Azért az alap cuccok nem olyan drágák, amivel elég rendesen meg lehet fejteni a világot. És igen, ha nincs ilyen cucca, akkor ne vállaljon hibaelhárítást.
"Egyébként profi eszközökkel (aktív vezetékkeresők) kb 3mp megmondani, hogy merre megy a drót és hol van vagy nincsen szakadás. Az, hogy mindenki kötődobozt akar,... csak azt jelzi, tele van elméleti nagyokos kontárral a szakma."
Tehát ha a szomszédban lakó nyugdíjas villanyszerelő Józsi bácsinak nincs elektromos térerő-mérő műszere (az egyszerű fémkereső sokszor szart sem ér), akkor Józsi egy elméleti nagyokos kontár és menjen a francba és ne akarjon kötődobozokba belenézegetve megállapítani, hogy melyik dobozból megy a villanydrót a mennyezet felé?
Ha megfúrta a mennyezetet, majd percre pontosan nem lehet akkor-azután lámpát kapcsolni, 99.99% hogy elfúrta a vezetéket.
Ezután irreveláns, mit fázisceruzázott, vagy milyen hibákat követett el "hibakeresés" közben, az elfúrt vezeték javításához egyik sem visz közelebb.
Nyilván vannak mindeféle 1%-os teóriák is, a fúrógépet ahova dugták a szobában, sosem ment onnan legalább egy porszívó, ettől kiment a kötés ami a lámpához is viszi az delejt, stb, stb, de ezek már ilyen "gyilkosság az orient expresszen" szintű dolgok, egy villanyszerelő a helyszinen meg ugyis 5perc alatt megállapitja, ha ez van.
Én is laikus vagyok, de tele olyan helyekkel, ahol a "nullában is van fázis", esetleg ha leválasztod akkor már nincs.
Feszkereső is érdekes, lehet vizes a fal, lehet fémre szól be, műszer típusa alapján lehet valaki felismerné, hogy mire jó, vagy mire nem. 1-2 ismerős is csak nyomja a gombot, én szoktam visszakérdezni, hogy ha már normálisabb otthoni műszered van, akkor tudod-e, hogy a bekapcsolásnak is kalibrációs folyamata van és nem árt némi leírást olvasni?
Nekem villanyhoz a Meterman egyikmásik cucca bevált, meg a rendes villanyos keresők, többit oldja meg a megoldóember, de ez még nekem is fáj, hogy fázis van benne. Jahh, mert valamennyire világít a ceruza az indukált fesztől, aztán amúgy mérni sem lehetne, meg kijön van 0 Amper abból a fázisból, ha terhelnénk.
Szürke szigetelésű alut azt be is szokták vakolni, minden cső vagy egyebek nélkül. Olyan barna csőbe amit emlegetsz, ritkán tették, de ettől még lehet ez.
Egyébként profi eszközökkel (aktív vezetékkeresők) kb 3mp megmondani, hogy merre megy a drót és hol van vagy nincsen szakadás.
Az, hogy mindenki kötődobozt akar, meg fejet vakargat egy teljesen tipikus mindennapos hiba (vezetékszakadás ismeretlen helyen) láttán, csak azt jelzi, tele van elméleti nagyokos kontárral a szakma.
"Sajnos Te sem tettel fel fotot,mint oly annyi kerdezo"
Értelek én, de pontosan mit fotózzak? A nem világító lámpát vagy a szépen simára glettelt, festett falat? :)
Egyelőre semmilyen nagyobb lélegzetvételű bontást, fúrást nem csináltam, ami fényképet érdemelne, csak "sötétben" tapogatózom.
"Azt sem irtad le,hogyan s mikent ellenorizted le a lampanal a kapcsolt fazist, lehet kozben a nulladdal van a ban."
Felkapcsoltam a két gombot a kapcsolón, melynek mindkét oldalát megnéztem fázisceruzával, és bizony van fázis. Ha lekapcsolomm mindkettőt, akkor nincs, csak a kapcsoló bejövő oldalán, ergo szerintem jó a kapcsoló.
Na most amikor felkapcsoltam újra, ugyanezt megcsináltam a csillár/lámpa sorkapcsán. Na ott sehol se nem világított a ceruzám.
Azt sem írtad,hogy ami a lampadhoz csatlakozik vezetek csoben van huzva, vagy MMfal vezetek?
Halvány lila gőzöm sincs, bevallom, amikor épült a ház 86-87-ben, kiskölyök voltam, így le se sajnáltam, hogy apámék mit húztak és hova. Rajz, terv, korabeli fotó sajnos nem maradt akkorról. Annyit tudok, hogy szürke színű a szigetelése és alumínium vezeték, kicsit hasonlít a mostani falvezetékekhez.
Sajnos a kötődobozok valóban tökéletesen láthatatlanok lettek, így lehet utálni fognak, én meg őt, amiért annyival többet kér :) De egyébként tudom hol voltak nagyjából így, sokat nem kell keresni.
