Miért nem tennél, illetve miért kellene kicibálni minden drótot?
Megvan az a két áramkör amelyik földelt, mint írja, azt köti a FI-be, feltételezve hogy ezek külön áramkörön/dróton, vannak és a többi konnektor nincs felfűzve rá
Semmiféle szigetelési ellenállás mérés nem kell most ide
Hát, ez a védőszöges elmélet ez néha szigorúnak bizonyul, néha meg elégtelennek. De valószínűségnek jó, csak arra jó a szomszéd két magas épület is, mint írtam.
"csak gondolná az ember, csak érdekesebb egy 15m magas antenna villámhárító mint egy 5m magas mezei háztető."
Ha a villám a felhőből mindig nyílegyenesen közlekedne a legközelebbi földelt pont felé, akkor a villámok "érdeklődési körét" pontosan modellezhetnénk egy 400-600 méter sugarú gömbbel (felhő<->villámhárító távolság). Ebben az esetben teljesen igazad lenne, mert egy-egy magasabban lévő földelt ponttól még viszonylag távol is biztonságban lehetnénk, mert igen nagy területről "magához vonzana" minden villámot.
A valóságban azonban az a tetves villám menet közben számtalanszor irányt változtat, (és minden egyes töréspontra egy-egy újabb/kisebb "érdeklődési" gömböt kell odaképzelni) ezért tökéletes védelem csak teljesen zárt fémdobozban létezik, minden más esetben csupán nagyobb vagy kisebb valószínűségekről beszélhetünk.
Megköszönöm a tippet, tisztában vagyok vele, hogy a teljes villamos hálózat felújítása erősen ajánlott, de ezt nincs lehetőségem megtenni, és erről nem is szeretnék tovább beszélgetni.
Tisztában vagyok a veszélyekkel és vállalom őket, akárcsak az a sok tízezer ember, aki ma Mo-n hasonló állapotban lévő villamos hálózatot használ.
Beleolvastam már több helyen villanyszerelős topikba, és láttam ebben a témában elég keményen elszabadult indulatokat, szeretném ezt most itt elkerülni.
Én most abban kérek segítséget, hogy a meglévő hálózaton minimum védelemként FI relét érdemes-e betenni vagy sem. Köszönöm!
Másodjára írom, hogy nem praktikus a másik rendszer nullájával dolgozni... Ha van FI-reléje, úgy levág, mint a huzat. Ha a bojleren is van, akkor legalább mindkettő levág. :D
Ha az áramszolgáltató morcos kedvébe nvan, erre aztán tényleg ráfoghatja, hogy szabálytalan vételezés, hiszen a mérőkört is befolyásolja.
Arról az apróságról nem is beszélve, hogy eztán, amikor a "másik" rendszerről megy, akkor az alaprendszerben leválasztom az áramkört, oszt jól megráz a készülék felől jövő nulla.
Van esetleg olyan mérési, ellenőrzési módszer, amivel egy mezei multiméterrel meg tudnám mérni, hogy FI relé beszerelése esetén lesznek-e ilyen gondok?
Hát, roppant egyszerű. A kérdező egyik villamos szakember ismerősét megkéri, hogy mérjen egy 500 V-os meggerrel szigetelési ellenállást. Ki fog derülni kb 14 perc közlekedés nélküli időráfordítás árán, + kávéivás a háziakkal, és rövid eszmefuttatás a migránskérdésről.
Mondjuk tudom, hogy a szakma jelentős részében ez a válaszreflex jól benne van, de adatokat még sehol sem láttam.
A klímás nem beszélt hülyeséget, csak épp keveset.
"ide" nem tenne FI-t, hát én se tennék. Az elosztóupgrade okés, DE vele párhuzamosan minden vezetéket cibálj ki és cseréld ki védőföldes rézvezetékre mindent, mert a f.aszsetudja mit gányoltak anno össze-vissza keresztbe a betanított gányerek amikor épült a ház. Láttam már falban megcserélődő védőcsövezést, általános az 5 centi vastag begipszelt kötöződoboz, amit találj meg :)
Ha nincs vezérelt áram akkor megy a nappali áramról egy sima relével,"
Miféle relé és hova kellene kötni?
"-smmilyen más szerződesben nem rögzített készülék nem használja avezérelt áramot,csak a boiler."
