Csak halkan jegyzem meg, hogy a háztartásban alkalmazott kisfeszültségű hálózatok vezetékeinél az áramokat is figyelembe véve a szigetelés nem az átütés miatt lényeges, leginkább távtartó és véletlen érintés elleni szerepe van, pl. a bogarak és egyéb nem odavaló cuccok ne okozzanak rövidzárat, őrültek nyugodtan nyalogathassák és úgy általában lehessen vele dolgozni.
Még 400V-nál is 0,2 mm-nél közelebb kellene a csupasz vezetőknek lennie ahhoz, hogy ív keletkezzen a levegőn át. De legyen 0,5 mm...
Ebből a szempontból az ilyen szigetelésvizsgálatnak egy normális lakásban sok értelmét én sem látom.
Ha pl. utólag kell egy csövet átvágnod mondjuk késsel, amiben már vezetékek futnak és beleszaladsz az egyik vezeték szigetelésébe, ez önmagában semmilyen problémát nem fog jelenteni. Persze ha már két vezetéket sértesz meg és a cső tele lesz mondjuk sós vízzel, az okozhat problémát de ez már megint egy végletes állapot, ott már úgysem ez lesz a fő probléma.
DE!
A sérült és/vagy repedezett, porózus szigetelés tele lehet mindenféle, a levegőnél sokkal jobban vezető szennyeződéssel ahhoz, hogy az már problémát okozzon. Ezért nem árt mégis elvégezni egy lakásban is a szigetelésmérést, pláne, ha nem tavaly épült.
Villanyszaklap... A fenébe is, ez lesz a kilencedik cikk, aminél hibát fedezek fel, a 2007-es szabványnál is a középső sor, ami bennünket érdekel, az 1 Mohm, nem pedig 0,5.
A harmadik sorban is elírta, de ez most csak érdekesség. :D
Ez a 2007-es szabvány a mérésről azt mondja, hogy "az összes áramkör szigetelési ellenállásának értéke nem kisebb" de szerintem itt is egyenkénti mérésről van szó, csak szerencsétlenül fordították.
A falban futó vezetékek szigetelési ellenállás mérésével az általam birtokolt Ipari Szakkönyvtáros Hámory: Villanyszerelés 1966 könyv is foglalkozik.
Az akkori szabvány így fogalmazott:
Az épületen belüli villamos hálózat üzemszerűen vezető részének szigetelési ellenállása a földhöz és a más potenciálon lévő üzemszerűen vezető részekhez képest üzembehelyezéskor - az MSZ 4852 szerint mérve együttesen vagy legalább vezetékszakaszonként 1 Mohm vagy ennél nagyobb értékű legyen.
A megjegyzés meg:
Ha azonban a mért érték 1 MW-nál kisebb, akkor megengedett a berendezést az MSZ 4852 előírásainak megfelelően vezetékszakaszokra bontani és a mérést vezetékszakaszonként megismételni. A berendezés szigetelési állapota megfelelő, ha valamennyi ilyen módon kialakított vezetékszakasz szigetelési ellenállása külön-külön megfelel az előírásnak.
Ehhez képest Hámoryban még van annyi részletezés, hogy elég, ha szakaszonként 0,23 Mohm, és ez visszaköszön a (legalább egy) felülvizsgálói tankönyvben is, de ott a használt berendezésekre. Ez olyan engedmény, amit az akkori szabvány sem engedett meg - szerintem.
Az alább idézett cikkhez képest megváltozott az MSZ HD 60364, a 2016-os kiadás jött, és abban is 1 Mohm van már írva. Most nem ugrok vissza a cikkhez, de ez a 2016-os kiadásban áramkörönként kell, hogy megfeleljen.
Azért a felülvizsgálói tankönyv megjegyzi, hogy a gyakorlatban jóval nagyobb értékek mérhetőek, mint ezek az előírások.
Az tán érdekes lehet, hogy hogyan mérünk? Minden mérés után az összes vezetőt ki kell sütni. Kicsi az esély rá, hogy ilyen kis hosszaknál a visszamaradó töltés a műszert tönkretegye, de az ördög nem alszik. Megérinteni meg nem jó kis töltést se, nehogy az ember hátraugorjon egyet oszt legázolja a kisfiát - az éppen nem mért vezeték is feltöltődik, ha nincs földelve. Én mondjuk úgy mérnék, hogy egy vezető kontra az összes többi összekötve és leföldelve. És ha valamelyik eredmény nem jó, akkor lehet vezetők között pontosítani.
