Minden attól függ, hogy a Te nevesített hálózatod melyik jellemzőjét, milyen paraméterét akarod mérni.
Ezért írtam, hogy a szigetelési ellenállás mérés az utolsó, amit érdemes megtenni, mert egy "hurokellenállás", vagy "földelési ellenállás", vagy egy ÉV-relé ellenőrzése próbaárammal, többször fontosabb egy üzemeltető részére.
Készülékek esetében már látom/látnám, értelmét... (boylereknél, villanytűzhelyeknél, stb. gyakran válik szükségessé, ha szivárgó áram/nedvesség behatolás/ miatt "megszólalnak" az FI-k.)
"túl van lihegve, bármelyik filléres digitális multiméterrel lehet mérni"
Érdekes lenne összegyűjteni azokat az eseteket, amikor jelentősen eltérő (hamis) eredmények várhatók, ha profi műszer helyett egyszerű multiméterrel mérünk.
Egy zárt ajtóval rendelkező óradoboz belsejébe be szabad tenni akár IPx0-ás valamit is. De egy magasabb IP osztályú dolog a legtöbb esetben jobb, mint egy alacsonyabb (pl ha letépi a vihar a villanyórád ajtaját :).
Kivétel akkor, ha fontos a dobozodban lévő cuccok hűtése, mert a magasabb IP osztály zártabb kivitel, ami rosszabb szellőzést/hűtést is jelent. Villanyóra dobozoknál pont előfordulhat, hogy a rásütő nap miatt nagy meleg lesz a belsejében (pláne ablakos doboz esetén) márpedig a kismegszakító leoldási áramát befolyásolja a környezeti hőmérséklet tehát leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy jól szellőző dobozban egy 10 amperes kismegszakítót akár 12-15 amperrel is lehet terhelni (persze csak egy ideig, mielőtt leoldana).
"réz csoki lesz, sínre pattinthatós, akkor abba ugye úgy kössem be az alu végét, hogy érvéghüvelyt teszek rá és akkor paszta nélkül mehet bele?"
Az idevaló érvéghüvely tulképpen egy horganyzott felületű réz cső. A horgany és az alu jó barátok, a réz és az alu nem. Elméleti fizikai modell: a horgany lágy anyag, tehát amikor a csoki szorító csavarja nagy erővel présel, akkor a horgany egy kis felületen akár teljesen el is folyhat a réz felületről, itt közvetlenül érintkezhet az alu és a réz. Egyrészt nem tudom, hogy oxigénmentes környezetben ez baj-e egyáltalán, másrészt nem kell eszetlenül megtépni a csoki csavarját és akkor nem fog túlságosan megfolyni a horgany az érvéghüvely belső felületén.
"a földelés rendben van a házon belül, de ezt majd még egyszer le fogom ellenőrizni mindegyik aljzatnál"
Az a lényeg, hogy ne csak látszólagos (pl nullvezetőről helyben hamisított) földelés legyen a dugaljakban, hanem valódi.
Fox egy tíz méteres vezetéket meg egy ohmmérőt. A villanyórában lekapcsolod az összes kismegszakítót és EZ UTÁN a ház nulláját lekötöd (az egész házban sehol ne legyen nulla se). Ekkor a házba bemenő nullvezető és a földelés között végtelen, de legalábbis jó nagy (10.000 ohm feletti) ellenállásnak kell lennie (ha ez kevesebb, azt később jelezni fogja a FI relé is :).
Ezután a villanyórában lévő földelési pont és a dugaljak földelési pontjai között (ide kell a hosszú vezeték) meg közel nulla ellenállásnak kell lennie (max pár ohm). Ha már a kezedben van, rámérhetsz az összes csőre, csapra, vízmelegítőre is. Visszakapcsolás ELŐTT ne feledd a nullát helyreállítani!
Ez a szigetelésvizsgáló témakör is túl van lihegve, bármelyik filléres digitális multiméterrel lehet mérni az állandó "szivárgást", ha van. Ha az ember tudja mit csinál, mit mér, hogyan és miért.
Mondjuk ekkora "szivárgás", az hibás készülékektől, vezetékezésektől, és istentelen gányolásoktól szokott lenni, nem a vezető anyagától.
Igy keletkeznek a féltudású szakmaiatlan félreértések.
Aki azt mondta a fi problémás alu vezetéknél, az kimondottan a legcsapnivalóbb bevakolt vagy beleöntött(!) MMFAL vezetékekre gondolt, ahol 30-40 év alatt a szigetelés már mikroporózus, kitöredezetett, a vezeték rögzítése a ma már agyrém "beverte a szöget a segédmunkás a betonba az erek közé!!!" szinvonalú is lehet. Akár.
