Keresés

Például a levendulaolajat gőzdesztillációval állítják elő. Magas forráspontja ellenére simán átpárlódik a vízgőzzel.

olaj leégés ellen nem véd. Mint azt néne is leírta. Ellenben ha sikerül nem semleges ízű, hanem szotyi ízű (van ilyen) olajat beletenni, annak az aromája átmegy a párlatba.

Más maga az olaj forrpontja, és más az aromakomponensé. 

Tehát nem érdemes a sajátmárkás, hidegen sajtoltakkal próbálkozni. :)))

Aki főzött már levest, az tudja, hogy a zsír a tetején úszik és nem az alján véd a leégéstől.
Habzásgátlónak jó az olaj, de leégés ellen nem véd.

Azt lehet tudni mennyi olaj kell?

Még egy tipp, de csak azért mert pont ma délelőtt mondta egy ismerős:

Ő  a leégés ellen olajat tesz (étolajat) a cefrébe.

Bár az elején az olaj a felszínen úszik, de főzés közben már kavarodik és cirkulál a cefrével együtt.

Ez már elég ahhoz hogy ne égjen le.

Keni a fenéklemezt, elcsúszik rajta a szilárd anyag, nem ég rá.

Pontosabban olyan sokára égne rá, hogy addig lefő a pálinka.

Kérdeztem nem jön -e át, nem növeli -e a kozmaolajak szintjét,

de azt mondta egyáltalán nem jön át, mert az olaj forráspontja 240°C.

Szerinte illatot, ízt, aromát sem módosít.

Kínált vele, már bánom hogy nem kóstoltam meg akkor a pálinkáját.

(Olyan dolgom volt, hogy nem akartam pálinkát inni.)

Tehát a leégés ellen azért kering elég sok ötlet, praktika.

Nyilván a keverő lenne a tökéletes megoldás, de..

nem mindenki mer belevágni egy ekkora átalakításba.

És aki egy évben csak 1-2 alkalommal főz, annak nem is biztos hogy megéri.

Ha van más járható út is.

1.) Az az osztrák nagykonyhai fazék levesfőzésre jó. Akárhány rétegű talpa lehet, cefrefőzésnél előbb-utóbb akkor is le fog égni, főleg úgy, ha semmilyen keverő nincs betervezve. 

pl.: https://palinkafozo.hu/shop_ordered/92474/pic/Kategoria_oldali_kepgaleriak/Egylepcsos/Motoros_keveroszerkezet_1000x1000t.jpg

2.) Duplafalú vizes/gőzös üzemi nyomása 0.2..1 Bar, többnyire 1.5 Bar-os lefújó szeleppel szerelik. Ha jól tudom, kb. 3 Bar-al tesztelik a gyártók.

pl.: https://palinkafozo.hu/egylepcsos-aromatornyos-palinkafozok

https://palinkafozo.hu/shop_ordered/92474/pic/Kategoria_oldali_kepgaleriak/Egylepcsos/Nyomastarto_szerelvenyek_1000x1000t.jpg

Gőz üzemben felfűtésnél én 4-5-ször engedem el a nyomást (kb. 0.5 Bar-ról 0-ra), így alakul ki kb. 0.2 Bar üzemi nyomás a főzés nagyobbik részében. A végére ez felmehet 0.5 fölé is.

3.) A főzés végén én elengedem a nyomást, nem bízom a vákuumszelepre.

4.) Oszlopos desztilláláshoz nem kell réz sisak, a réz buboréksapkák felületének kell elégségesnek lennie.

5.) Duplafalúhoz -főleg ha nagy térfogatú- leeresztőcsap mindenféleképpen kell.

Nem biztos hogy szükség van dupla falra.

Az olajossal láttam főzni ismerőst, egy barátomnak olyan van, de lehet hogy már régi volt az olaj, 

de irtózatosan büdös égett olaj-kátrányszag volt főzés közen, annyira,

hogy utána még a pálinkát sem lenne gusztusod megkóstolni.

Az olajcsere nem is annyira olcsó, a belső térre is rákokszosodhat ha sokat főzöl az olaj,

amit olajcsere előtt nem olyan könnyű tisztítani.

