Miért érdekel, hogy mit mondanak? Van egy kínai mondás ami erre valahogy igy illik: Amikor eljöttél akkor számodra ez volt a legjobb döntés. Annyit tudok hozzátenni, hogy az az ország ma már nem az ami 35 éve volt, ahonnan eljöttem. Az otthoniak a maguk képére alakították. Hogy ez nekem tetszik-e vagy sem az nem faktor. Elfogadom, de ma hazámnak azt az országot vallom ahol - akaratom szerint - élek. Itt viszont nem érdekel az ö véleményük. Ami összeköt az a nyelv és a szüleim sírja. Ezért aztán 2-3 évenként megnézem, hogy mi van. De ma már abban sincs semmi nagy hüha....
Érdekes volt olvasgatni az írásukat a topicon.
Én és a kedvesem, már 1 éve gondolkozunk az emigráción. Az igazat megvallva, csak a szüleink és a hiányzó bátorság miatt vagyunk még Magyarországon.
Lassan, de biztosan kezd tele lenni a hócipőnk azzal, hogy nem lehet tisztességesen ÉS jól élni.
Vagy gürizel valakinek "minimál bérért" és keresel annyit, amennyit, vagy lehetsz csöves.
Tisztelet a kivételnek!
Én még szerencsésnek mondhatom magam, mert olyan munkám van, ahol még megfizetnek, de se lakásra, se családra nem is gondolhatok. Nincsenek meg a szükséges körülmények. 27 éves vagyok, lassan kiöregszem a családalapításból. Meg szeretném érni a gyerekem önállóvá válását! Ez sajnos a jelen körülmények között lehetetlen.
Kérném Tisztelt Fórum-társakat, hogy legyenek szívesek segíteni minket némi információval, hogy hogyan is működik ez a kivándorlási dolog.
Én személy szerint alapfokon (vagy jobban) beszélek angolul, kereskedelmi szakérettségim van és 15 éve a számítógép mellett élek (web-szerkesztés...), a kedvesem ékszerbecsüs (1 éve végezte el az iskolát, és dolgozik a szakmában).
Mik az esélyeink? Van?
Mi a procedúra? Milyen papírokat kell beszerezni?
BALA!
"....Kohn: Utkozben!.."
Es ez az igazsag! Hazautban, hogy minnel elobb lassam csaladomat, barataimat es nem utolsosorban szulovarosomat Szegedet!
Visszautban a sok "hazai elmeny" tudataban kisse elkeseredve, (a csaladtol,-baratoktol valo elvalas, nemsokat valtozott honatyak, mai modern kizsakmanyolas Mo-n stb.)a hosszu repulout ideje alatt az elmenyeket atgondolva mar is tervezem a kovetkezo ut idejet es programjat!
Es milyen igazad van, ..."Es ezt cipeljuk most mar egy eleten at."
Bevallom amikor elindítottam ezt a témát fogalmam sem volt milyen reakciókat várhatok. Most azonban örülök annak, hogy vannak akiket érdekelt ez a téma. Én aki 25 éve élek itt csak a második vagy a harmadik utamon röhögtem fel a repülön. Akkor jutott eszembe a Kohn bácsi féle vicc. Kohn bácsi évente többször utazik ki-be az országból, amikor megkérdezi a határör; Kohn bácsi nem érzi itt jól magát? Nem uram. Egy hét mulva jön vissza: és? ott sem eerzi jól magát? Nem uram. Hát hol érzi magát jól? Kohn: Utközben! Igen fiuk útközben! És ezt cipeljük most már egy életen át. Ki boldogabban, ki kevesbé.
A szavazásról érdekes amit irtatok. Éppen azért mert a politikusok gyönyörüen használják ezt a tisztázatlan pontot. Most itt volt Orbán Viktor és jópofa akart lenni, azonnal közölte, hogy meg kellene gondolni hogy engedjenek bennünket szavazni. (Jó pont a hallgatóság elött!) De hát ez egyelöre csak álom marad, mert ehhez kétharmados többség kell, az meg a szocik miatt nem lesz! (Bravó kettös találat, még a szocikat is lehet mocskolni egy adagot.) De az, hogy Orbánék eddig következetesen ellene voltak annak, hogy a nyugati magyarok szavazhassanak arról hallgatott, miknt ahogy arról is, hogy az a liberális akármi az a Sorors volt az akinek az ösztöndiján tanult az ifju titán.