Vannak életveszélyes, meredek dolgok, régi tégla-ingatlanon is, főleg a sokféle korszak, a több lakó és használó sajátkezű vagy odahívott "szerelők" kontárkodó cselekedetei miatt.
De panelban, ahol az alu vezeték nagyon jellemző, néha ipari mennyiségben van a trágya, mert a lakásban végül a meo már bármit átvett csak legyen már kész.
A 70es évek végétől a javuló életszinvonal, technológiák, iskolázottság, életlehetőségek mellett a melósok legalja dolgozott ennyire fárasztó, mocskos és lélekölő melón, mint a nagy tömbházak építése, ez látszik az összes szakmunkán, de főleg az olyan szem elől rejtett, nagy odafigyelést igényelő szakmunkáknál necces, mint a villanyszerelés.
Az alu vezetéket érvéghüvelyezve sorkapocsba kötni kényszermegoldás, nem igazán jó csak +10éve nem volt jobb.
A minőségi rugós kötőelem, plusz jó minőségű alupaszta viszont arra készült, hogy kiküszöbölje az alu összes hátrányát.
Tökéletesen működik is, és sokkal egyszerűbb plusz olcsóbb egy laikusnak is használni, mint az érvéghüvelyt tényleg jól felkrimpelni a törékeny alura, meg stb.
Értelek és el is fogadom amit írsz. De én nem egy új épület teljes villamos hálózatát akarom megtervezni és kivitelezni egymagam fórumos segítséggel. Én csak egy haldokló kismegszakítót fogok lecserélni két darab FI-relére és két kismegszakítóra. Úgy érzem ezzel magam is megbírkózok gond nélkül, némi fórumos segítséggel.
A szigetelési ellenállásmérőről azt írod: "Épületvillamossági áramköröknél teljeesen irreleváns.". Én amikor olvasgatni kezdtem erről a műszerről, azt láttam, hogy a youtube-bon több tucatnyi oktatóvideó található, amelyen bemutatják a épületek villamos hálózatainak szakszerű szigetelés mérését illetve a mérési jegyzőkönyv elkészítését:
Ebből azt gondoltam, hogy ez egy fontos és hasznos eszköz az épületek villamos hálózatának ellenőrzéseként. De lehet, hogy akkor tévedtem és a videók készítői kicsit túltolták ezt a témát, hiszen gyakorlatban nincsen ilyesmire szükség, ahogy írod. De az is lehet, hogy országonként változik a gyakorlat, és itthon tényleg nem használják, viszont angolszász országokban teljesen más a bevett gyakorlat.
Akárhogy is van, hátrányom biztos nem lesz belőle, ha én is leellenőrzöm majd a meglévő hálózatot. :)
Csak egy apró észrevétel, egy volt erősáramú berendezésszerelő (villanyszerelő) oktatótól: a villamosság, elektrotechnika csak egy elméleti alap, míg a villanyszerelés egy erre épülő, igazi iparos, kézműves, tevékenység. Ennek vannak szabályai, anyagai, fogásai, előírásai, amit kemény 3 évig tanulnak. Gyakorlati oktatási helyeken kapják azokat az ismereteket, amiket könyvből soha nem fognak megtanuilni...
Ehhez kapcsolódik az az észrevételem, hogy szigetelésmérő műszer az utolsó, amit egy villanyász használni fog...azt inkább készülékjavítók, karbantartók, tekercselők, szervizelők veszik kézbe. Épületvillamossági áramköröknél teljeesen irreleváns.
Tehát már itt elválik az elmélet-gyakorlat napi szinten. (a '80-as évek végén a 3 éves mérőtermi gyakorlatokon, egyszer volt tanmenetben szigetelés-mérés)
Annyit én is tudok, hogy a kettőt nem illik egymással közvetlenül összekötni.
Azt, hogy mit tanultam a témában annó ezen felül, már nem tudom, mivel az azóta elmúlt harmincsok év során egyszer sem dolgozam alu vezetékkel, már régen elfelejtettem, bocsásd ezt meg nekem. Bár úgy rémlik akkoriban még nem tanultam WAGO csatlakozókról, WAGO pasztáról és hasonlókról. :)
Véleményem szerint ez egy erősen technikai jellegű kérdés, aminek utánakérdezek, és úgy oldom meg, ahogy tanácsolják a téma szakértői. Nem hiszem, hogy túl kell lihegni, hogy így alapok meg úgy alapok.
