Mondjuk egy derült égből érkező villámcsapás hogy tetszik?
Az FI dóga, hogy lekapcsoljon, ha a te hálózatodban a fázis és a nulla között differencia van. Tökmindegy hogyan keletkezik, elmegy, vagy valahonnan máshonnan hozzájön áram, megszakítja a körödet. Ez életvédelmi cucc, ügyes szerkentyű, rém egyszerű, logikus, mindenkinek ajánlom.
szóval ha a szomszédom baromságot csinál, vagy nem mindennapi eszközt használ akkor nálam illetve az utcában lévő, azon az egy trafon lévő családiházak életvédelmi reléi megszólalnak?
Mondjuk, ha van a delikvensünknél egy földkábel amit megrágott a lóbogár, és a szomszédban meg klasszik módon levaskaróztak egy betonkeverőt, és még sós vízzel körbe is locsolták, az nem okozhat meglepetéseket? Vagy ott is lóbogaras földkábel megy?
Egy építkezésen nem nagyon tudok elképzelni más dolgot. Fúrógép? Körfűrész? Legközelebb amikor kimegy a FI-je, menjen mán át és nézze meg éppen mit hogyan mivel ügyködtek.
Ahhhaaaaa :) Köszönöm! A relé ma is jól viselkedik, nincs is építkezés a közelben. Ha berakok másik fi relét, figyelni fogok, hogy A-s legyen. (Ha kettőt rakok be, akkor annak elvileg nem kéne leoldania, ha ilyen zavar, ha leold, akkor nem az.)
Az egyébként meglehet, hogy az építkezésen termelnek valami zavarjelet. Egészen sokféle eszköz képes ilyesmire, ha nincsen rajta megfelelő zavarszűrés (pl a nagyfrekvenciás szaggatással működő teljesítményszabályzók), de hogy mi az a mérték, ami egy hibaáram védőkapcsolót összezavarni képes az adott esetben nem tudom.
Olyasmiről lehet itt szó, hogy ha a fázison mondjuk megjelenik egy 50 Hz-től jelentősen eltérő zavarjel, akkor a vezetékrendszered és az esetleges fogyasztók (akár a be sem kapcsoltak is) kobór kapacításai és induktivitásai egészen más impedanciát képviselnek, mint normálisan. A kapacitás impedanciája nagyfrekvenciákon egészen kicsi, az induktivitásé pedig egyenáramnál az. Ha ezek a kapacitások induktivitások a föld vagy test felé lépnek föl, akkor ilyen egyen vagy nagy frekvenciás áramösszetevőt nagy részben egyenesen a föld felé továbbítanak anélkül, hogy a nullán visszafolyna.
Ezt egy bizonyos intenzitás felett, ha elég ideig van jelen egy szokványos elektromechanikus FI (egyébként helyesen, mert az is) hibaáramnak érzékeli és leold.
Persze ezt részben most ötöltem ki, lehet, hogy nem teljesen állja meg a helyét.
A két Fi relés megoldásról még annyit, hogy ha mindkettő leold, akkor az már elég biztosan nem az ő hibájuk, hanem vagy ilyesmi zavar, vagy a belső hálózaton van gond.
Arra is rá véltem rájönni, hogy két FI relé hatványozottan növeli a biztonságot, hiszen ha egynek a véletlenszerű meghibásodási valószínűsége valamely időtartamon belül X (és itt nem a téves leoldásra gondolok, hanem arra, hogy nem old le amikor kéne), akkor ugyanennek a bekövetkezte két ÁVK-val védett szakaszon Xnégyzet. Nyilván nem olyanra vonatkozik ez, amikor valami konkrét kiváltó tényező miatt összeégnek vagy átívelnek az érintkezőik, vagy hasonló.
A lökőáram zárlat bekövetkezésének pillanatában fellépő áramlökés, ami csak rövid ideig tart. A reaktanciák miatt jelentkezik elsősorban, hasonlóan a fenti anomáliákhoz. A Fi-re gyakorolt hatásait szintén csak tippelni tudom.
ebben a relációban nem lettem okosabb a guglival sajnos.
Ennyit találtam:
Előfordulhat, hogy az egyenáram és a váltakozó áram egyszerre lehet jelen ugyanazon áramkörben. Ezt az áramot váltakozó áramú összetevőt tartalmazó egyenáramnak nevezzük, illetve feszültségre vonatkoztatva váltakozó feszültségű összetevőt tartalmazó egyenfeszültségnek nevezzük.
És hogy hálózati zavar. De hogy mi okozhatja, azt nem.
Ezt is találtam:
Azokon a helyeken, ahol az egyenáramú alkalmazásokból eredő hibaáramokra is számítani lehet, illetve a folyamatos áramellátás követelménye miatt fontos a jó lökőáram-állóság, ott a nagyobb tudású, bonyolultabb felépítésű, jobb hibatűrésű FI reléket kell alkalmazni. Azaz ilyenkor már nem elég az alap „AC” típus használata, hanem feladattól függően kell a további típusok közül választani.