Ha olyan tüzelő berendezésed van, ami csak egy ponton melegít, 

ott helyi túlmelegedés léphet fel, és az olaj hamarabb elhasználódik.

A gőzöst házi körülmények között bonyolult legyártani, bár.. orosz videókon láttam

ilyeneket házi kivitelben, azt mondták ott hogy az ilyen pálinkafőzővel a legjobb "holdfény",

a legjobb minőség a gőzössel érhető el. (Még mindig töprengek emiatt rajta..)

A túlnyomott vizeshez pedig komoly nyomásálló rendszerek kellenek, 

házilag nehéz legyártani, kivitelezni.És- a túlnyomott viztérnek nem csak nyomásállónakk kellene lennie, hanem vákuumállónak is, mert ha hirtelen behül...  simán összehorpad.

mondjuk erre jó lehet a vákuum ellen védő szelep is (ha jól működnének, sok állandóan ereszt)

Persze ha nem nekem kell összeraknom, hanem készen kapom akor naná hogy ez az egyik legobb.

Bármelyiknél repedés, lyukadás van,

forrázásveszély, súlyos baleset, kifröccsenés, az olajosnál még tűz is lehet.

Egy ilyen nyomásálló berendezés összeállításához házilag némi gépészeti és hegesztésbeli tudás kell,

különben balesetveszélyes lesz a használata.

A rozsdamentest ráadásul nem könnyű hegeszteni.

A rezet lehetne forrasztani, de a (vörös) réz meg mégdrágább, ha egy nagy duplafalú üstről van szó.

Nem is nagyon lehet kapni, és láttam én már réz berendezést is kilyukadni.

Tehát az sem biztos hogy örök élet, még ha esetleg javítható is.

Bár a hővezetés annál a legjobb, az tuti.

Egyszerűbben is i lehet vitelezni, duplafal, olaj, víz, meg gőz nélkül is.

Elég ha az üstöd alja duplafalú, inox, 3mm-es. (Nem kell hogy rézből legyen)

PLD ilyen: 

https://hfse.hu/termek/fazek-fedovel-budget-line-98-l-o500xh500-mm/?utm_source=Google%20Shopping&utm_campaign=Google%20Shopping%20product%20feed&utm_medium=cpc&utm_term=6476&gad_source=1&gad_campaignid=17338698433&gbraid=0AAAAAoaWPQ_zBIJaT055cfkb3vO7rMbgW&gclid=CjwKCAjwr5_CBhBlEiwAzfwYuA1FCzvK3U97Du0n3SNAhHbl1JcrXzF8vawbhVdgNWW9AMpeUyLwMRoCAJgQAvD_BwE

Ennél van olcsóbb is, ami csak 68 e ft-ba kerül.

Igazi minőségi rozsdamentes, 0,25 mm falvastagság, belső átmérő 500 mm, külső átmérő 525 mm

//A fenekéről ezt írják: "Az indukciós tűzhely optimálisan vezeti a hőt a háromrétegű kapszula aljzatnak köszönhetően. A két külső rozsdamentesacél-réteg körülveszi a középső alumínium réteget, amely a hatékony hőeloszlásért felel és melegen tartja az ételt plusz energiafelhasználás nélkül. Így a főzési idő 20%-kal csökken, az energiafelhasználás 30%-kal redukálható, ez pedig a gyakori és hosszú idejű felhasználás esetén előnyt jelent."//

A három rétegű alj miatt nem fog leégni.

Ha nagyon sűrű a cefre - mint pld egyes almacefrék- , max. egy 10 liter vizzel higítod főzés előtt az üstben, és így már biztosan nem ég le ebben a konstrukcióban.

Pontosan illaszkedik rá ez a rézből készült kapható kézműves  sisak (ból az 50 cm-es belső átmérőjű):

https://palinkafozoarak.hu/palinkafozo/palinkafozo-sisak-gyartas/

Ugyan itt vehetsz réz hűtőkígyót is, és már kész is van a 100 literes kisüsti főzőgéped.