Az lentebb írt aluvezeték + érvéghüvely mehet a réz csokiba megoldást ezen a szakmai fórumon olvastam:
Nem tudom, mivel vagy tisztában, de az réz-alumínium viszonyát 12 éves korom óta ismerem, mert már akkor tanították a gyakorlati foglalkozáson. Úgyhogy előbb az alapokkal legyél tisztában, mielőtt kijelented, hogy a villamosság a szakmád...
Az igazság az, hogy az alapokkal éppen hogy nagyon is tisztában vagyok. A villamosság, az elektronika az amit tanultam, az a szakmám, a munkám is és az a hobbim is, gyakorlatilag az életem. :) Pont ezért merek magam is belevágni.
A villanyszerelés, mint külön szakma viszont meglehetősen ismeretlen (volt eddig) számomra. Igen, tisztában vagyok vele, hogy ez egy külön szakma, és nem vagyok tisztában az alkalmazott szabványokkal, a technológiákkal, mit, mivel, hogyan szokás csinálni. És ezért nagyon hálás vagyok érte, hogy ezekben a kérdésekben segítetek nekem itt a topikban! Így akkor nem a saját fejem után fogom csinálni a dolgokat (pl. alu vezeték bekötése réz csatlakozósínre), amikkel nem vagyok tisztában, hanem úgy, ahogy kell.
> Éppen a rozoga faajtó miatt az óradobozban mindig jó a szellőzés a külvilág felől
Akkor még lehet, hogy jobb is lesz az IP40-es doboz, mint a teljesen zárt?
> Ha nincs sín, akkor beteszel a doboz sarkába két csokit vagy nyitható WAGO-t (az alumínium bekötési pontoknál használj alu pasztát is).
Ez még kicsit később lesz majd, de ha már felhoztad a témát, hadd kérdezzek rá. Ha úgy alakul, hogy réz csoki lesz, sínre pattinthatós, akkor abba ugye úgy kössem be az alu végét, hogy érvéghüvelyt teszek rá és akkor paszta nélkül mehet bele? Jól tudom, hogy így helyes?
> Ha a dugaljakban nincs földelés, vagy a nullvezetőről helyben "hamisított" földelés van
Ilyen biztosan nincs, a földelés rendben van a házon belül, de ezt majd még egyszer le fogom ellenőrizni mindegyik aljzatnál mielőtt nekikezdek a szerelésnek.
"a FI-relé nem használ az alu kábelezés mellett, csak az volt nyomatékosítva, hogy ha a jelenlegi kábelezést megtartom, akkor a FI-relék hiába teszem fel mert csak hamis biztonságérzetet ad"
Ha a dugaljakban nincs földelés, vagy a nullvezetőről helyben "hamisított" földelés van, akkor a FI relé csak a meghalástól véd meg, a megrázástól nem véd meg.
Legyen minden dugaljban rendes földelés és az egész ház legyen rajta a FI relén. Ha meg valami lecsapkodja a relét, akkor a hiba okát kell mekkeresni és megszüntetni, nem pedig kikötni a földelést :)))
Sajnos ezeket nem ismerem nyitva. Az apró probléma az lehet, hogy mennyire egyszerű belerakni azt a nulla- és védővezető sínt, amit éppen azokban a napokban azon a vidéken lehet kapni. Lehet, hogy az eladó tudja, mit visznek a vásárlók a szekrényhez. Nyilván meg lehet oldani, de alighanem némi felszereltséggel.
Hát, ezt sajnos elütöttem egy tizedesnyi mértékben, nem 50, csak 5 W, stb, az meg nem igazán vehető észre villanyszámlából. Elnézést a félrevezetésért.
Ahol meg a FI relé csak ritkán csapkod le ismeretlen okból, az olyan hiba, amit nem megkerülni kellene (pl az áramkört kivenni a fi relé védelméből), hanem megkeresni a hibát és megszüntetni. Persze ehhez olyan szaktudás kellene, ami sokhelyütt nem áll rendelkezésre :)
"csak az a rozoga faajtó védte az időjárás viszontagságaitól"
Éppen a rozoga faajtó miatt az óradobozban mindig jó a szellőzés a külvilág felől, ezért szinte soha nem volt kondenzáció (párakicsapódás). Ha ott egy légmentesen záró szuper ajtó lett volna, akkor talán már minden rég tönkrement volna a kicsapódó víztől.