Ezért egy mocskos dolog az egész. Viszont egy jobbérzésü nyugati magyar önként lemond arról, hogy beleszóljon olyan belpolitikai dolgokba, amelyben ö egy nevetö harmadikként élheti meg azt, hogy esetleg hülyén szavazott. Nem akarunk mi szavazni. Nem ismerjük a politikusokat, annyira amennyire kellene, a mi szvazatainkat lehetne a legkönnyebben manipulálni. Látom én itt, egy liberális lapot nem lehet kapni, de a Magyar Fórumot meeg a tisztelendö ur is a hivök figyelmébe ajánlja. Kire fognak szavazni?
De csalinak mindig jo!
Szervusz Sp,
véletlenül böngésztem a Könyves gimi témában és a figyelmem megakadt a hozzászólásodon; nem került nagy megeröltetésembe, hogy felismerjelek. Azonnal küldtem egy el.levelet a címedre, amelyet a hálozat sajnos képtelen volt kézbesíteni. Most megpróbálom ezt a módszert; ha e sorokat olvasod, küldj Te nekem egy üzenetet. A címem az adatokban megtalálod.
Körösi-Csoma Sándor bár nem volt tudós............
Ölellek, Laját üdvözlöm
Kedves Giovanni Gatto,
Gratula! Asszem nagyjabol sikerult objektivan osszefoglalni a lenyeget. Gondoltam, hogy hirtelen kiegeszitem meg egy-ket dologgal, de aztan megegyszer vegigolvasva semmi ertelmes nem jutott eszembe.
nyman
Én jelenleg meg mindig is Magyarországon éltem. Azt hiszem, hogy el tudok fogadni okokat amikért mások elhagyták ezt az országot. Ismerek személyesen emberkéket akik nem itthon élnek, magyarnak tartják magukat, viszonylag rendszeresen hazajárnak és két otthonuk van.
Ami miatt gyakori a negatív hozzáállás az egykor elmentekhez szerintem a sok "túlmagyar"-nak köszönhető. Értem ezalatt a "hazajöttem losziból" típusú emberkéket. (szerencsére ezen a topikon nem ezzel a jelenséggel találkoztam, azért is szólok most)
Egyetlen dolog nem bocsátható meg az itthon élők szemében (gondolom én) ha már nem tudnak magyarul, vagy szégyellik, vagy némi felsőbbrendűséggel csak választott országuk nyelvén hajlandóak megszólalni. Ezt én mélyen lenézem. Találkoztam egy asszonnyal amikor Izraelben jártam,dolgoztam(ott is sok magyar él). A következőket mondta:
"Fiam, a magyar a leggerinctelenebb, legaljasabb nép a világon, ha otthon maradsz, mindíg légy készen arra, hogy el tudj jönni!"
Mire én megkérdeztem, hogy hogyan lehet, hogy ennyire utálja a magyarokat, mégis ilyen szépen beszél magyarul?
válasz: " Ez az anyanyelvem, az ember nem felejtheti el soha az anyanyelvét, én magyar vagyok"
Nem hiszek abban, hogy igaza lenne az első mondatában, de a második az nagyon tetszett. Mindez '91-ben volt, a néni 56-ban jött el, nem ismerem részletesen az életét, nem tudom mi történt vele, hogy ezt gondolja. Ami érdekes, hogy szinte sosem beszél magyarul, mert a környezete kizárólag az ivritet érti.
Ha egy ilyen asszony meg tudja őrizni a nyelvet, a magyarságát, akkor nála sokkal kevesebbet szenvedő emberek miért járatnak le bennünket a saját (és persze a külföldiek) szemében ?
Nagyon örülök, hogy ilyen kulturált hangnemet találtatok el, kifejezetten büszke vagyok, féltem, hogy sok magyarkodó nemzetiszínű hólyag jön ide, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy miről is beszélgetünk.Köszönöm.