Sok más fixen csatlakoztatott vill.berendezés is mehet vezéreltröl, pl. villanykandalló, de akár tűzhely is. Ez utóbbi kissé nyűgös mert rá kell kötni egy csengőt, hogy az asszony felébredjen éjjel sütni főzni, ha jön a villany
Igen igazad van!Bár a jogi értelmező itt úgy értelmezi,hogy másra is használhatják esetleg a vezérelt áramot.
Szerintem ők sem értik pontosan,hogy mit is akarnak.Ha nincs vezérelt áram miért nem használhatom a normál hálózatot ugyanazon a vezetéken(elosztó-boiler) ha megjön a vezérelt ki az a bolond aki nem azt használná olcsóbban?
■ Értelmezés: "Ha az A1 és B árszabás között ide-oda kapcsolgató készülék működik, akkor a kedvezményes időszakban a vezérelt áramkörön nemcsak az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt, és nem állandó és állagsérelem nélkül leválasztható jelleggel rögzített készülékek is lesznek."
Ha nincs vezérelt áram akkor megy a nappali áramról egy sima relével,
-smmilyen más szerződesben nem rögzített készülék nem használja avezérelt áramot,csak a boiler.
persze nem sokkal drágább és kikezdhetetlen az általad javasolt 2 fűtőszál vagy inkább két boiler,a vezrelt pl 80fokra állítva aztán belevezetve a meleg vize a nappali árammal működőbe ami mondjuk 60fokra van állítva így csak annyit fűt amennyit nem bír az éjszakai plusz a hőveszteség.
"A Vezérelt, külön mért vételezés árszabás szerint számolja el a Kereskedő a Felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető - a vezérelt áramkörre nem dugaszolhatóan csatlakoztatott - Felhasználói berendezés fogyasztását."
A vezérelt áram arra való, hogyha túltermelés van akkor a szolgáltató plusz fogyasztókat tudjon bekapcsolni a rendszerbe, azért olcsóbb hogy kompenzálja a szakaszos üzem okozta kényelmetlenséget.
Ha a törvény szövege nem egyértelmű akkor a Magyar jog szerint mindent szabad ami nem tilos!
-Milyen jogszabály tiltja,hogy nem fűthetem a boilert nappali árammal,avagy mi írja elő,hogy csak éjszakaival lehet?
-az áramszolgáltatónak az hozza a több pénzt,ha a nappali áramot is használják +10Ft/Kw.
Egyébbként tehet egy dugót a bioler vezetékére és odatesz egykonektort sima nappali árammal egyet meg az éjszakaival oszt abba dugja bele amelyikbe akarja,így aztán még a kákák csomót keresők sem szólhatnak!
Egyszer beszélgettem erről valakivel, aki villámvédelem tervezéssel is foglalkozik.
Azt mondta, hogy egy magasban lévő leföldelt pont maga körül csak azt teret védi le IGAZÁN biztonságosan, ami ezt a földelt pontot és a talajt is érintő, a pont magassága sugarú kör alatt van.
Tehát pl fut végig az utcán egy egy földelt vezeték mondjuk 6 méter magasban. A vezeték mellé két oldalról képzeljünk oda egy-egy 6 méter sugarú hengert, amelyek aljukkal a talajon vannak, és a vezetéknél érnek össze egymással. A két henger és a talaj közötti csúcsos háromszög alakú tér ami IGAZÁN villámvédett, ami a két íven kívülre (tehát pl a képzeletbeli hengerek belsejébe) esik az már nincs teljes biztonságban.
Tehát a 6 méteren futó földelt vezetéktől oldalirányban 3 méter távolságban már mindössze 3 méter magas dologba is belecsaphat a villám, ha nagyon akar.
Kerestem idevágó rajzot az interneten, ami látszanak ezek a negyed-körök alá eső védett zónák de, sajnos csak ezt a csúnyát találtam, ( ezen dokumentum 13. oldalán a pirossal ferdén csíkozott területek)
"mert az a tapasztalata, hogy az ilyen régi, földeletlen konnektoros panelokban ha FI relét tettek be, az folyamatosan leoldott,"
Ez ebben a formában butaság.
Ha a lakásban lévő készülékek közül egy sem hibás és a villanyszerelést is értelmes szakember csinálta, akkor a FI relé valószínűleg soha az életben nem fog lecsapódni.
