Ha ötfelezős felvetését nem feledjük, a hiba származhat még valamelyik elektomos sütőből is, mármint olyanból IS amiben csak szikráztató van a konnektorra kötve, de sima gázsütő. A csöve be van kötve a fémszerelvényekbe. :)
Ha a ház régi, akkor frankó original békebeli bergman csövek is lehetnek benne ami a falvizesedéssel léphet működésbe. (de már biztos ezt is említette valaki.
Lehet, hogy a szomszéd zárlatos bojlere már annyira gyengén (vagy egyáltalán nem) melegít (pl elszakadt a fűtőszál), hogy már megállás nélkül fűteni akar. A szomszéd meg hetek óta hideg vízben fürdik, mert nem mer villanyszerelőt hívni a lopott áramról működő bojleréhez :)
De ha van máshonnan meleg vize (pl gázkazánból), akkor akár évekig is fennmaradhat a jelenlegi állapot.
Ne essünk neki a letört körömnek egy 400-as ráspollyal. :) Amennyiben a szakember megállapította, hogy a hiba nem a mért szakaszokra esik, valamint azt is megállapította, hogy a méretlen fővezeték első szakaszára esik (most már lusta vagyok megnézni, hogy mit jelent az első), pláne azt is megállapította, hogy melyik fázisra esik, akkor igen. Akkor úgyis az következik, hogy igazolni kell a hibát egy méréssel, majd azt a fázist legalább kicserélni - de ha nem igazolódik, akkor is ki kell cserélni azt a darab madzagot, mert az viszont igazolódott (ha igazolódott), hogy az a szakasz a hibás.
Van olyan hiba, amit nem egyszerű mérni, pár hónappal előbb szó esett az X megtörtént baleset című könyvről, ha jól emlékszem, abban volt az, hogy hajszálrepedés volt a szigetelésen, amit bizonyítani a baleset után csak vízbe merítéses méréssel tudtak. It is előfordulhat, hogy már az áthidalás készítése miatti mozgatás eleget odébbrak a vezetéken ahhoz, hogy megger csődöt mondjon.
De ugye a fenti bevezető állítások/feltételek igazságtartalmáról kéne valami garancia. Egyszer régen egy gyakorló villamos szakember nekem szegezte a kérdést, hogy lehet, hogy a zárlatos kábelnél az NKI-k nem olvadnak ki. Aztán két hét múlva bevallotta, hogy visszament, vizsgálódott, az ott heverő két NKI mindegyikéről, amiket belepróbált, kiderült, hogy a szemek a helyükön maradtak, de azért kiolvadtan hevertek ott. Sőt, a harmadik, ami a másik fázisban volt bent, természetesen az is kiolvadt, és a szem annál sem ugrott ki, azt meg kivette, és berakta a zárlatosnak ítélt fázisba, szóval még cserélgetett is, így hite szerint teljes mértékben megbizonyosodva arról, hogy ennyi NKI rossz nem lehet. :)
230 Voltos rendszernél kb. 6 Voltos feszültségesést jelent csúcsterhelésen. Ez még éppen elfogadható. Melegedésre simán megfelel ebben a formában. Persze ha szinte folyamatos üzemben, illetve nagyon sokat megy rajta ekkora áram, akkor nem ártott volna vastagabb vezeték sem.
Az alu réz kontakt egy külön téma. Oda jó eséllyel nedvesség/pára vagy más elektrolit is kell ahhoz, hogy emberesen beinduljon az elektrokémiai korrózió. Önmagában a jelentős intenzitású váltóáram nem fejt ki ilyen hatást. Szerintem.
Láttam egy elosztótáblát, ahol xbs gyűjtősínbe volt bekötve a 6-os alu, állítólag 8-9éve volt cserélve az elosztó és az alut rögzítő csavar még mindig annyira feszes volt, hogy nem tudtam húzni rajta. Hogy is van ez az alu, réz kapcsolat? :) Kémia elméleti számítás szerint már el kellett volna reagálnia az alunak, főleg, hogy 20-25amperek szaladgálnak, mert ez egy hűtőház betápja. Elképzelhető, hogy a sínnek, csak a kinézete réz?
Ugyan ide kérdés, hogy c25 amperes kismegszakító után mennyire szívesen raktok 4-es mkh-t, kb.30 méteren? (én tuti min. 6-os húztam volna)
De szerinte már ezen túl vagyunk, nem tudom, miért térnek vissza a többiek is arra, hogy a mások mért hálózata, én azt olvasom, hogy már világos, hogy a méretlen szakaszon van, sőt, hogy melyik fázis.
Ha így van, akkor már csak kell a kapualjtól a (valamelyik) dobozig egy madzag az adott fázis áthidalására (rendes szakembernél ehhez áramszünet sem kell), azt a vezetéket meg megnyomatni.
Az egyik hobbielektronikás hsz-nél, valami "ötfelezős" írta 2008 jún. 13-án:
"Mint többen elmesélték, ezek a problémák más készülékek zárlatával, félrekötéssel vagy kijelölt áramutak szakadásával jönnek létre, és több ilyen eset van nagyobb házban. Én is úgy jártam, hogy kínomban elkezdtük lekapcsolgatni a nyócker bérházban a szomszédok mérőinél a kismegszakítókat, és az alatta levő lakásban kötöttek be rosszul egy lámpát - ami akkor épp be volt kapcsolva... Pontos szabályokat nem adok, mert a legújabb előírásokat nem ismerem biztonságosan, most tupírozom magamat vissza a felülvizsgálatokba"
Illetve korábban a kérdésfelvető írta, hogy valójában nem zuhanytálcája van, hanem csempés-kirakós (strandverzió) és ha annak a lefolyójához ért amikor rázott a csempe, akkor ott még jobban rázott.
