Egyáltalán nem vagyok magasan, egész pontosan az első emeleten vagyok. Annak az 1 ohm körüli hurokellenállás nagyrészének a lépcsőházban lévő óraszekrény és a lakásban lévő aljzatok közötti vezetékszakaszon kell hogy összejöjjön. Amúgy ez az 1 ohm most vészesen soknak számít? 40-50 Amperrel nem hiszem, hogy valaha is terhelni fogom a vezetékeket, az óránál a méretlen oldalon lévő kismegszakító is csak 16 A-es.
Nagyon köszönöm a cikket! Jó volt olvasni erről a ritkaság számba menő csőről, ami miatt az én meglátásom igazolódott. Bár a kisérletek kimenőtrafóval is megtörténtek, de a nagy anódáramok és egy csatolókondi (biztonsági okból) lehetővé teszi a közvetlen hangszóró meghajtást. 😁
Így, hogy a PE hurokellenállása jött ki kisebbnek még inkább furcsa, hogy alapból kisebb hozzá képest a fázisfeszültség, mint a nullához képest. Az lehet egy verzió, hogy nagyobb áram folyik rajta, mint a nullán, ami elég nonszensz, tekintve, hogy elvileg nem szabadna üzemi áramot vezetnie. Elképzelhető magyarázatként talán, hogy a fázisok közti asszimmetria is belejátszik a jelenségbe.
A 4 Amperes terhelés nekem elkerülte a figyelmemet. Azt hittem valami nagyobb 8-10 Amper körüli árammal esett ennyit a feszültség.
Mennyire vagy a tetején az épületnek?
Ekkora hurokellenállás nem lehet egy viszonylag sok lakást ellátó vezetékszakaszon, nagy része az ezt kitevő ellenállásoknak azon a szakaszon kellene legyen, ami csak egy vagy legfeljebb néhány lakást lát el.
1 Ohm 40-50 Amperes terhelésnél ugyanekkora 40-50 volt feszültségesést jelent, ami már a legtöbb fogyasztót komolyan érinti, márpedig ekkora teljesítmény 10 lakásnál már igen gyakran előállhat.
Amúgy hányadik szinten vagy egy hány emeletes épületben?
Alacsony torzítású, az biztos és én azzal is kiegészíteném, hogy, szerintem, kis impedanciájú hangszórót tudott közvetlenül meghajtani. Ún. "twin servo" kapcsolásra gondolok.
Tehát kimenőtrafó nem kell(ene) hozzá.
A végfok munkapontját a "bias" poti állította be úgy, hogy egyenfeszültségű komponens ne kerüljön a hangszóróra, mert az halál lenne számára.
Itt a kapcsolás működési elve egyszerűsítve: (annyiban más a mienk, hogy az ellenütemű végcsövek kaszkádban vannak)
A kimeneti (audio) transzformátor a csöves erősítők Achilles-sarka. Ha olcsó trafót alkalmazol, az csúnyán elcseszi a hangképet, ha viszont annyira jó minőségű trafót szeretnél (speciális vasmag + sokrétegű osztott tekercselés), amilyet megérdemel a csöves hangzás, akkor meg nem marad pénz autóra :)
A kimenő trafó problémakört nem csak megoldani lehet, hanem megkerülni is: 4-8 ohmos helyett több száz vagy ezer ohmos hangszórókkal (pl egyedi tekercselés),
de léteznek olyan csöves erősítők is, amelyek trafó nélkül, közvetlenül is képesek 8 ohmos hangszóróra dolgozni, de ezekben nem két db végfok cső van, hanem két bőröndnyi :)
"Azért, hogy az üvegből készült mutatót el ne törd!"
78 ban az Elektronika Átviteltechnika Szövetkezet Műszer részlegében dolgoztam egy ideig, ahol 100 uA es feszítettszálas deprez alapműszereket készítettünk. Ezekhez az üvegmutatók úgy készültek, hogy egy piros, vagy fekete színű lyukas üveggyöngyöt két csipesszel megfogva borszesz égő lángjában megolvasztva hirtelen mozdulattal széthúztunk, majd ezt daraboltuk.
Egész jól bírták a gyűrődést a próbák alatt, csak ritkán törtek el.
Az előbbi hurokellenállás saccolás 30 éve még megengedett/elfogadott mérés volt.! ! !
Sőt, 47 éve is, mert az MSz 4851-ből 1971-es volt a régebbi kiadás.