A szavazásos kérdésben én inkább azt mondanám, hogy ha nem Mo-n élsz (nem aki egy éve kinn tanul), akkor inkább a saját környezetedet alakítsd mind politikai, mind kulturális szempontból. Mi is ezt próbáljuk itthon, még ha nem is mindíg jó irányba indulunk el. Ezt én etikusabbnak tartom, mint 20-30 év után hazajönni szavazni anélkül, hogy teljes rálátásod lenne az itteni mindennapokra. A határon túli magyar nemzetiségűeket meg jelen esetben hagyjuk ki a topikból, ők nem állampolgárai ennek az országnak, ezért a választási eredmények nem az ő életterüket formálják, hanem a miénket.
Sajnos a szókincs "leülepszik" megfelelô gyakorlás nélkül. A kifejezések nehezebben állnak össze. Ezért történik azután, hogy nehezünkre esik a zökkenômentes társalgás. Néha még bátyámmal is ösztönösen az idegen nyelvre váltunk, mert egyes dolgokat így szabatosabban, gyorsabban (a népszerű, köznyelvi kifejezések, szavak használata által: ha tetszik kényelmesebben), tárgyalhatunk. Sajnos az idô múlásával ez egyre gyakrabban ismétlôdik annak ellenére, hogy számunkra is meglepô. Mindketten tudatosan igyekszünk "erôltetni" a magyar beszédet... Vegyes társaságban azonban - mert nem értik mirôl beszélünk -, csupán udvariasságból is, az idegen nyelvre kell átváltanunk.
Az tenyleg zavaro, ha csak ketten vagyunk es az angolt kell hasznalom. Amikor viszont valaki, aki nem erti a magyart belecsoppen, akkor annyira nem. Bar akivel meg magyarul beszelgetek folyamatosan es ilyenkor valtani kell, akkor az meg eroltetettnek tunik.
Én nem mondom itt senkinek, hogy nem magyar, de valahol nagyon zavar a dolog. Mikor idejöttem, én megfogadtam: magyar társaságban, magyar emberhez nem beszélek angolul !
Sajnos kevés ember tartja ezt be, kényelmesebb az angol...
Haho!
Hasonlo peldakkal en is tudok szolgalni. Egy lany mar kisgyerek kora ota gyonyoruen szavalt. Szinte minden unnepsegen, hazirendezvenyen kialitottak a közönseg nagy oromere. Aztan ugy 17-18 eves koraban azt talalta mondani, hogy sajnalja, de nem nagyon erti azokat a verseket, amiket szaval es ez zavarja es o nem akar tobbet szavalni. Na erre az idosebb korosztaly nehany kepviseloje ratamadt, hogy o akkor nem magyar stb. Biztos nem okozott lelki torest neki. Azota csak nagyon ritkan teszi meg, hogy elszaval par verset magyarul.
A masik. Egy lany, akinek az apja magyar. A nyelvet sajnos eleg torve beszeli es csak hetkoznapi tarsalgasbol van szokincse. De mar pl. ilyen szot nem ertett, hogy "kethetenkent". Vele az elso talalkozasunk ota egy-egy rovid tarsalgastol eltekintve, angolul beszelgetek. Pedig minden evben Mo-n jar. A baratjanak tetszik a nyelv. Probalja tanulni. A kulturat is probalja magaba onteni bor, sor formalyaba es szivni Symphoniabol. Ez utobbin en is meglepodtem, hogy miert ez a marka a kedvence?
Kanadaban elek, kb. egy eve. Kicsit masok a meglatasaim, mint nektek. En ugyan csak 25 vagyok, de eleg sok emigranst ismerek itt. A benyomasok: (elorebocsatom, nem szeretnek megserteni senkit, ez SAJAT VELEMENY)
1, Fiatalok: tisztelet a kivetelnek, de csak " diszmagyarok". Ez alatt azt ertem, hogy vagy nem is tudnak magyarul, vagy csak parancsra beszelnek anyanyelvukon. Egy hete neptancfesztivalon voltam: gyonyoru tancok, enek magyarul, aztan a szinpadrol kifele mar angolul folyik a tarsalgas... Erre nagyon ki szoktam akadni. Ruhellik a magyar beszedet...
2, kozepkorosztaly: altalaban anyagi okok miatt jon ki Kanadaba, es ha az otthon kerul szoba, igyekszenek minel rosszabbnak beallitani
3, a legfontosabb - az idosebb korosztaly:
Jo reszuk '56-os, de ez nem jelent semmit. Ket tabor van, ezek tobbnyire kommunistazzak a masikat. Nincs egyseg. Pedig:
- a tobbseg gyonyoruen beszel magyarul
- rendkivul muveltek
- igyekszenek a magyarsagukat minel jobban megorizni, stb.
