A villanyszerelők nem nosztalgiából szeretik a gipszet, hanem azért, mert ép ésszel felfogható időn belül elkezd megszilárdulni és el lehet engedni a dobozt/csövet.
Szerintem a biztonság kedvéért a szerelőhabbal egy időben vásárolj némi gipszet is, meg valamilyen port/homokot, amit hozzá keverve lassíthatod a gipsz kötési idejét. És amikor a szerelőhabos kísérletedet lila fejjel beba**od a sarokba, akkor késlekedés nélkül előveheted a félbevágott gumilabdát és a lekerekített spaklit a gipszeléshez... ;)
Nagyon köszönöm gyors válaszodat. Intelmeidet már meg is beszéltem magammal, tudnillik én leszek a szerelő. Nem minden nap gipszelek és van egy - két kutyaxar dobozmegközelítés (nem megfelelő helyen lévő dug-aljakat kell áthelyeznem) kicsit bibelődni kell majd. Ezért javasolták a valóban lassabban kikeményedő/kötő szerelőhabot ami ide viszont pont jó. Még egyszer köszi a választ!
"lakásban lévő villanyóra szekrényben (mérő is ott van) szeretném cserélni a régi Bakony Művek kismegszakítókat (3db piros, 10A) + egy 3 fázisú Fi-relét elé betenni. Házilag meg lehet oldani ezt vagy valamiféle engedély kell a cseréhez?"
A plombált kismegszakítókat csak az áramszolgáltató embere érintheti, neked még ránézni se nagyon szabad. A villanyóra utáni (nem plombált) kismegszakítókkal azt csinálsz amit akarsz, csak arra kell vigyázni, hogy mindvégig maradj élve közben.
A FI relét se a villanyóra ELÉ, hanem utána tedd, azon a részen már te is szerelhetsz.
"Valóban lehet szerelődobozt (pl.65-ös) gipszezés helyett szerelőhabbal rögzíteni?"
Fizikailag a szerelőhab kiválóan megfelel a doboz rögzítésére. Hátránya a gipszhez képest, hogy a gipsz sokkal gyorsabban szilárdul és a gipsz tűzálló. A szabványos elektromos dobozokon/csöveken kívül azonban nem kötelező, hogy minden anyag tűzálló lesen, tehát ha a szerelőt nem zavarja a lassú keményedés, akkor szerintem nyugodtan használhatja.
Arra vigyázz, hogy a végén a dobozokba a szerelvényeket ne az oldalsó kinyíló körmökkel rögzítsék, hanem a doboz peremébe/élébe menő kis csavarokkal. Ezt mondd meg a szerelőnek is, hogy ennek megfelelő dobozokat használjon (amiben vannak lyukak a kis csavarok számára) és legyen nála ilyen kis csavar is (nem minden dobozhoz adnak).
Itt valami fogalmi zavar van, a szolgáltatói plombált kismegszakítók a fogyasztásmérő ELŐTT vannak.
Ez után van a mérő, majd ez után a lakáselosztó kismegszakítói. A nem plombált rész kismegszakítóival nem foglalkozik a szolgáltató, a háztulajdonos hatásköre, mit csinál vele és kivel.
Valóban lehet szerelődobozt (pl.65-ös) gipszezés helyett szerelőhabbal rögzíteni?? vagy csak be akarnak vinni az erdőbe? Ytong falba lenne elhelyezve. De ha igaz, az nagyon jó lenne. Ha lehetne gyorsválaszt (ne haragudjatok) holnap kezdem az elhelyezést.
Egy kérdésem lenne, családi ház lakáselosztója, amennyiben sorkapcsozottan kerül kialakításra, a Phoenix Contact PT sorozatú sorkapcsai megfelelőek lennének-e?
lakásban lévő villanyóra szekrényben (mérő is ott van) szeretném cserélni a régi Bakony Művek kismegszakítókat (3db piros, 10A) + egy 3 fázisú Fi-relét elé betenni. Házilag meg lehet oldani ezt vagy valamiféle engedély kell a cseréhez? (Természetesen nem a villanyóra utáni, 3 plombált kismegszakítóról van szó, azt a szolgáltató már lecserélte).
Olyan is előfordulhat, hogy a dobozokból csak rövid (5-15 centis) csövek állnak kifele, onnantól már csak az MM falvezeték fut magában a vakolat alatt.
Mondanom sem kell, hogy ilyen esetben csak NAGYON erős ember tud új vezetéket behúzni a régi helyére ;)
Ezeket sokszor a csővel együtt tették be a házgyárban, pláne később amikor már volt barnacső, de ezekben a melós szakmákban hatalmas munkaerőhiány volt, nem volt aki kimenjen behúzgálni a félkész épületbe.