Nagyon szeretném kizárni a karnisfelrakást mint a hibát okozó tényező, de sajnos semmi egyéb, olyan tevékenységet nem csináltam, amivel belehatoltam volna a falba :)
Egyébként a lent említett "bergmann" cső nálunk úgy néz ki, hogy ilyen vékonyfalú, sötétbarna műanyag valami, fém nélkül. Akkor szerintem ez valóban mégsem a klasszikus bergmann, csak mindenki annak nevezte a környékünkön.
Az lenne a kérdésem hozzátok, hogy volna egy 12 lámpából álló lámpasor ( garázs bevezető beálló) amit mozgásérzékelővel akarok kapcsoltatni. De mivel hosszú a távolság ezért két érzékelő kellene. Össze lehet hozni a két érzékelőt párhuzamosítva? Nem vesznek össze egymással? Köszi.
Amikor az emberek a "A 80-as években" kezdetű házról beszélnek, az általában 60-as, ez az alap. Mivel ekkor nem volt autentikus földhivatali nyilvántartás, és nincsenek tervek se, már tagadják is le az éveket.
A 80-as években kezdetű lakáshirdetések az autóhirdetésben a nemdohányzó első tulajos garázsban tartott megfelelője
Nem mondom, hogy lehetetlen, de nagyon-nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy ott megy a lámpához a villany, ahová a karnisok furatai általában kerülnek. Gondolkozz el, hogy abban az időben milyen egyéb tevékenységek folytak ott a szobában ami befolyásolhatta a világítást.
"Kezdem feladni. Mit tanácsoltok?"
Szerintem hívj egy profi villanyszerelőt. Meg fogja nézni, hogy hogyan helyezkednek el a falon a kötődobozok (bele is fog nézni egy-kettőbe) és 99%-os biztonsággal rá fog mutatni arra a furatra, amelyiknél meg kell vésni a plafont. De szerintem még valószínűbb, hogy azt fogja közölni, hogy a karnis-furatoknak semmi köze a világítástalansághoz.
Ha viszont a festéssel egy időben láthatatlanná lettek téve a kötődobozok is, akkor te a villanyszerelők ellensége vagy és lelkiekben készülj fel a háromszoros munkadíjra :)
Nappaliban festést követően felkerült 2 db új karnis a plafonra, ezzel 5 db új furat keletkezett. Ezután már sajnos a csillár nem hajlandó világítani, valószínűleg valamelyik konzol rossz helyre ment. Áramütés, kismegszakító leverés nem történt. Kettős csillárkapcsolónál fázis megvan, a lámpánál viszont egyikben sincs meg. Kétféle vezetékkeresővel is próbáltam megtalálni a kábelek helyét a falban, plafonban, de van olyan, hogy mindkét műszer az egész falat áram alatt lévő vezetőnek érzékeli.Kezdem feladni.
Mit tanácsoltok? Mit kéne ilyenkor következő lépésként tenni? 80-a években épült családi ház egyébként, még alukábelekkel, bergmann csövekkel szerelve többnyire.
Falon kívüli kettes dugaljból milyen típust tudnátok ajánlani, ami a lehető legkevésbé áll ki a falból? Eddig a Legrand Oteo-t láttam. Van ettől jobb megoldás?
Egészen pontosan e szabvány csak a váltakozóáramúakra vonatkozik, az egyenfeszültségű passzust kiradírozva az alábbi a változás a régi magyar szöveghez képest:
A vezeték névleges feszültsége az a referenciafeszültség...
A váltakozóáramú rendszerben a névleges feszültséget két, Voltban...
Tehát az eggyel előbbi hozzászólásban említett szabvány szerint (bár lehet apró eltérés, mert ugye új szabványból nem tudok másolni, és ez a régebbi magyar szabvány, de gyakorlatilag ugyanaz):
Névleges feszültség
A vezeték névleges feszültsége az a feszültség, amelyre a vezetéket tervezték és amely a villamos vizsgálatokat meghatározza. A névleges feszültséget két, voltban megadott érték: Uo/U jelöli: Uo a bármelyik szigetelt vezető és a „föld” (a vezeték fémburkolata vagy a környezet) közötti effektív érték; U a többerű vezeték vagy az egyerű vezetékrendszer bármely két fázisvezetője közötti effektív érték. Váltakozóáramú rendszerben a vezeték névleges feszültsége ne legyen kisebb annak a rendszernek a névleges feszültségénél, amelyben alkalmazzák. Ez a feltétel az Uo és az U értékekre egyaránt vonatkozik. Egyenáramú rendszerben a rendszer névleges feszültsége ne legyen nagyobb, mint a vezeték névleges feszültségének az 1,5-szerese. Megjegyzés: A rendszer üzemi feszültsége 10%-kal tartósan meghaladhatja a rendszer névleges feszültségét. A vezeték a névleges feszültségéhez képest 10%-kal nagyobb üzemi feszültségen használható, ha a névleges feszültsége legalább egyenlő a rendszer névleges feszültségével.
Egyébként a próbafeszültség a 450/750-esnél 2,5 kV, alatta 2 kV. De ez 50 Hz-es effektív érték, egyennel is lehet próbálni, akkor egységesen helyett 5 kV.