A plot-rész elolvasása legalábbis nagyon hasonlót mutat. Talán érdemes lenne átolvasni, többen is megrázó élményeket éltek át. "Feszültség a zuhanyban"
Ha ember számára kellemetlen, akkor az lehet akár 1 mA is. És ha a szivárgás eredeti forrása több méterre van a falban, akkor ott szivároghat ennek akár szászorosa is.
Vannak ettől lényegesen érzékenyebb műszerek is! És mivel csak a szivárgást méred így simán meg lehet találni a problémát. Ha az a padló ráz akkor ott kell lennie mérhető szivárgási áramnak ami nem uA tartományában lesz.
"Abban én erősen kételkednék, hogy fővezetékre helyezett lakatfogóval eredményre lehetne jutni Taormina házában."
A kóbor feszültség okozója lehet egyszerű feszültség szivárgás (közel nulla árammal), de lehet nagy áramú jelenség is (pl bojler nulla helyére földvezetőt kötött egy nagyeszű). A kettő különbségét egyszerűen meg lehet állapítani: ugyanazon két pont között feszültséget kell mérni eltérő sönt-ellenállások mellett. Ha közel végtelen belső ellenállású műszer és mondjuk 10 kiloohm ellenállás esetén szinte ugyanakkora feszültség mérhető, akkor valószínűleg nagy áramú szivárgás van amire egy FI relé is lecsapna (ha vóna). Ezt az illegális áramot szépen kijelezne egy FI-reléként alkalmazott lakatfogó is. Tehát egy lakatfogóval valószínűleg (áramszünetek nélkül is) meg lehetne találni azt a strangot, amelyiken nincsenek egyensúlyban a vetetőkön futó áramok.
"elég nagy erőfeszítés lehet mindenkit rábeszélni arra, hogy tökéletesen egyenlően terheljék a 3 fázist. :D"
A FI relének is mindegy, hogy egyenlete-e a terhelés a fázisokon, vagy egy vagy három fázis fut át rajta. Ahol a lakatfogóval nulla EREDŐ áramot mérsz, akkor nem az a strang bűnös.
Budapesten a régi házaknál a földelés hiánytalanul megvolt. Annak idején az áramszolgáltató és az ingatlankezelő ügyelt az ilyen apróságokra. Eleve a villamosítás nemrég jött, ugye, aztán az áttérés 3x220/380-ra, aztán a hűtőszekrény- és 20 év múlva az automata mosógép-szocializmus, közben a nullázás... Régen nem volt annyi rendelet, és bármikor lehetett egy hivatalnál 2 íróasztalt elővenni, és két szakembert alkalmazni. Hogy a rendszerváltás után eladták a lakásokat, és minden tulajdonos, képviselő, üzemeltető ezt a fogalmat még csak nem is ismeri, az egy más kérdés.
Egy kiszuperált FI reléből is remek kis műszert lehet csinálni szivárgó áram mérésére. Nem kell, hogy kalibrált legyen csak lássuk a nagyságrendeket...
Ez a közvélekedés. Voltam egy megbeszélésen régen, ahol a KLÉSZ megújítása volt a téma, és a FI-relé kötelezővé tételéről. Minden budapesti ingatlankezelős (a 80-asok második felét írjuk) határozottan állást foglalt, hogy "még a WC lehúzásakor is lecsapna az áram-védőkapcsoló".
Én mondjuk nem hiszem, de ez az én bajom. :)
De nemrégen volt ez már itt téma, csak a szivárgóáram jelszó alatt. :)
Annak idején említetted, hogy a falrázós jelenség nem folyamatosan tapasztalható.
Még a legelső hozzádszólásaim egyikében megjegyeztem, hogy ez rendkívül fontos információ lehet és egy ideig figyelni/jegyzetelni kellene, hogy milyen időszakokban/meddig ráz/nemráz a fal.
Persze ezt is hülyeségek közé soroltad be, pedig egy okos nyomozó csak ebből az egy információból rengeteg hasznos következtetést tudna levonni.
Pl:
- a ráz/nemráz időszakok aránya hasonlít-e pl egy villanybojler fűt/nemfűt idő-arányaihoz (vagy inkább az ablak előtt az utcán lévő közlekedési lámpa "zöld" állapotát követi ;)
- a "ráz" időszakok kizárólag akkor tapasztalhatók-e amikor éppen van éjszakai áram?
Mert pl ha valószínűsíthető egy (zárlatos) bojler, viszont nem illeszkedik az éjszakai áram periódusaihoz, akkor
- feltételezhetjük, hogy az a bojler lopott áramról üzemel
- feltételezhetjük, hogy erről tud a bojler gazdája is
- aki feltételezhetően meg fog mindent tenni azért, hogy az ő lakásába be ne lépjen a te villanyszerelőd, sőt a te összes hibakeresési kísérletedet megpróbálja gáncsolni (még az is lehet, hogy régóta tud a zárlatról, de neki többet ér az ingyen melegvíz, mintsem "lebuktassa" egy villanyszerelő, akit a zárlat elhárítására hívott).