"Mondjuk a leírás alapján föld és nulla sín egyikben sincs,"
Nem a "sín" kötelező, hanem a jó minőségű, megbízható kötések. Ha nincs sín, akkor beteszel a doboz sarkába két csokit vagy nyitható WAGO-t (az alumínium bekötési pontoknál használj alu pasztát is).
Időközben már úton van a szigetelésvizsgáló, kíváncsi leszek rá, és az eredményekre is majd.
Az Európa dobozok nekem is tetszenek, néztem őket, de az IP65 kivitel sajnos tényleg túl nagy. Sőt, IP65-ösből nincs egy olyan 8M-es sem, ami beférne, csak IP40-est találtam.
De ha azt nézzük, hogy három évtizeden keresztül a szekrényben jelenleg bentlévő szerelvényeket csak az a rozoga faajtó védte az időjárás viszontagságaitól és semmi gond, beázás, párásodás miatti probléma nem volt vele soha, akkor ha az új dolgok még egy plusz IP40-es szekrényben is benne lesznek, az csak extra védelmet ad nekik a mostanin felül, emiatt nem aggódok.
Korábban annak a félelmemnek adtam hangot, hogy ha egy IP65-ös falon kívüli doboz lenne fent, az a jelenlegi süllyesztett óraszekrénnyel szemben oldalról, felülről is kapná a vízözönt egy nagyobb felhőszakadás esetén talán megadná magát. De valószínűleg túlzás volt az aggodalmam. :)
Sokat böngésztem és végül ezt a két dobozt találtam, ami 8 modulos és be is passzol méretileg:
Apró kis fejszámolás: A FI-reléhez kell mondjuk 22 mA, hogy lecsapjon. Ha a vezetékezés maga ennyit szivárogtat el a föld felé, az ugye 50 W állandóan. Tegyünk hozzá még ennyit a fázis és a nulla között, amire ez a szerkezet nem érzékeny. 100 W-os izzó bekapcsolva felejtve, azt már az átlagember detektálja egy idő után a villanyszámlából. Szóval én valószínűtlennek érzem, hogy a hálózat maga lerángatná. De ha szeretnél szigetelésvizsgálót birtokolni (az csak jól jöhet, még sosem olvastam, hogy valakit ezért lőne le az ÁVÓ, vagy ezért támadta meg a húsevő baktérium), az általa szolgáltatott adatok is jók a villamos hálózat állapotáról vélemény alkotására - csak már javaslom a mérés körülményeinek pontos rögzítését, hogy megismételhető legyen.
Bocs, de amit az ellenkező oldalról már megközelítettél, az azért nem jó, magyarul az, hogy beltéri szerelvények vannak a mérőszekrényben, amelyek nem bírják a páralecsapódást, stb.
(Az ellenkező oldali megközelítés az volt, hogy szerinted az IP rengeteg kültéri elosztó az úgysem bírja az időjárást. :D )
Én mondjuk a mérőszekrénybe is kültéri elosztószekrényt tennék. Kérdés, hogy elfér-e. Nekem a kedvencem az ABB IP65 Európa szekrény, de lehet, hogy az ide túl szép, és majdnem biztosan túl nagy. :)
> Valószínűleg az történt annakidején, hogy a ház előző gazdája megrendelt egy FI relét, kijött a "szakember" a relével, rákötött mindent, aztán kiderült, hogy állandóan lecsap a relé, ezek után előkerült a jól bevált módszer: nem ám kiderítjük, hogy pontosan mi is az oka a relé lecsapkodásának (ahhoz ész kellene), ehelyett sorra le lett kötve a reléről minden és a végén maradt egyetlen dugalj.
Én is pont erre tippelek. De valaki írta lentebb, hogy talán nem is így volt, hanem a FI relé eredetileg is csak a külső dugaljba lett tervezve a fűnyíró számára, hát nem tudom, az is lehet egy magyarázat.
Igazatok van, nem írta senki szó szerint azt, hogy a FI-relé nem használ az alu kábelezés mellett, csak az volt nyomatékosítva, hogy ha a jelenlegi kábelezést megtartom, akkor a FI-relék hiába teszem fel mert csak hamis biztonságérzetet ad. De nincs semmi konkrét infó arra vonatkozólag, hogy esetleg használhatatlanok lennének már a falban futó kábelek, én pedig bízom benne, hogy ennek az ellenkezője igaz.
A másik két kérdésemben kérhetném, hogy segítsetek? A kültéri FI relé méretezése illetve az óraszekrénybe vásárolandó elosztódoboz típusa (süllyesztett vagy falon kívüli) érdekelne. Előre is köszönöm!
