"Az MSZ 1600 sorozat a helyiségeket jellemzőjük alapján sorolja be, majd a különböző besorolások alapján hozza a vonatkozó létesítési előírásokat. Az MSZ HD 60364-7 sorozat a rendeltetést veszi mértékül, és ez szolgál az előírások alapjául."
Látszik hogy a régi szabvány elég szigorú volt,de manapság olyan készülékek vannak egy fürdőszobában,ami a rendszerváltás előtt elképzelhetetlen volt.
És ez csak a fürdőszoba,ami a nedves helységnek felelt meg és aszerint szereltük.
Úgy emlékszem fénycsöves lámpatestet is tilos volt alkalmazni.
A szobát száraz helységnek vettük,nos a konyha hova tartozott...... különösen a mosogató környéke? Hmmm.....
A lényeg ugyan az, de kétségtelen, hogy nem nevezted hülyeségnek...
Viszont a kiküldött villanyszerelő is így gondolkodott, ezért nem találta meg a hibát egyből. Ugyan ezeket hozta fel ellenpéldának, a fázistolást, meg az elektronikus neon-gyújtó áramköröket emlegette. De én tudtam, összesen 2 neon van ami elektronikus, a másik 26 az hagyományos, továbbá 12 éve így működik és eddig nem volt vele probléma.
Ráadásul előtte én megcseréltem a fázisokat, és egyikről sem ment a gáz-égőfej, csak ha a neonokat is bekapcsoltam. Mondtam is neki, hogy szerintem a nullával lehet probléma.
Ezért jött ki kétszer és távozott úgy, hogy nincs semmi rendellenesség. Akkor én nem voltam ott, csak amikor harmadszor jött. Ekkor már nem hagytam a dolgot; viccelődni kezdett, de amikor látta, hogy nem vicces amit csinál, mert két hónapja szívunk vele, miközben szerződéses ügyfeleink vannak, akik leharapják a fejünket, akkor stílust váltott...
Szóval erre mondják azt, hogy más az elmélet és más a gyakorlat...
A kis áramfelvételű gáz-égőfejben lévő vezérlő (Honeywell) egységben van egy 24V-os relé, ami nagyon érzékeny a feszültség ingadozásra. 20V-nál már nem húz meg, ez okozta a működésképtelenséget.
Ugyanakkor a nagy áramfelvételű -hagyományos, tehát gyújtópatronos neonok- szemmel megítélve ugyan úgy világítottak mint máskor. A ventilátorok szintén -fülre- ugyan úgy fújták a levegőt mint korábban. Egyedül a kis áramú Honeywell vezérlő áramkör rakoncátlankodott. Neki már az a pár volt is -relatívan- sokat jelentett, míg a nagy áramúak esetében nem jelentett működési problémát a rossz nulla.
Ez igen! Egyik végén mindhármat összekötni és másik végén mérni. Nagyon egyszerű, nagyon logikus, magamtól talán mégse jöttem volna rá hogy így a legegyszerűbb. Gyorsan meg is csináltam. Nagyon hatásos és meggyőző a mérés eredménye:
1. Fázis-föld= rövidzár
2. Fázis-nulla= szakadás
3. Nulla-föld =szakadás
Tehát pontosan az van amit korábban írtál azaz nulla szakadás. A szakadt nullás kábel kikötve és a most kiépített szabadban futó vezetékkel tökéletesen működik a kapunyitás, csak nem szép. Valóban térkő felszedés lesz ebből de majd csak tavasszal.
Arra gondolsz, hogy a hibás kontakt melegedés közben némileg javul, hőtágulás miatt szorosabbá válik? Mert az ellenállás az árammal nem tud fordítottan arányos lenni (illetve de, gázkisüléses fényforrásokban és NTC-kben igen :-) ).
