Ne alkalmazz tömör vezetéket ott, ahol az mozogni fog (pl lengedezni két épület között).
Hosszú vezeték végén erősen lecsökkenhet a 230V, ha nagy teljesítményű fogyasztót kapcsolsz be. Ez ellen a vezeték keresztmetszetének növelésével lehet védekezni. Tehát pl kis távolságban lehet, hogy elegendő a kis hegesztő trafód számára egy 1,5-ös hosszabbító, de 60 méter távolságban már lehet, hogy már a 2,5-ös is túl vékony lesz és még annál is vastagabb vezetéken kell gondolkodnod.
Ha a világítás energiáját külön vezetéken viszed ki a házból, akkor a világítás nem fog csökkeni/villogni nagyobb terhelés (pl hegesztés) közben.
Okos dolog, ha külön biztosítékja van a világításnak, mert ha valamelyik barkácsgéped lecsapja a biztosítékot, akkor legalább nem sötétben kell anyáznod :)
Villámcsapás esetére léteznek túlfeszültég-levezető ketyerék, okos dolog ilyet tenni minden vezetékre, ami (levegőben) elhagyja a házat. Az olcsóbbak csak kisebb balhé esetén hatásosak, a drágábbak erősebb feszültség ellen is jók.
Én tennék egy elektromos dobozt a ház oldalára, benne egy FI relével,
utána lenne két biztosíték, egy kis áramú a világításnak és egy nagy áramú a barkácsoljáshoz. A kis biztiről menne végig egy 3x1,5 MT kábel a lámpákhoz, a nagy áramúról meg egy 3x2,5-ös a gépeknek, ha közeli épületben barkácsolsz, vagy 3x4 mm2-es, ha távoli épületben barkácsolsz.
Ja: és sürgősen elfelejejteném az MM fal vezetéket ilyen helyre.
Az MM-fal kábelt, (kábelt?) rövid csőszakaszon kell a dobozba vezetni.
Műveletlen lehetek. Megnéztem a villanyszereléssel foglalkozó könyveimet, kell-ről azokban nem írnak, csak arról, hogy ha a doboz önállóan előre be van gipszelve, akkor célszerű ilyen csődarabkákat elhelyezni, hogy a gipsz ne tömje el a lyukat.
A csővég a dobozban nagyon is helyes! Az MM-fal kábelt, (kábelt?) rövid csőszakaszon kell a dobozba vezetni. Viszont a dobozban a köpeny szigetelését el kell távolítani hogy ne legyen annyira merev. Régen a szigetelés annyira eltávolíthatatlan volt az érszigeteléstől, hogy inkább rajtamaradt. Manapság a könnyen eltávolítható a külső szigetelés.
Na meg védőcsőbe csak nem húztak végig MM-falat...... :-)
Sajnos rosszul láttad, én örülnék a legjobban, ha beöntött cső lenne, akkor nem lenne kérdés a csere. Igazából vésett téglafalban vezetett falkábelek vannak mindenhol. :(
De miért írod, hogy "csirkedrótok"? A kismegszakító 13 A-es, erre nem elég a 2,5-es vezeték? Mekkora vezeték kellene ide, te tényleg 4-est tennél 13 A-es kismegszakító után is? Ez egy kis hétvégi ház, a legnagyobb teljesítményű fogyasztó egy villanytűzhely a maga 2500 wattjával, a második egy 1600 W-os villanyradiátor, de már megtanultuk, hogy együtt nem kapcsoljuk be őket, mert egy idő után leold a kismegszakító. Bojler, klíma, stb. nincsen. Nem hiszem, hogy ki kellene cibálni a 2,5-es vezetékeket és 4-est betenni ilyen felhasználás mellett.
A sodrott kötésekkel 30 évig már bírta, ha a WAGO-s felújítás után bírja még 20-30 évig, akkor már több mint jó a helyzet. :) Szerinted ez most nem bírja ki még pár évtizedig?
Jobb mint volt, de igazán 1000% jó, nagyon hosszú távra igy sem lesz, azt tudd.
Nem azért volt beégve 1-2 kötésed, mert az alu az aluval sodorva annyira rossz(nem is igazán jó persze..), hanem mert ezek a "csirkedrótok" nem viszik el a mai igények szerinti fogyasztókat normálisan.
Itt mindehol beöntött cső végét látom a dobozokban...., ha már ennyit csipogtatál meg szórakoztál vele, vehettél volna pár "rolni" "tyúkbelet", aztán szépen áthuzogattad volna magadnak rézzel, és akkor tényleg volna egy 100% felújított villamos hálózatod, a jövő hetet is ráaggathatnád legkisebb probléma nélkül.
Csillárt meg ilyen bebetonozott francot végesetben hagyhattad volna alunak, evvel a pasztás vagóval baj nélkül meg tudtad volna kötni a rezet az aluval is.