Szoval valahol hiba van. A tobbseg talan elkeseredett, de sajnos (szemelyes tapasztalat) egy reszuk mar nem is kivancsi kis hazankra, nem erdekli. Ebben persze szerepet jatszik az itteni magyar media is (a kanadai magyar ujsagok), amelyik gatlastalanul igyekszik sulykolni mindenkibe, amit ez a korosztaly hisz, es hallani akar, ugymint:
- aki valami rosszat tett nekem, az vagy kommunista, vagy zsido, vagy mindketto
- ha valaki szembefordul a hatalommal (pl. Kovacs A.) -> kommunista
- Goncz Arpad szerintuk: kommunista partizan, gyilkos
- Orban, Torgyan - istenek
...es ekozben egy reszuk evente hazajar, es felveszi a 200-300 ezer forintos nyugdijat, es europiai korutra indul...
Bocs, ha soteten festem le a dolgot, de ez sajnos az idosebbek kb. 70 %-ara ez igaz. Ismerek sok nagyszeru embert is, de nem ok a hangadok.
Az en iteletem:
azt hiszem, meg tudlak erteni Titeket, hogy miert mentetek ki. Azt is, hogy miert nem jottok haza - ennyi ev utan enyhen szolva is kalandos lenne valtani.
Csak nagyon nehez ezt valahogy erzelmileg is elfogadni, hogy hogy a turoba nem vagyodik valaki haza?
En soha nem tartottam senkit megfutamodonak vagy hazaarulonak azert, mert emigralt.
Pedig en mar a "joidokben" szulettem, mire en egyetemre kerultem (1988) mar csak 1 valasztott el a reformokig.
Nekem a nagybatyam hagyta el az orszagot 17 evesen 57 elejen, akit ezert a nagymamam kitagadott. Amikor hazalatogattak, az unokatestveremmel egy szot sem tudtunk beszelni, mert o nem tudott magyarul (az anyukaja is magyar pedig) en meg 12 evesen egy szot sem tudtam angolul. O akkor sirt emiatt, sajnos azota teljesen nyomukat vesztettem.
Most, hogy kint dolgozom mar masfel eve Kaliforniaban, kezdek raerezni, hogy milyen iszonyu lehet otthagyni Magyarorszagot.
Mi itt a ferjemmel (szinten magyar) borzasztoan vagyunk haza, az is igaz, amikor most juniusban egyedul voltam otthon, vagytam "haza" (Amerikaba).
Nagyon sokat beszelgetunk arrol, hogy nem lesz konnyu visszaszokni a nagy kenyelem es biztonsag utan, de egeszen egyszeruen mindennap arrol szol, hogy vagjuk a centit, minden tortenes valamelyik csaladtaghoz vagy kutyahoz kotodik (hu, ha itt lenne az XYZ...).
Az interneten hallgatjuk az otthoni ragyiokat, es arra elvezunk, hogy bemondjak: 10 fok van, eso es fuj a szel (itt oktober kozepeig 30 fok volt).
Itt van egy csomo del-afrikai kollegam, akik viszont egeszen biztosan nem mennek vissza, az ottani helyzet miatt, es a tobbseguk ezt eleg nehezen viseli, ha nem is panaszkodik folyton emiatt. Ilyenkor azert nagyon-nagyon szerencsesenk erzem magam.
Offtopic:
Estimado Timur,
de ninguna manera vayas a pensar, que con alguna cosa me ofendiste...ˇPara nada!
Desde aquí no te puedo contestar, por complicaciones de un nuevo browser, que aqui nos implementaron. En la casa tengo Tu dirección, dónde, por cierto he tenido problemas con mi sistema operacional ya que muchas cosas se borraron. Hoy en la tarde-noche te contestaré.