Lökőáram a hálózaton keletkező zárlat? Erre végképp nemtaláltam értelmes dolgot a guglival! De erre következtetek.
Ezt találtam, ez alapján el tudom képzelni, hogy bizonyos zavarok egyes - jól működő - fi reléket is le tudnak verni:
A FI relék típusai: "A" típusú - Az egyre gyakrabban alkalmazott félvezető, szabályozó elektronikák zavaró hatásait megfelelően kezelő életvédelmi relé. A hibamentes működés garantált egyenáramú összetevők jelenléte esetén is. - Ilyet érdemes venni! Jele: "AC" típusú - Csak tisztán szinuszos váltakozó áramú körben alkalmazható. Ez a legelterjedtebb, de ma már "A" jelzésűt érdemes venni. AC típusú relén található jelzés: "S" - Szelektív védőkapcsoló, mely időkésleltetéssel van ellátva. Ezt csak akkor érdemes használni, ha e mögött nem késleltetett relé(k) is van(nak). Nagyobb rendszerekben szokás használni, lakásban nem. "Si" típusú - megnövelt zavarvédelemmel ellátott A típusú relé, azaz jól viseli a nagyfrekvenciás zavarokat, egyenáramú összetevők, tranziensek, alacsony hőmérséklet.
Nincs igazából nagy véleményem a külföldről átvett szabványokról, mert ott engedékenyek, ahol én nem akarnám, és ott szigorúak, ahol én nem akarnám. :D
Ami a PEN-t illeti, tanulságos végignézni a szabványokat.
- A 86-os 172-es is úgy fogalmazott, hogy ha külön van védő- és nullavezető kapcsa, akkor kell a védővezető kapocsra (sínre) kötni. Tehát elvileg lehetett egy tuskóról a nullákat is indítani. De akkor a magyar reflex a külön sín volt, mert a nullázás vagy nem nullázás még nyitottabb kérdés volt.
- A 95-ös azt mondta, hogy külön sínek kellenek.
- A 2007-es azt mondta, hogy külön sínek lehetnek.
- A 2012-es meg még jobban maszatolja.
Ez egy fejlődés, csak az igekötő kérdéses hozzá. Tovább- vagy vissza-. :D
A humor az, hogy egyszer voltam egy országos szakmai gyűlésen, ahol azt mondták, hogy az MSZ 1585 változási igényét azzal verték vissza, hogy nem lehet egy jelentős szabvány állandó változtatásával a munkavégzőket megzavarni. :D
Ha megint leold én ilyen esetben elmennék a és vennék egy 6000 Ft-os ÁVK-t és beraknám a mostani elé. Aztán a legközelebbi alkalommal figyelném, hogy mindketten oldanak-e vagy csak a régi. Ha csak az utóbbi, akkor azt kivenném, az újat benn hagynám és ha onnantól nincs leoldás akkor a régit lehet nézegetni, mit miért csinálhatott. Ha viszont együtt nem volna több indokolatlannak látszó leoldás, akkor meg maradhatnának ketten, ha valamelyik elérzéketlenedne a másik legalább még véd.
A harmadik szobában mint általában a magyar ember,....... ugye amit nem tiltanak azt szabadnak véli(-heti). Magam részéről nem gond ha furcsa színnel találkozom, a voltmérő,és vagy próbalámpa egyértelművé teszi hogy mi micsoda. Persze bosszantana ha a színek ad hoc váltakoznának,de ha rendszer van benne....... Egyszer egy tulaj előre dolgozott,be volt húzva a vezeték a védőcsőbe,nekem a feladat a kötések elkészítése volt.Egy kötésnél gondba voltam mert fehér vezeték érkezett a kötődobozba,de mint kiderült barna vezetékként indult.Mondtam cseréljük ki! Először tagadta hogy toldva van,majd állította hogy mégis,de alaposan összekötötte,és vállal minden felelősséget csak csináljam.... Ekkor csuktam le (először) a szerszámos láda fedelét, "-Na most végeztünk!!! " mondtam. Szomorú is volt hogy a tákolásával húztuk be a 2,5-es feketét és kéket,folytonosan kötéstől kötésig. Bár épületvillamosság szerelő a szakmám,de ennél a munkánál akasztottam végleg szögre a behúzószalagot.
Az általam készített többmezős szekrényekben a színjelölés mellett számokat is használok. Minden vezetékszakasznak egyedi számozása van, ami rögtön utal a tervben található oldalszámra is. Nagyon praktikus mikor száz oldalt vagy többet kell fel lapozni. Volt olyan projekt ahol holland,német,és általam készített (magyar) kapcsolószekrény volt egymás mellett. Beüzemeléskor mindháromban módosításokat kellett végeznem.Még csak véletlenül sem vágtak össze a színjelölések,a fekete (fázis) a kék,ill a zöld/sárga kivételével.Nem okozott problémát pedig volt különböző feszültség és áramnem bőven.