A relé nem a lakás életkorától csapkod le és nem is "magától". Minden esetben létező, megtalálható oka van a leoldásnak, csak éppen túl kevés szaktudás esetén könnyebb a a Jóistenre fogni a dolgot, mint bevallani a tudatlanságot. Aztán ezekből lesznek az elektromos kísértethistóriák a "megtalálhatatlan" hibákról és a öreg lakásokban "magától" lecsapódó FI relékről.
Az a baj, hogy bizonyos rejtett hibák megtalálásához olyan tudású szakember kell, amilyet nem biztos, hogy a kocsmából lehet felcsalni a lakásba két sörért. Komoly szakember sajnos komoly pénzbe kerülhet.
"Meg tudná mondani valaki, hogy van arra legális technikai megoldás, hogy az éjszakai (vezérelt) áramról működő bojlert időnként nappali áramra kapcsolható legyen. "
Az erre hivatkozó törvény szövege nem egyértelmű.
Az áramszolgáltatók természetesen úgy értelmezik, ami nekik több pénzt hoz, tehát szerintük tilos a bojlert a nappali áramra átkapcsolgatni.
Tehát a problémádra a következő, biztosan legális megoldások jutnak eszembe:
- naponta kétszer átszereled a bojlert: fogsz egy csavarhúzót és lekötöd róla az éjszakai kábelt és bekötöd a nappalt, majd este vissza :)
- csináltatsz egy olyan bojlert, aminek két db fűtőszála van, egyikre a nappali, másikra az éjszakai áramot kötöd :)
- felszerelsz a mostani mellé egy második bojlert, ami csak nappali áramról működik
- a mostani kis bojleredet lecseréled egy olyan nagyra, ami biztosan elég az egész családnak.
Adott egy régi panellakás. Az elosztó dobozban van három olvadóbiztosíték, FI relé nincsen. Földelt konnektor csak a fürdőszobában és a konyhában van, az összes többi konnektor földeletlen.
Most szereltettem be klímát, és klímaszerelővel volt egy kis beszélgetésem. Említettem neki, hogy tervezem hamarosan lecserélni az eolsztódobozt, az olvadóbiztosítékok helyett kismegszakítókat teszek, valamint egy FI relét is be akarok szerelni.
Erre azt mondta a klímás, hogy felejtsem el a FI relét, mert az a tapasztalata, hogy az ilyen régi, földeletlen konnektoros panelokban ha FI relét tettek be, az folyamatosan leoldott, nem győzték mindig visszakapcsolgatni a lakók. Azt mondta, hogy ő biztos nem tenne be ide FI relét.
Ezt a tanácsot elég meglepődve fogadtam, mert jópár helyen le van írva, hogy nagyon ajánlott betenni FI relét a régi hálózatokba is.
Most akkor mi az igazság? Szerintetek hülyeséget beszélt a klímás és tegyek be bátran FI relét, vagy felejtsem el?
"Szerintem ha egy vezeték egyik végén egy 25 és egy 16 A-es kismegszakító van, akkor az 41 A-re van biztosítva."
Tévedés. Ha a vezeték VÉGÉN van a kismegszakító, akkor az nem védi meg az ELŐTTE lévő vezetékszakaszt, így az elé beépített érintésvédelmi relét sem. A kismegszakítók túláramvédelme nem terjed ki a kismegszakító és a Paksi Erőmű közötti vezetékszakaszra ;) csak a biztosító UTÁNI rész van általuk biztosítva.
Ez úgy egészen durván az a szituáció, amikor az egyedül álló házba átlagosan 50 évente belecsapna a villám, így meg, hogy 2 oldalt vannak magasabb épületek, csak átlagosan 170 évente.
Igen, ezen a házon nem volt, viszont sokkal csábítóbb célpontok a környező magasabb (akár 2x olyan magas) épületek, amiken van villámhárító
Tudom, hogy nem azért villámhárító, hogy ne csapjon oda, hanem azért, hogy oda csapjon, a vasba, ne a tetőbe. De nem oda ment. Szerintem nem olvasta a szabványt a villám.
Mint a szúnyog, ami nem tudja, hogy neki el kell riadnia a spray-től, csak csíp
Ha van villámhárító, akkor az nem azt jelenti, hogy oda aztán többet be nem vághat a villám! Csak csökkenteni lehet a kockázatot. Persze ehhez jó tervezés is kell. Itt mondjuk én nem látok villámhárítót.