Saludos: Sp
Sp. (Mindenkitöl elnézést a privát beszélgetésért)
Estimado Amigo,
Me alegro verte aqui otra vez. En aquella oportunidad Te envie todo el " material" que prometí, e-mail con "attachment" etc, pero por alguna razon no recibi respuesta tuya. Espero que estés bien en union de Tu familia asi como espero tambien no haberte ofendido con algo. Anoche intenté enviarte la presente por la dirección de correo electronico que aqui en el Index figura para"Sp", pero por alguna razon rebota y me lo regresan diciendo que " no existe"
Saludos ,
Timur
PeterDaraban, itt nem arról van szó, hogy sajnálnánk a szavazati jogot azoktól, akik kintről figyelemmel kísérik a magyar közéletet és támogatják a magyar érdekeket. Viszont miért adnánk szavazati jogot a szomszédos országokban élő, magukat magyarnak vallóknak. Örülünk, hogy magyarok, magyarságuk megőrzésében választott kormányaink támogatják is őket (lehet, hogy nem eléggé), de véleményüket szervezeteik, pártjaik (pl. RMDSZ) segítségével a magyar állampolgárok által választott kormánynak fejtsék ki, ne a választásokon.
Ha egy szlovákiai magyar voksolhatna a magyar választásokon, az nem csak a magyar állampolgárok érzelmeit sérti (milyen jogon szól bele olyan dolgokba, amik őt nem is érintik), de a többi szlovák állampolgárokban is ellenérzéseket kelt, mivel többletjogaik vannak. Tehát szerintem sokkal többet ártanánk vele, mint amennyi hasznot egyáltalán hozhat.
Abban viszont lehet valami, hogy nem látjuk a fáktól az erdőt. A történelemben elég jó példa erre Kossuth és Deák véleménykülönbsége a kiegyezésről. A kérdés csak az, hogy van-e most egy kívülről élesen látó Kossuthunk (biztosan van), és egyáltalán ma van-e olyan kérdés, ami igényel ilyen embereket.
"azt elvárja minden otthoni magyar, nem beszélve a hivatalos - kormány- képviselöiröl hogy védje a magyar érdekeket, ami természetes is..."
Egyebkent lehet nekem vannak fogalomzavaraim, de nem tudom mi az a "magyar erdek". A kulonbozo MAGYAR politikai eroknel altalaban maskepp jelentkezik. Csak figyeld meg egy-egy kul vagy belpolitikai dontes visszhangjat.
Ne haragudj, de te ezt honnan vetted? Az en utlevelemben csak az van, hogy koteles vagyok tiszteletben tartani a fogado orszag es a Magyar Koztarsasag jogszabalyait tiszteletben tartani. A hatarorok meg nem szoktak mondogatni semmit. Max mostanaban, hogy csereljem le az utlevelemet, mert mar kicsit elronygyolodott. De ez azert van mert a farzsebben tartom.
Tenyleg meg nem jelezted, hogy merrefele is vagy? Mikor jottel el Mo-rol? Az az erzesem, hogy mar regebben es valahol a közepkoru vagy idosebb lehetsz. Veluk valo beszelgeteseim soran szoktam eszrevenni ezeket a gondolatokat. Sot, aki csak tiz eve, a valtozasok elott jott el Mo-rol, annak is meg mindig vannak furcsa sztereotipiai egyes kerdesekrol.
nyman
Kedves PeterDaraban,
Azt hiszem a hozzaszolasod elso reszet mar Som-Som is es en is jeleztem. Azt en is eszrevettem, hogy nemzetkozi osszehasonlitasban soxor nem olyan zold mindig a fu, ahogy Mo-n bealigatjak.
A keptorzulassal kapcsolatban. A sajto (legyen az barmelyik media, TV, ujsag, internet stb.) nem minden esetben adja vissza a tokeletes viszonyokat. Az esetek nagyreszeben a jo hir az nem hir.Negativumokat pedig konnyebben jegyez is meg az ember.
Mivel nincs szemelyes folyamatos kapcsolat, egyeb apro dontesek sulyat nem erzi az ember a boren. Az ujsagban leirt magyarazattal pedig nem biztos, hogy mindenki egyetert. Egyebkent, ha megegyszer elolvasod a hozzaszolasom, kiderul, hogy nem az irtam, hogy "ne szavazzanak a hosszabb ideje kulfoldon elok", hanem, hogy "nem tartom etikusnak".Ez a sajat velemenyem. Akik majd eldontik biztos jobban ertenek hozza. Vagy nem. :)
Mond egyebkent megtartottad a magyar allampolgarsagodat? Ha igen, ebben az esetben nem ertem miert nem szavazhatsz. A lehetoseget mar lejjeb leirtam.
udv
nyman
UI . "Sokszor az az érzésem hogy Mo. nem látjátok az " erdöt a fáktol". "
Nem tudom, hogy ebben az esetben ram is gondoltal-e? Mar lejjeb jeleztem, hogy tavaly augusztus ota Svedorszagban vagyok. Sot a bemutatkozasnal is ott van.
