A teljesség kedvéért a 6-os réz 16-os alu viszonylatában a réz 10 ezer forintos bekerülési költség többlete évi pár száz forinttal növekszik, vagyis nem térül meg egyhamar.
Még annyit, hogy egy ilyen másfeles réz kontra 16-os alu esetén az adott feltételek mellett a 60 méteren jelentkező cirka 20 ezer forintos bekerülési költség különbség jó 3 év alatt térül meg...
Akkor, mivel nem számoltad ki kérésemre, levezetem ezt a lószerszámot arra az esetre, amit ott említettem.
Tegyük fel, hogy egy 10 Amperes bojler van a szóban forgó 60 méteres másfeles hosszabbítón (vagy ugyanilyen falba húzott vezeték végén), és nem csak 3 napig, mint a hegesztő, hanem egész évben. A vezeték ellenállása kb 0,018x120/1,5=1,44 Ohm. 10 Amper esetén ez 10x1,44=14,4 Volt feszültségesést produkál, de úgy is megfogalmazhatjuk, hogy 100x14,4 vagyis kb 140 watt teljesítményt disszipál. Ez a jelen esetben nagyjából 1800 óra üzemidő alatt kb 250 kWh villamos energiával melegíti a környezetet, ami 40 Forintjával számolva 10000 Ft értékben nem melegíti a vizet. Az életszerűbb B tarifával számolva mondjuk ugyanez 7000 Ft. Utóbbit egy kb. 100 ezres éves vízmelegítési költségből veszíti el a delikvens, de innentől egyszerű arányosítással át lehet számolni egy ilyen teljesítményű bojlerre a veszteséget bármilyen más éves fogyasztás esetére. Ha a vezeték mondjuk 16-os alu, akkor a veszteség kb hetedére esik vissza, vagyis 100 ezer Forintos fogyasztásra 1000 Ft-ot fűt el, ami 6000 Ft-tal kevesebb a másfeleshez képest. Ebből látszik is, hogy úgy 15 ezer Forintos éves fogyasztás alatt fog a pár száz Forintos kategóriába esni a relatív veszteség.
Egyébként ugyaninnen az is leszűrhető, hogy a másfeles helyett hatos vagy négyes vezetéket használva is a több ezres kategóriába eshet az éves megtakarítás.
Azt a jelenséget mellesleg még nem is vettem figyelembe a számítások során, hogy minél többet melegít a kábel annál hosszabb idő kell a felfűtéshez, de az nagyságrendileg nem befolyásol semmit a dolgon...
Mielőtt tízezerszer leírásra kerülne bármi, még egyszer leírom, a több ezer forintot nem a 6-os és a 10-es rézvezeték viszonylatában írtam, mint az figyelmesen elolvasva az adott szöveget egyértelmű is, mint ahogyan az is, hogy nem javasoltam 10-es réz vezetéket, egyszerűen csak kiszámoltam, hogy 1% feszültségeséshez az a keresztmetszet tartozik az adott esetre rézből, ami egy jó viszonyítási alap, hiszen mindkettő szép kerek szám könnyű arányosítani belőle.
Ha valamit elszámoltam e késői órán, természetesen kiigazításnak helye van.
A vezetékekből kettő a lámpákhoz megy, egy a fázis kell legyen. Ha ki tudod találni, vagy mérni melyik a fázis, akkor azt kell kötni a magányos bekötési pontra, a másik kettőt a maradékra. Ha ezt nem tudod megtenni, akkor legfeljebb három próbálkozásból kiderül mi a helyes bekötés. Addig cserélgeted a magányos helyen a vezetéket a másik kettő körül valamelyikkel, amíg nem működik megfelelően a kapcsoló.
Ha nincs fotó a kapcsolórol, senki meg nem mondja hogy van bekötve
Nyilván a kapcsoló kapcsolja a 230-at ki-be és azonnal meg kell nyomni a nyomógombot ami párhuzamosan ráköti a másik kondit is inditáskor. Amikor felpörgött a motor el lehet engedni a gombot
Nem kell forgásirányt váltani, egy szivattyút hajtana meg a motor.
Van még egy kondenzátor, gondolom az indító, de arról és a kapcsolóról nincs fényképem. A kapcsoló egy forgó kapcsoló (talán három állású) alatta van egy nyomógomb; egybe vannak építve.
"Tehát adott egy nyomógombos kapcsoló két kondenzátor és a motor."
Ha a két kondenzátor eltérő értékű, akkor lehet, hogy az egyik folyamatosan rajta van a motoron (ez csinálja a motor segéd-tekercse számára az eltolt fázisszögű áramot), a másik kondenzátorra viszont lehet, hogy csak az indítás másodperceiben van szükség (a nagyobb indítási nyomaték végett)
..szóval jó lenne tudni mind a két kondenzátor értékét.
Állítólag két kondenzátor van a motorhoz+nyomógomb."
Erröl nem olvastam semmit és csak egy kondit látok. Ha igy van, akkor inditásnál a nyomógomb a barnát az U1-re köti a nyomaték miatt, valahol a kapcsolónál a motoron kívül
Az tisztán látszik, hogy a kondenzátor, talán 50mF-os, fixen be van kötve az U1-V2-re, tehát forgásirányt nem lehet váltani
A fázis-nulla, fekete-kék megy a főfázisra U1-U2, mer ugye a V1 lemezzel át van kötve az U2-re
Kell ennek a gépnek forgásirányt váltani üzemközben?
Mi a fenét csinálhat a vastag barna vezeték ami a V2-röl megy valahová és az utolsó képen látható fekete kábel ami a kapocsléc felöl jön, nyilván nem üzemszerüen, mert akkor a kapocsfedőt nem lehetne felrakni
Itt picikét megáll a tudományom, jó lenne ha mások is beleszólnának
Talán segitene pár jó fotó a kapcsoló bekötő csavarjairol, illetve ha van rajta tipus felirat
