapáláshoz kell, meg a bonyolult formákhoz...a félkemény lemezt 1mm-ig, viszonylag könnyen lehet fémnyomással alakítani és nem kell túl nagy fordulat, talán 500-800 között lehet, de az átmérőtől is függ...
...neked a 15cm-hez a 0,8-as félkemény elég lesz...
...na pont ebből csináltam én is a nyomószerszámaimat, azzal a különbséggel, hogy nem tüskét, hanem egy "flansnit", vagyis "menesztőtárcsát" csináltam, amit a tokmány helyére lehet felcsavarni és minden szerszám ezen lett meg esztergálva és így valamennyi központosan, "ütés-mentesen" szalad...a felület persze nem a legsimább és könnyen kitöredezik, de pár darabot simán kibír...
...ahogy Miklós is, meg Hal is írja, a "legegyszerűbb" egy ilyen végdugót, "fémnyomással" készíteni...ha csak egy darab kell, akkor meg lehet csinálni a "nyomószerszámot", akár bútorlapból is és arra, még akár esztergán is rá lehet simítani a lemezt...akár lágy, akár keményforrasztással szeretnéd a csőre rögzíteni, peremnek elég egy 5 mm-es "ledöntés"...ha csinosabbat szeretnél, akkor persze lehet 20-30mm-is, de a lemezek átfedésére (a forrasztáshoz) elég az 5mm...
...valami ilyesmire gondoltál ugye???......ez a sima 5mm-es "ledöntés"...
...ez meg a domborított......de itt is csak kb. 5mm-t fedik egymást éd úgy van forrasztva ólommentes lágyforrasszal...
...persze ezenkívül még lehet kalapálni is a jól kilágyított vörösrézlemezt, a megfelelő formára, de ez már tényleg nagy "rézműves" gyakorlatot és kézügyességet igényel...
A fémnyomás lenne a korrekt megoldás egy cső lefenekelésére, de az tényleg drága, mert neked kéne vinni a bükkfa vagy danamit szerszámot (ellendarabot) amire a fémnyomó rásimítja a rézlemezt.
Viszont hallottam olyat, hogy valakinek a nagypapája leült egy darab sík alumínium lemezzel és egy spéci kalapáccsal és néhány óra múlva távcsőkupak lett belőle (kb. kályhacső átmérővel). Rézzel is menne a dolog, ha kis domborulat elég.
Szkájvolker Lajos
Gondolom a műanyag csőben vizet akarsz keringetni, akkor elég a képen látható is, jelentős deflegmációt nézek ki belőle.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Arra gondoltam kikéne próbálnom deflegmátorral főzni, egy ilyen egyszerűt találtam, ki, csak nem tudom ekkora hosszon hatásos lehet? Műanyag csőből nagyobbat tennék rá, csak ez volt kéznél.
Bocs, hogy belekotyogok. Épp a héten csináltam hasonlót.
100-as vörösréz lefolyócsőből készítek léghűtéses deflegmátort, amit alul-felül fednem kell. 1mm vastag tisztított réz táblából lemezvágó ollóval kivágtam 110mm átmérőjű kört, amit 10-12 ponton 5mm mélyen bevágtam (mint egy óra számlapját). 100-as merev csődarabra fa kalapáccsal ráhajlítottam a füleket. Most már csak forrasztani kell.
10-10mm ráhagyás a fülekre túl sok, attól csúnya lesz. Második próbálkozásra már nagyon szép passzentos lett az illesztés, rendesen tartott.
A tormatablettával és a borral kapcsolatban, hajdanában, amikor még apósom élt és szerette a bort, volt egy módszere a bor virágosodása és a nyúlóság elkerülése érdekében.
A dugó mellett egy vékony cérnán egy néhány darab tormagyökeret lógatott be. Ez tényleg működött.
Többen is használták a faluban és volt akinek elszakadt a cérna. Állítólag nem befolyásolta a bor ízét a felszínén úszkáló torma. Sőt egyesek csak bedobták a tormagyökeret. Érdekes módon a bor felszínén úszkáló gyökér megtartotta az állagát, míg a belógatott egy idő után megpuhult és cserélni kellett.
Azt még meg kell mondanom, hogy ezek az emberek nem kénezték a bort, esetleg a hordót, de azt sem mindenki. Na persze az is igaz, hogy egyszerű magántermő szőlőkről volt szó zömében.
Jó nedűt!!!
Lehet mellétrafáltam a témának, mert nem olvastam nagyon vissza, akkor kuka.
...köszi az infót, de már egy helyi ajánlásra, a pár km-re lévő Tök-i, kis magánfőzdét néztük meg szombaton, szerencsénkre üzem közben, mert épp valamilyen vegyest főzött...sajátságos ötvözete a réginek és az újnak...
......vízköpenyes vörösréz üst, de a régi rézsisak helyére, saválló 3-tányéros oszlop
került, a belsejében a réz (csőspirálos) deflegmátorral...a kisméretű átfolyós (csőköteges) hűtőt, egy kinti nagyobb puffertartályból cirkuláltatja...a tulajdonos elmondása szerint további fejlesztéseket csinál, mivel van vezetékes gáz,
erre tér át a jobb szabályozhatóság miatt és gőzfűtésűre alakítja az üstöt...