Som-Som,
Érdekes amit irsz. Az utopiák a legfontosabb dolgok az életben! Viszont ez esetben gondolom hogy a realitás szintén fontos szerepet játszik. Azt hiszem hogy a Te meg pár másik kedves vitázo azért ellenzi a "külfödi magyar" válszto jogát mert;
1) Nincs elégé tajékozva moi.helyzetrôl. Nézd egy hosszabb ideig kint élô magyar mérnök, közgazdász,tanár,üzletember stb., gondolod kevesebbet tud az országról mint az a földmüves vagy munkás vagy tiszviselö vagy st.stb.aki otthon él . Vitathato. Mert a magyar emigrácio 90%-a, vagy a leszármazottak ( 2 generácio) a közép ill. felsö közép osztályhoz tartozik ( mán mint a kinti országokban).
2) Nem szavazhat de azt elvárja minden otthoni magyar, nem beszélve a hivatalos - kormány- képviselöiröl hogy védje a magyar érdekeket, ami természetes is... de akkor miben maradunk? Legyen jó magyar de ne várja hogy annak számitsák, pl. a szavazattal? s igy tovább.. Valami nem stimmel itt nem gondolod ?
nyman,
Ha külföldön élsz talán még tájékozotabb is lehetsz Mo. felöl mintha otthon vagy. Meg összhasonlitásokat tehetsz amire nincs lehetöséged ha nem élsz vagy éltél kint. Sokszor az az érzésem hogy Mo. nem látjátok az " erdöt a fáktol". Külömben mindegy, voksoljanak csak az otthon élök igy legalább én nem leszek hibás azért hogy olyan sz@rúl választgatok!
Tenyleg a foldrajzi tavolsag jelenthet valamit? Ha csak Europarol van szo, akkor idoben ha akar az ember nehany ora alatt Mo-n lehet es relative ez anyagilag sem tul megterhelo.
Vagy tul sok lenyege nincs? pl. mindegy, hogy az ember egy 2 meteres vizben nem tud uszni, vagy egy 30-40m-esben.
Boszikanak. Ja nincs az a rohanas, mint otthon. Amikor Mo-ra megyek nehany nap alatt ujra felveszem a gyors tempot es ha korulottem sokan feszultek, akkor hamar en is azza valok. De tegyuk hozza, hogy a gazdasagi kulonbsegek miatt az embernek nem kell tulhajszolnia magat, hogy egy elfogathato szinten eljen.
Azert meg lehet nezni azokat a magyarokat, akik folytatjak ezt a "megszokott" tempot eleg gyorsan jutnak elore.
nyman
Hi!
1983-ban jöttem el Magyarországról. Egyetértek Mr Spock-kal; soha nem érdekelt mi a véleménye az otthon maradottaknak...
Rettenetesen fontos a távozás miértje...Az hosszú évekre meghatározza az eltávozó viselkedését (elsôsorban politikai okok, sértett öntudat, stb.), az a tapasztalatom, hogy sokan, soha, semmit sem felejtenek...
A kapcsolatteremtés az új hazában nem olyan egyszerű, mint, ahogy kinéz. Barátokra lelni hosszú évek szívós, kitartó munkája (persze ez helyfüggô), kompromisszumokra is kényszerít, néha. A legfontosabb azonban az, hogy a külföldön élô ne hozzon létre "Kis Magyarországot" maga körül, ne bástyázza körül magát, hogy aktivan résztvegyen a befogadó ország életében.
Természetesen soha nem lehet és nem is illik elfelejteni az óhazát. Az Interneten keresztül ez most nagyon könnyű, de alig pár éve vért kellett izzadni, hogy magyar hírek vagy olvasmányok kerüljenek karnyújtásnyi közelségbe (itt Mexikóról beszélek), talán ez a korábbi emigrációnak köszönhetôen az USA-ban nem volt így, s gondolom Európa legtávolabbi szeglete sem fehér folt már.
Megfutamodottnak soha nem éreztem magamat...