A PEN sín és róla való leágazások kialakítására gondolok,nem a PEN definíciójára. Ugyanis több variáció ismeretes,úgy mint hogy a PEN-ről leágazhatok közvetlen nullával,de akkor létesíteni kell földsínt,vagy leágazok a védővezetőkkel,de akkor nulla sínt kell létesítenem. Ieágazhatok a PEN-ről külön föld ill nulla sínre is.(magam így létesítem ). Mikor kell melyiket alkalmazni és miért? Vajon van-e összefüggés a régen alkalmazott nullbontó (amit ha felszereltek soha senki sem bontotta meg többé) ha mégis akkor miért?) és a PEN-ről való leágazás között?
És ha igazam van, és külső ok miatt kapcsol le, akkor megőrülök :)
Jön majd villanyszerelő, mikor lesz ideje, de most épp nem tudom minek, mert most semmi gond... Nem változtattam semmit, minden be van dugva, működik. Ilyenkor mit csinál egy villanyszrelő? :) 20 külön kör van, kismegszakítókkal, minden szirszarnak külön kör. Ki tudnám szakaszolni, ha csinálná rendszeresen, de nem csinálja :/ :)
Most villant be, hogy volt már olyan néhányszor a múltban, hogy az egész környéken áramszünet volt, és mikor visszajött az áram, akkor nekem a fi relét is fel kellett nyomni. (Az utcai világításból vettem észre, hogy visszajött az áram.)
Elvileg nem, gyakorlatilag megoldható, ha valaki adja hozzá a nevét...
Köszönöm az előző választ, ezt nem tudtam, hogy gyalogos forgalom felett mennyinek kell lenni, most csinálom, kb 4,5m-en van a futorit sapka teteje, akkor gondolom jó lesz, azt sem tudtam, hogy meddig nem kell kikötni, nekem 90centi van kb a tető fölött, kb 1,3 van benne a falban.
Próbáltam mindenre odafigyelni, nem vagyok szakember.
köszönöm a gyors választ, folytatom a 10-es vezetékek behúzásával, hogy ez mekkora....... :O
Olyan magasnak kell lenni a t.tartónak hogy kielégitse a csatlakozó vezeték minimum magasság követelményt Út felett 5,5m Gyalogosforgalom felett 4m Oldalfalra csatlakozva 3m 1,5m felett kikötve
Mért/méretlen áram csövei között nem kell távolságot tartani
Amit hozzászóltam, az a szabvány szövege. A fórumon az az egyik szoba, ahol arról beszélünk, mi a szabvány, a másik szoba az, hogy a szabvány hülyeség-e, és a harmadik az, hogy ki miben tér el. Hogy ki mit enged meg magának színekben, azt mindenki döntse el, vállalva ezzel a bármilyen valószínűtlen esetek bekövetkeztéből származó következményeket (amiket teljesen értelmetlen most előre elemezni, hogy miért nem fordulhatnak elő, mert Murphy szerint úgyis elő fog fordulni :D ).
Egyébként a régi magyar szabvány szigorúbb volt, akkor nem lehetett fázisvezetőnél: színjelölésre a zöld, a sárga, a vörös, a szürke, a fehér, a világoskék és a zöld/sárga színek egyike sem alkalmazható Ennek ellenére én fehéret használtam az alternatívok között. :D Bonyolultabb esetekben, mint pld a vezérlőszekrény, a vezetékre húzható számokat használtam.
Nem tudom, mire gondolsz a PEN sínnél, de az az egy biztos, hogy a színjelölések, mint már írtam, nem az 54-es kötetben vannak leírva. :)
Elvileg jó állapotban van a hálózat, néhány éves, eddig csak egy kismegszakító adta meg magát, lekapcsolt kisebb áramra is.
Ma tökéletes a fi relé (vagyis nem kapcsolgat le). Esik az eső, ezért nem építkeznek a szomszédban. Mosógép, fűtés, mikro, vizforraló megy. Hmmm.. Várok...
Azért mondom, hogy tovább tarthat a behatárolás, mert nem biztos, hogy a konnektorból kihúzogatás elegendő a hiba egzakt behatárolásához. Lehet, hogy a kötéseket is szét kell szedni a dobozokban.
Moyógépre is gyanakodtam, egyszer akkor ment le a relé, mikor ment. Aztán mikor nem ment, akkor is. Máskor a kazán ment. Máskor meg a vízforraló. Megint máskor meg mind egyszerre, és semmi :) Persze, működjön a fi relé, de ha mondjuk olyan hibája lenne, hogy 30mA-alatt is leold, akkor inkább azt cserélném, mint vadásznék :) Persze lehet, hogy úgy nem is tud meghibásodni, csak úgy, hogy nem old le/nem marad fent. Na, majd beszámolok.