Azért MMfalat, mert egyszerűen csak ez volt a házgyárban tonnaszám, óriási volt a rendszer tehetetlensége minden szinten, 5éves tervekben gondolkodtak
A meo sokszor szintén hagyott kívánnivalót maga után, ha a cső a panelgyártás bármely fázisában megrogyik vagy a beton belejut (elég ha csak a cementlé befolyik akár) beleköt a vezeték, és meg sem mozdítod így 30év után.
Tehát elméletileg igen, sokszor át lehet húzni, a gyakorlatban ne bízz benne, hogy ez mindenhol 100% sikerül.
Néhány lakásba viszont úgy került be barnacső, hogy megelégelve a tágya kontaktos tapéta alá ragasztott, stb rákosi szinvonalat, a tulaj (vagy esetleg akkor még akár bérlő) a 90es évek eleje körül átszereltette, csöveket vésetett be, modernebb dobozokat tett, a sodrásokra szigszallag helyett az akkor divatos rugós kötőelemet, stb.
A munkaerő olcsó volt akkoriban, a vezeték nem annyira, igy a kivésett, kitépett, kb használható vezetékdarabok mentek vissza a csőbe, illetve a maszekoló (nyilván valahol még főállásban dolgozó) szaki újonan is ilyet tudott a munkahelyén szerezni.
A 80-as évek közepén épült két szintes családi házunkban jövő évben tervezem az alumínium vezetékek cseréjének elvégeztetését. A szerencsém, hogy munkahelyről sokszor marad ez meg az, ami esetleg hasznos lehet majd a ezeknél a munkálatoknál így legalább az anyagköltség picit szűkülhetne. A gond, hogy nem nagyon értek ehhez így kérdezném, milyen vezetékek, kábelek (keresztmetszet, típus) azok amelyeket érdemes keresni, figyelni és jó hamar lecsapni rájuk?
A kötéseket manapság mivel végzik? Csoki, Wago? Vagy van valami más bevált módszer?
Egyébként a házban a szokásos "nagy" fogyasztók vannak mint pl. mosógép, kombi sűtő (talán 2000W), villanybojler (1500W).
A jelenlegi vezetékek a régen népszerű, barna színű műanyag csőben vannak elhelyezve a falban, ez gondolom maradhatna, talán még egyszerűsítheti is az áthúzást.
Másrészről érdekelne, hogy miként kell számolnom egy ilyen áthúzás munkadíjával? A ház Borsod megyében van, így a közelből keresnék kivitelezőt.
Hetvenes években épült panellakás villamos hálózatát szeretném korszerűsíteni.
A legtöbb kötődoboznál barna védőcsőben futnak az MM-fal vezetékek. Van valakinek tapasztalat arról, hogy ezeket át lehet-e húzni, vagy a cső csak díszítőelem, nincs végigvezetve.
3 fázist 25A-re, de nem árt, ha benne van a bővítés lehetősége. Mondjuk nyerek a lottón és veszek egy elektromosautót, ahhoz legyen gyorstöltőcsatlakozási lehetőség :) A leghosszabb vezeték kb 12m.
A 3F+N+PE 2 védőcsőben vezetése ellen nem szól semmilyen szabvány vagy törvény tudtommal. A nagyobb átmérőjű védőcsővel (32mm és 40mm) nehezebb dolgozni (igaz, előnye is a nagyobb merevség) és csak egész tekercsben lehet itt a környéken venni.
A szakkönyv (Elektromosipari kézikönyv, 2007) azt írja, amit ide beírtam.
Közben afelé tendálok, hogy inkább 2 védőcsőben vezetem az 5*4mm2-es MCu-t (3F+N+PE), Egyik csőben L1+N+PE, másik csőben L2 + L3. Így legalább látszik majd dobozon belül, hogy melyik vezeték melyik fázis.
3-fázisnak milyen dobozt (dobozhelyet) kell kialakítani? Szintén valami falba szerelhető kéne, mert egyelőre nincs 3-fázis a háznál, de a vezetékezését meg akarom csinálni, dugaljnak is és villanytűzhelynek is. Végződjön ugyanúgy a mélyebb 65mm átmérőjű szerelődobozban?
A csillámlap egy kis területen halvány füstös kinézetű, jelentős égésnyomot nem láttam rajta. Fejjel lefelé fordítva tettem vissza, így máshova esik a füstös rész. A biztit kicseréltem egy ócska gépből, most működik.