Ami biztosan műödik is, és nem is 8-10 literes kukta méretű, de még pont legális (100 liter)

És elmondhatod magadról, hogy részben te raktad össze a főződet.

Én főztem már ilyenben, és egyáltalán nem égett le, bár egy vödör vizes higítás néha kellet.

Bár nem olcsó.

Sörös hordóból gyártani olcsóbb...

köszi!

Tervben van a visszaolvasás, de szerencsére elég termelékeny ez a fórum (184715 hozzászólás eddig) , lesz mit bogarásznom.

Nekem szimplafalú van, de, ha itt visszaolvasol, mindent megtalálsz. Nekem a tömítés végtelenített szilikoncsőből van.

rendben, a munka minőség, magamnak csinálom, alapos vagyok ezzel nem lesz gond, csak jó tudni az alapokat :)

beszívó és biztonsági szelepeket néztem már, lesz rajta, gőz nem játék... pláne ha túlnyomásos a rendszer, mert hipp hopp lesz a vízből hirtelen gőz, akkor kívül is marad a 2mm es . jobb a békesség :)

Esetleg mélbe ha nem nagy kérés küldenél képet róla, kíváncsi vagyok minden gépezetre, mindenből tanulok valamit

Szilikon tömítést hogy oldod meg pl, főleg a üst tető ami érdekes, mert ügye baromi nagy, már azon gondolkodom veszek önthető szilikont és valamibe belemarom a mintát és kiöntöm :)  lyukakkal mindennel együtt.

Ne spórolj az anyagon és a munka minőségen, a nyomástartó edény nem játék, hatalmas erőkről van szó. Biztonsági szelep és beszívószelep feltétlenül szükséges!
Nekem öttálcás oszlopom van, olyant árultak a kínaiak. ;) 
(Ha akarnám, kiiktathatnék belőle akárhányat, de többnyire kisüsti módszerrel főzök.)

Köszönöm!

Még kérdeznék, az üstöt tuti 2mm lemezből csinálom, de a vízteret miből érdemes az is 2mm-es vagy elég vajon vékonyabból is?

Az oszlopba mennyi bubisapkát érdemes tenni? 3db már elég szintenként? 3 szintet tervezek, nem gondolom hogy otthoniba kellene több.

Láttam üzemben hogy 4-5 szintes is volt, miért jó a több szint?

Végül is csak ügye a 100 l es ( 90-95 re tervezem) edény lesz alatta.

Esetleg ha oszlopossal kapcsolatban másnak van információja tapasztalata, szívesen fogadnám.

Igen, persze. 

Tehát a felső perem tartja az üst belsejét a ~100liter cefrével együtt?

Érdekes így elsőre...

A felső peremen kívül sehol sem érintkezik a külső és a belső fal.
Az olajost egyszerűbb készíteni, nem nyomástartó. A víz/gőz nyomás alatti rendszerű meg jobb, de szakértelem kell hozzá.

Üdv mindenkinek!
Kezdőként egy egylépcsőset szeretnék készíteni.

Érdekelne hogy a dupla falú üstnél az edény alsó és a burkolat közti támasztást hogy szokták megoldani?
Sajnos a index fórum keresője ilyen szempontból nem épp barátságos, hogy pl csak képekre keressek.

Keresztül mennek a lábak, vagy belül pl van valami bordázás, és úgy van kapcsolat a két felület között, hogy a víz áramolni tudjon?

Egy kis hitvita kérdés, olajos vagy vizes töltésűt érdemes készíten?

Előre is köszönöm!

Egyszer próbáltam, alma alszeszbe áztattam a bodzavirágot, és azt tisztáztam. Jó lett.

Elég sok munkának tűnik.

Kis mennyiségben ki lehetne próbálni.

De lehet hogy majd csak ha nyugdíjas leszek egy fél évszázad múlva,

és sok időm lesz, lehet majd akkor kipróbálom.

Bár jó ötletnek tűnik, a bodza pedig biztos finom is, bárhol szedhető.

Köszi a megosztást.

Geist.

Bodzavirág ízű párlat készül belőle.

Egy-két hét után (vagy amikor időm lesz), hígítom (kb. 80 fokos tavalyi-tavalyelőtti Up újrapárolt mentésekkel van felöntve) és lepárolom újra.