(Pláne ilyen 0,5A alatti áramokra, amiket ma egy komplett csillár felvesz energiatakarékossal vagy ledekkel..)
Köszönöm a tippeket sorolósín ügyben, akkor maradok az azonos gyártónál.
Az elmúlt napokban nagyon sokat haladtam a projectemmel. Megosztom veletek a részleteket, mert már eddig is sokat segítettetek tanácsokkal és kíváncsi lennék arra, hogy szerintetek jó irányba haladok-e.
Azzal kezdtem, hogy az összes elosztódobozt "felújítottam". Katasztrófális állapotok voltak, sodrott kötések, szinte mindegyik dobozban volt egy-egy szenesre égett kötés.
Viszont maguk a vezetékek jó állapotban vannak. 2,5-es alu falkábel megy mindenhova az óraszekrényből, két kör van kialakítva a házon belül. Az elégett, megpörkölödött vezetékvégek levágása után a vezetékek jól bírják a munkálatokat, hajlékonyak, blankolhatóak, egyáltalán nem "töredeznek mint a ropi", szóval úgy döntöttem gond nélkül maradhatnak.
Mindegyik dobozban szépen "kicsipogtattam" az óraszekrény dobozából indulva, hogy melyik vezeték micsoda (L/N/PE) és megjelölgettem szigszalaggal az egyen szürke vezetékeket a szokásos színekkel. A vezetékvégeket visszablankoltam és WAGO csatlakozóval csináltam újra aminden kötést ahogy a képek mutatják. Természeresen alu pasztát használtam.
Mint írtam már, szakmám és hobbim is az elektronika, de konkrétan villanyszerelésben nincs semmi gyakorlatom, csak azok a a tanácsok, amiket eddig tőletek kaptam, valamint ez életem első ilyen jellegű próbálkozása, ezért szeretném megkérdezni, hogy a fotók alapján jó úton járok-e, jók lehetnek-e így a WAGO-val felújított kötődobozok?
Autómban ki kell cserélnem az akkusarut, amibe ugye be van kötve a geberátor is egy 50mm2 keresztmetszetű sodort réz kábelen.
sajnos az új akkusaru 25mm2 kábelt fogad csak.
A generátor kb 130A-t tölt.
kérdésem, hogy szerintetek elég lehet a 25-ös kábel? Vagy létezik valamilyen keresztmetszet szűkítő? Aminek az egyik oldalába beszerelem az 50-es kábelt, a másik végét meg mint egy érvéghüvelyt, szerelem a saruba? Esetleg más ötletetek van? Köszi előre is.
Nem találok információt, de a napelemes rendszer esetén az inverter hova van kötve? Simán a hálózatba, mint egy fogyasztó, a Fi relék elé, mögé? Illetve ebben az esetben a fogyasztásmérő pozíciója sem mindegy, nem? Betáp a bejövő ágra, inverter az elmenőre. Más esetben hogyan tud kétirányba mérni?
a föld és a nullasín össze van kötve! Ez mennyire jó így? Hogyan lehet ide a FI relét bekötni? Illetve miért van összekötve a két sín?"
Úgy van jól.
Azért van összekötve, mert a bejövő nullát vagy földelni kell családi ház esetén, vagy onnan alakitják ki a védőföldelést, az a PE sin, ide jön esetleg még az EPH, egyenpotenciál hálózat, amibe a nagykiterjedésű, nagyméretű fémtárgyakat kötik be, ilyen pl. a vízhálózat , fém fürdőkád, extrém esetben a lefolyócső
A nullasin az a PEN/bejövő nulla
A földsin/PE sinröl megy a földelés mindenfelé, ezt ezután már tilos a nullával összekötni bárhol
3 fázist rákötöd a FI relére L1-L2-L3, a nullát meg a nullasinröl kötöd be és sikeres próba után örülsz.
Nagyobb tűrőképességet! :) Ebben a topicban már villamosmérnök is írt ilyent:
Otthoni (nem ipari) környezetben tudtommal szinte kizárólag védőföldelést használnak, a nullázást csak nagyteljesítményű, fixen telepített, háromfázisú villamosgépeknél (pl. esztergagép, marógép), ipari környezetben.
A Samsungos használati utasítás azt mondja, ez a készülék két változatban létezik, 120/240 V-os vagy 120/208 V-os. Azt is írja, hogy a készülékajtó mögött (?) olvasható az aktuális követelmény.
A 120/208 V az jelent 120 fokos fázistolást a két darab 120-as között.
Szeirntem legalább itt negyvenhatszor le lett írva, de sok más helyen is, kicsit szerintem keresgessél. Főleg mert elektrotechnikában is van ilyen megoldás. TN- valami lesz a megoldás.