Kár ilyen megfontolatlan kijelentéseket tenni. Oktató voltál, amire büszkén hivatkozol. Ezért nem látom szükségét a tanári állomány fizetésének növelését, hiszen a kikerülő tanulók a baromságot szívják magukba.
"Viszont a szigetelési ellenállásra csak 10 kΩ-ot írtál, nem kevés az?"
Az a 10 kΩ nem szigetelési ellenállás, hanem az a minimális ellenállás, amin keresztül a föld felé áram szivároghat anélkül, hogy leverné a FI relédet.
Ha ennél kisebb ellenállást mérsz a fázis és a föld között, akkor lehet számítani arra, hogy a rendszert feszültség alá helyezve a FI reléd le fog csapódni.
Ez az érték egy teljesen egészséges rendszernél megaohmos nagyságrendű, a kb 10 kΩ az az érték, ahol véget ér a 30 mA-s FI relék türelmi zónája :)
"Ilyenkor megengedett sorban felfűzni őket ("daisy chain"-ben) vagy jobb, ha csillagos elrendezésben oldom meg"
Tudtommal minden szabványos dolog szabadon kombinálható (saját felelősségre a szabványtalan is :).
Árameloszlás szempontjából a csillagpontot tartom a legjobbnak, biztonságosság szempontjából a ZÁRT daisy chain-t (amikor a lánc első és utolsó tagja is össze van kötve egymással)
persze lehet kombinálni is a kettőt (pl egy csillagot körülvesz egy zárt daisy chain), de akkor nem sok szabad lyuk marad :)
"Az eredeti WAGO alupaszta az lejár egy idő után?"
Nem hivatalosan: szerintem egy rész savmentes vazelin és egy rész parasztvakítás keveréke, szóval valószínűleg nincs abban semmi, ami ne lenne jó akár húsz év múlva is.
Hivatalosan: nézd meg a termék csomagolásán a felhasználási időt.
A méréseknél a készülékek mérésére külön előírás volt részletesen leírva, mert kárt lehetett benne tenni.
Neked a hálózatod méréséhez le kell választanod a készülékeket, ki húzol mindent a dugaljakból, izzókat kicsavarod és az olyan eszközöket leválasztod, amelyek elektronikusak.
Valamikor foglalkoztam elméletben érintésvédelmi mérésekkel és úgy emlékszem a szigetelésellenállás-mérést is el kell végezni. Emlékeim szerint új szereléseknél ezt a mérést is el kell végezni. Nem kell az egész hálózaton meglennie a 2 MOhm-nak, hanem szakaszokra is bontható a hálózat és a szakaszoknak kell 2 MOhm-nak lennie.
A készülékeknek nem hiszem, hogy benne kell lennie a körben, mert az azokra vonatkozó méréseket a gyártó elvégzi, illetve az azt javító szerviznek illene. Amúgy sem nagyon kellene megküldeni pl. egy elektronikus berendezést pár ezer Volttal.
Erről a szigetelésellenállás-mérésről bővebb felvilágosítást ötfelezős tudna Neked adni.
A mérést minden további nélkül végrehajthatod lakásodban lévő hálózaton, hátrányod nem lesz belőle.
Mint már írtam, falban futó vezetékek szigetelési ellenállását nem szokták mérni. Földkábelek bevezetőjének, dielektrikumának, szigetelési állapotát szokták vizsgálni, ha vízbehatolás, szivárgás, sérülés, gyanúja áll fenn.
Szigetelés mérést csak két fém(vezető anyag) között lehet mérni. Tehát max. lekötöd az összes fogyasztódat, kikötöd az elosztóból és rá mérsz az együtt futó (?) nulla-fázis-védő vezetőkre, felváltva. Értelme egyenlő nulla.
Másképpen: a fogyasztókat (kültéri reflektor, régi búvárszivattyú, stb.) kikötve, a csatlakozóknál, fémtest és fázis-nulla közt.