Csak ehhez a módszerhez mindig hozzá tartozott az, hogy az alkalmazott műszerek pontossága és a mérőáram függvényében mekkora minimális hurokellenállás fölött fogadható el az eredmény.
Nagyon jók voltak a mutatós műszerek, csak tudni kellett azt, hogy mikor milyen belső ellenállásút szabad használni.
Ahhoz meg azt kellett tudni, hogy a feszültségforrás milyen belső ellenállással bír. Jellemző példa erre TV készülék képcsövének a segédrács feszültség mérése, melyet csővoltmérővel lehetett pontosan megmérni. Ugyanis olyan magas volt a belső ellenállása, hogy ha egy egyszerűbb műszert rátett az ember, máris shöntölte a belső ellenállást és nem azt mérte, ami a valóság.
A korábbi hozzászólásban azt írtad, hogy az L-N 214,8 Voltra esett le, most meg 218,8 V-ot írtál. Az L-N hurokellenállás sem 0,05 értékű volt a korábbiakban. Ebből nehéz kombinálni egy kicsit.
Nem vészesen rossz értékek ezek, de azért nem is kifejezetten jók.
Ami nekem nem klappol, hogy a védővezetőn nagyobb a feszültségesés alapból, de a terhelés hatására meg kisebb mértékben módosul (már amennyiben a 214,8 a helyes érték a nullánál). Mivel a védőnek elvileg nem kéne jelentősebb árammal terhelve lenni, ezért illene valamivel nagyobb potenciálkülönbséget mutatnia a terhelt nullához képest, még akkor is, ha a hurokimpedanciája esetleg lényegesen nagyobb.
A FI relét ettől függetlenül nyugodtan be lehet rakni a jelenlegi nulla és fázis körébe, összekötögetni meg nem szabad a dolgokat.
De sajna a mutatós műszerek "kimentek a divatból"--ezek a terhelésük miatt valósabb értéket mutattak.
Bár gyakorlat kellett a használatukhoz,
A digit műszerek bármelyikével az a baj ; mutat 70,1V-t !
De mivel nagy a belső ellenállása igy a feszültségmentes vezetéken mutatja ezt!
Pont úgy mint a fázisceruza stb villogó ledizzó, kompakt fénycső stb.
Ezért kell némi terhelés vele párhuzamosan !
Az előbbi hurokellenállás saccolás 30 éve még megengedett/elfogadott mérés volt.! ! !
Mint irtam is a +/- 10% -t közeliti --ma már erre fanyalognak. De ha nincs más műszer ? Jó tájékozódási alapot ad ! S erre a célra megfelelt .
A védővezető érték eltérése lefelé természetes nem 1 vezeték szál--hanem vizcső, gázcső , fűtéscső, minden féle vasszerkezet + a védővezetőt helyettesitő vasszalag eredője.
Mivel a felrakott FI relé működési ell tartománya 7300 Ohm közelében van , szerintem nem vészes az 1,3 ohm
értéke,de a pontossága sem.Na az 50--100 OHm az már érdekes lenne!
de ha valakit érdekel pontosan , szivesen emailezek . Szeretem a mások álláspontját is megvitatni.
L1 L2 L3 a három fázis, az a három piros vezeték a képeden, (illetve fekete barna kék) a védőföld a zöldsárga, az N üresen marad Ha fordítva forog cseréld meg bármely két fázist.
A motor a lemezkék jelenlegi állásában, azaz csillag üzemben képes a 400 V vonali feszültségű 3 fázisú hálózatról üzemelni. Ehhez a 3 nem közösített bekötési pontot kell a képen szereplő dugvilla azon 3 vékonyabb érintkezőjével összekötni, melyek a bekötési oldalról nézve a vastag érintkezőjétől elindulva az óramutató járásával megegyező irányban sorakoznak. Ezeken az érintkezőkön kell megkapja a három fázist. A vastag érintkezőbe kell a motor védővezetőjét csatlakoztatni. Az ezzel óramutató járásával ellenkező körbejárás szerint szomszédos érintkezőbe (szintén a szerelési oldalon nézve) lehetne esetleg ízlés szerint az összehidalt csillagpontot bekötni, de ez nem szükséges. Egyébként a dugvilla műanyag részén a bekötési pontok mellett valószínűleg jelölve vannak a funkciók.
Persze beüzemelés előtt érdemes megnézni, hogy a kiszemelt dugalj is ennek megfelelően van-e bekötve. A forgásirányt a fázisok bekötési sorrendje határozza meg, bármely kettő cseréje megfordítja a forgásirányt.