Ebből bodza pálinka lehet?

Vagy szörp?

Ha pálinka, jó?

Zoli barátunk (RIP) abból is pálinkát főzne!

Úgy tűnik kiszorította a kovászos uborkát. :)

Indul a szezon bodzavirággal.

Vettem egy 170l-es rozsdamentes tányéros hűtőt.

Gyártottál hozzá, vagy eredetire cserélted?

Vagy meg lehetett javítani?

8 év nem is rossz.

A horganyzottnál a réz biztosan többet bír valamivel.

Én mindenesetre inkább mindig leürítem.

Nekem is van kútvizem, ami nem drága.

A kút szivattyút én sem akarom állandóan járatni.

Amíg a pincében volt a felszerelés én is feltöltöttem egy magasabban lévő hordót,

egy slagon lefojtva folyt lassan a hűtőbe, onnan meg a melegvíz egy általam kialakított túlfolyón ki.

Most már főleg biztonsági okokból a kert végében, a szabadban főzök majd.

Már mindennek megvan a helye, de a hordónak - mivel annak magasabban kell lennie-

még nincs.

Pedig jövő héten már ki akarom próbálni.

Valami emelvény kell.

A kert miatt nem fog számítani, ha egy kis (mondjuk 120 liter) víz elfolyik.

Azért árnyaljuk azt a képet, ha egy hűtő egy-két év után kilyukad, azt ne a vízre fogjuk.

8 év után cseréltem a DES 100 300l-es horganyzott bádog hűtőjét. Tavasztól fagyig benne állt a víz, annyi cserélődött, ami felforrósodott.

A lehető legrosszabb körülmények közt tartottam: szaletli alatt a szabadban, télen leürítve ugyanitt.

A terv nem is rossz.

Mielőtt belevágsz, próbád ki, hogy az akvárium szivattyú fel tud e emelni

2-3 méteres magasságra.

Szerintem max 1 méter... de ha felbírja akkor ok.

Másrészt, ez 240 Voltos.

Életvédelmi kapcsolóval kell ellátnod a teste, és a hűtőt is le kell testelned.

Ha ezt nem teszed...akkor már nem olyan jó az ötlet.

A földbe ásott hordót nehéz lesz takarítani.

A vizet alkalmanként meg akkor is cserélned kell.

Ha bsosem cseréled le, akkor hamar i fog lyukadni a hűtőd.

A biológiai élet megjelenik benne (algák, baktériumok, stb)

A biofilm pedig szerves savakat termel, ammi pikkelyes korróziót okoz minden fém felületen.

Ezért adnak az iparban a hűtővizbe rendszeresen biocidet.

Sajnos a biofilm alatt megmarad az élet és a szerves sav, ezért egyszerű vízcsere is javít, de nem oldja meg a problémát.

Főző és hűtő éettartam szempontjából a legjobb ha leüríted a vizet a főzés után szárazra, és mindig új vízzel  kezded. 

Kivéve ha 1-2 nap múlva újra főzöl, akkor ok.

De akkor is jobb ha utána leüríted.

Különben úgy jársz mint a kolléga, aki pár hónappal ezelőtt fetöltötte ide a fotót

az 1000 helyen kilyukadt hűtőjéről.

Ő egy-két  évig nem engedte le a vizet belőle.

Ki is lehetett dobni a hűtöt.

Ez egy gondolat: földbe ásnák egy tartályt vagy kettőt és keringetném a hűtővizet. Ősszel lehet, hogy másnapra visszahülne(napi1főzés). Azért gondoltam erre, mert így igazából egy akvárium szivattyúval megoldanám a keringést, most egy tartályt töltök fel a kút vízével. Csak most kifolyik a meleg víz a lefolyóba. A kút vize egy kicsit vízköves. A földbe lévő tartályt meg városi ivovízzel tölteném fel és keringetném, a kút nagy szivattyúja meg pihenne. 

Nem közvetlenül a növényekhez megy.

Duplán hasznosítod fel. Ez remek.

Nem túl meleg, nem árt a növényeknek?