Elektronikus eszköz kerülendő. (mozgásérzékelő, stb.) Ennek van némi értelme, informatív eredménye.
A legtöbb otthoni eszközünk kettős (vagy megerősített) szigetelésű készülék, ahol nincs értelme (módja) megint csak a mérésnek.
Az alkalmazott vizsgálófeszültséget pedig legalább 250V-on, vagy a készülék adatlapján megadott szigetelési szintjének megfelelő (1000V) szinten kell elvégezni.
Amire én kíváncsi vagyok a szigetelési ellenállás terén az beltéren a harminc éves fali kábelek szigetelésének állapota, nincs-e annyira elöregedve, elporladva, hogy gond legyen vele.
Kültéren pedig merülőszivattyú, hidrofór, szabadban lévő reflektorok kábeleinek szigetelési állapota érdekel. Eddig tökéletesen működött minden, de ha már meglesz a műszer, akkor kíváncsi vagyok mit mérek majd, különösen pl. egy eső után.
Tényleg, a szigetelési ellenállás mérését fogyasztóval együtt, vagy azt leválasztva kell elvégezni? Ha kíváncsi vagyok a készüléken belüli szigetelési állapotról, akkor gondolom csak rákapcsolt fogyasztóval kellene mérni, nem? Ilyenkor a fogyasztókat lehet mérni akár 1000 V DC-vel, nem tehet kárt bennük a mérés a kis áram miatt? A halogén reflektornak gondolom mindegy, de a szivattyúban nem tudom, van-e elektronika, azt nem tehetem tönkre ilyen méréssel? Vagy használjak inkább kisebb, 500 V DC vagy 250 V DC mérőfeszültséget?
Eddig nem tépte le az óraszekrény ajtaját a vihar, remélem ezután se fogja. :)
Végülis kényszerűségi alapon mindenképp IP40-es doboz lesz, mert méretben csak abból találtam olyat, ami 8 modulos és be is fér.
Az ellenőrzéssel nem lesz gondom, mérés, hibakeresés az megy.
Viszont a szigetelési ellenállásra csak 10 kΩ-ot írtál, nem kevés az? Nem 10 MΩ-t akartál írni?
Már olvasgattam a témában, azt találtam, hogy a szigetelési ellenállásnak mindhárom vezető között 1 MΩ felett kell lennie, de ha 2 MΩ alatt van, akkor az már azt jelenti, hogy valami nem tökéletes.
Rendben, meggyőztetek. Szóval akkor PE és N sínnek WAGO kapcsot használok majd, alupasztával az alu erekhez.
Most nézem, hogy van már sínre pattintható WAGO tartó is 221-500 típusszámmal, ez szimpatikus, lehet használni is fogom.
Ahogy nézem a legnagyobb WAGO kapocs 5 vezetéket tud fogadni. Hogy oldjam meg, ha többre van szükségem, az megfelel, ha 2,5-es MCu merev rézvezetékkel kötök össze többet a PE és az N sínhez is? Ilyenkor megengedett sorban felfűzni őket ("daisy chain"-ben) vagy jobb, ha csillagos elrendezésben oldom meg, pl. egy központi PE WAGO kapocsról ágaztatok le több kapcsot és a másodrendűekbe kötöm csak az adott PE vagy N vezetékeket?
Az eredeti WAGO alupaszta az lejár egy idő után? Van egy alig használt fecskendőnyim belőle, egy éves, szobahőmérsékleten volt tárolva. Azt még gond nélkül felhasználhatom, vagy jobb újat venni?
Minden attól függ, hogy a Te nevesített hálózatod melyik jellemzőjét, milyen paraméterét akarod mérni.
Ezért írtam, hogy a szigetelési ellenállás mérés az utolsó, amit érdemes megtenni, mert egy "hurokellenállás", vagy "földelési ellenállás", vagy egy ÉV-relé ellenőrzése próbaárammal, többször fontosabb egy üzemeltető részére.
Készülékek esetében már látom/látnám, értelmét... (boylereknél, villanytűzhelyeknél, stb. gyakran válik szükségessé, ha szivárgó áram/nedvesség behatolás/ miatt "megszólalnak" az FI-k.)