Ez a következtetés teljesen hibás. Ha egy fogyasztó nagyobb áramot vesz fel, pont hogy annak működése okoz nagyobb feszültségesést a hibás kötésen, pont attól lesz érzékenyebb a hálózat a hibára, míg a kisebb áramú fogyasztó még esetleg képes üzemelni a kisebb veszteség miatt. Az áramfelvétel és az érzékenység között meg az égadta világon semmilyen összefüggés nincs. A jelenség ennél sokkal összetettebb lehet, tekintettel a fénycsöves lámpatestek által termelt zajokra, illetve azok fázistolására, amiből csak az azt az egyet lehet leszűrni ennyi információ alapján, hogy a kazán vezérlése volt legérzékenyebb a hálózat hibájára.
Sosem volt a szabványokban olyan megkülönböztetés, hogy ennek a hatálya csak bérházakra és sorházakra terjed ki, vagy nem vonatkozik ez a szabvány a maximum 100 négyzetméter alapterületű sátortetős, folyóparton fekvő családi házakra, szóval ezt még pontosíthatnád, hogy hogyan érted.
- nagy ventilátorral be kell fújni a meleg levegőt (kb. 10A)
- utóbbi esetben lehet indítani a fűtő gázkazánt ha kell (kb. 1A)
- világítani kell neon armatúrákkal (kb. 15A)
Az áramfelvételt azért tüntettem fel, hogy érthető legyen a történet.
A jelenség az volt, hogy a gázkazán nem indult, ill. csak akkor, ha felkapcsoltuk a neonokat, de ez rendellenes állapotra utalt. (Legalább is nálam.) Amúgy behúzó mágnes behúzott, a gáz-égőfej is megkapta a 230V-ot.
A többi fogyasztó rendben működött. Nem lehetett változást tapasztalni a működésükben. (Ventilátorok forogtak, neonok világítottak.)
Gázkészülék szerelő szerint minden rendben van, ilyennel még nem találkozott - mondta.
Villanyszerelő szerint is minden rendben van, az eltérő fázis feszültségeket -szerinte- a neonok okozzák. (Nem értettem vele egyet.)
Két hónap telt így el, a bizonytalanságban, míg végleg leállt a fűtés. Persze éppen elkezdett esni a hó és nulla fok volt... és hétvége.
Nem volt mit tenni, kétségbe esésemben és isteni sugallatra kiépítettem a 20 méterrel arrébb lévő kültéri betáp szekrényből a gázkazánhoz -hosszabbítóval- a 230V-ot. Némi könnyebbséget jelentett, hogy van benne konnektor. Így már rendben ment a fűtés.
Három nap múlva jött megint a villanyszerelő. Megállapította, hogy elegendő, ha csak a nullát visszük oda, a saját fázis vezeték használatával is megy a gázkazán. Ekkor a betáp szekrényhez ment, leszedte a takaró fedelet, és megállapította, hogy el van égve a nulla... Mégpedig azért, mert amikor kb. 10 éve kiépítették a hálózatot, a 6-os csatlakozóba bele erőltettek egy 10-es Alu kábelt amit ki kellett hozzá "hegyezni". Eddig bírta. Képet csatolok róla.
A tuti az, ha csak kettőt-kettőt köt össze, a másik végén az összekötöttekre rövidzárat, a harmadikra szakadást kell mérnie. Ez 6 érték lesz, három rövidzár és három szakadás, ha minden rendben van.
Az egész világ geci. Volt a kezembe szabvány, ami 800 000Ft-ba került. Német vasúti szabvány volt. Egy pici részterületre vonatkozó szabvány volt. Arról szólt. hogy milyen módon kell kialakítani a személykocsi és a mozdony közötti kommunikációt.
Zárd rövidre a vezeték egyik végét (a 3 eret zárd rövidre). A másik oldalon mérj bele 200 ohmos méréshatárban. 3 mérést fogsz csinálni. Fázis-nulla, fázis-föld, nulla-föld között. A 3 értéknek azonosnak kell lennie (kb. pár tized Ohmnak).
És megnyugszol, hogy mégiscsak fel kell szedned a térkövet.
