Ha adott egy ikerház fele, használatbavételi engedéllyel, lakhatásival mindennel, de nem igazán van villamos tervem. Akkor a mérőórától bejövő kábel fizikai helyét megváltoztathatom, vagy az csak az ELMŰ teheti? 2 méterrel odébb szeretném, ha bejönne a házba.
A dobozban marad, ha behajtogatjuk sem egy utolsó szempont.
Legrand cariva villanykapcsolója rugós, oda mehet a sodort simán úgy ahogy van, a duplakonnektoruk ellenben klasszikus csavaros... ott miért nincs rugós verzió? Van ennek valami oka?
Adott egy kapunyitó szett. Twister vezérlés, TITAN motorok. A motorok gyengén működnek, bizonytalanul. Szerettem volna kipróbálni a motorokat közvetlen 230V hajtással, oda-vissza, vezérlést kihagyva. a motornak van 3 csatlakozása: bal - közös - jobb. A jobb és a bal kapocs között van egy db 8 mF kondenzátor. Még sötétedés előtt tudtam mérni a közös és a jobb, bal csatik közti feszültséget, nagyjából közös és egyik, másik kapocs közt 150 és 70 V feszültség volt (gondolom, irány szerint), a kondin pedig 220V volt így összesen.
Kérdésem: mely kapcsokra kössem a próbához a 230 V-ot, valamint ezen belül a fázist és a nullát?
Abban nincs, csak a sodrott könnyebben húzható, jobb a mechanikai ellenálló képessége (nem nyúlik meg behúzáskor), mivel hajlékony több könyökön lehet áthúzni, tömör nem kell érvégekkel bajlódni, a dobozban marad ha behajtogatjuk, rugós szerelvényekben használható. Kb röviden ennyi.
teljesítmény szempontjából 50Hz-en nincs különbség. Ezt a szerelőd tudja is, és ő dönti el, hova kell sodrott és hova merev. De kérhetsz mindenhova sodrottat, max jó drága lesz, mert drágább a vezeték + drágább a kötés kialakítás is, mert se sodorgatni nem tudja, se olcsó wago nem mehet rá, sorkapocsba is bajosabb, mert érvéghüvelyezni kell
Biztos kérdezték már korábban, csak most nincs lehetőségem visszaolvasni az összes hozzászólást, de teljesítmény szempontjából van bármilyen különbség a sodrott vagy tömör vezetékek használata között?
Hát nincs érdeklődés. A sorolósínes utolsó gondod nem értem. Annak pont az a lényege, hogy "rövidzár" legyen, nem? Jobb mint U alakú átkötésekkel szórakozni.
Az órától a betáp előbb FI-re megy, annak van egy kimenete, onnan meg át a kismegszakra. A kismegszak túlterhelésre kapcsol ki, alapvetően nem is életvédelmi cucc, hanem hálózatvédelmi. Működés szempontjából tökmindegy melyik oldalára kötik be, de a sorolósínes a legegyszerűbb, alulra.
A kismegszak utáni kör mindenképpen feszültségmentes lesz kikapcsoláskor és ez a lényeg. mindegy melyik felén van bekötve a fázis, ha kikapcsol és nem megy át rajta az áram, akkor nem megy. Mi baja lehet a tekercsnek és a bimetállnak? Ha azt kell szerelni, akkor 1-el korábbi helyen kell kikapcsolni (villanyóra). Innen meg nincs tovább, mert plombálva van. Na azt mindenképpen úgy kellene bekötni ahogy írtad. A villanykapcsolókat is mindig úgy kötöm, a konnektorokban is baloldalra teszem a fázist, ahogy a hátulján is jelzik.
Vagy te hogyan csinálod?
Fi-re felül van bekötés, onnan vezetékkel lentről felkötnéd az első kismegszakba amiről továbbsorolod? Az első kismegszakban lenne a soroló bekötése és egy rézvezeték is egyszerre? A kismegszakoknak így az általad írt bekötése lenne, és alulra esne a kimenetük. Ezzel akkor baloldalra is kerülhetne a FI, mert sorolósínnel ugye csakis jobbra tehető, ami megint egy picit unortodoxnak tűnik.
Én hülyeségnek tartanám azt, hogy érvéghüvelyes vezetéket nem lehet bekötni a WAGO 221/222-es sorozatába. Akkora hülyeségnek tartottam, hogy fel is hívtam a WAGO-t, és egy mérnökkel is megvitattuk a dolgot, ő is azt mondta, hogy semmilyen tiltás vagy korlátozás nincs erre vonatkozóan.
Nem értem ez, hogy születhetett meg bárki fejében is?
Látom, nincs nagy érdeklődés a téma iránt. Hát egy kicsit bővebben: - láttál-e már olyan villamostervet, ahol a kismegszakítóra nem az 1-es pontra van bekötve a betáp? - láttál-e már olyan rajzot, ahol a lekapcsolás után a mozgó érintkezőn rajt marad a feszültség? - normálisnak a tartod-e, ha a lekapcsolás után a kismegszakítóban feszültség alatt marad a bimetál és a rövidzárra működő behúzótekercs?
Térjünk rá a FI-relére. Itt nem írom le, szerertném, ha gondolkodnátok és Ti vonnátok le a következtetést, mi történik, ha a számozástól eltérően kötitek be a védelmet?
Valószinű láttatok alsó (betáp) bekötésű FI-relét, ami után minden nehézség nélkül felülre tehetitek a sorolósínt. Pl. ilyenek is vannak a Schrack-nak. Végül, miért nem célszerű az, ha alúl van a sorolósín? Lerakódik benne a por, megáll a lecsapódott pára, ami rövidzárt okoz.
Hello, pár hónapja kaptam egy e mail-t hogy jön majd egy új behúzó rendszer, azt írták hogy könnyen lehet csatlakoztatni a kábeleket és hogy szinte egy pillanat le csatlakoztatni, meg hogy nem tud beszakadni stb... kerestem a boltokban de még nem hallottak róla. Elvileg már lehet kapni vagy mostanában lehet majd kapni.
Találkozott valaki ilyennel? ha igen mennyire jó? árban mennyi?
Ha karos wago-t használsz nem kell, sőt tilos az érvég hüvely. Az alut is kötheted vele ha megveszed a hozzá való pasztát, telenyomod vele a kamrát, beletolod a vezetéket majd zárod a kart.
Olyan kérdésem lenne, hogy wago vezeték összekötővel biztonságosan összeköthető tömör réz és aluminium vezeték? Illetve lenne olyan kötődoboz is, ahonnan MT kábel menne tovább, gondolom ahhoz is alkalmazható, viszont ez esetben kell rá érvéghüvely is, vagy sem?
