"Meg ugye ha mégis véletlenül 230 V-os dugvilla lenne a kábel végén lógó installáció ami maximum 16 A erősségű áram átvitelére készült, rögtön eldönthető lett volna egy szakember számára, "
Vagy a boltban rábarkácsoltak egyet, mert a kedves vevők mindent ki akarnak próbálni megvásárlás előtt.
olyan dolog, amely csatlakozik valahová / valamihez
Idegen nyelveken számtalan fajta csatlakozót konnektornak neveznek, a magyar szaknyelvben kizárólag a 230V-os dugvillát nevezik konnektornak, ezért egy hozzáértő nem is tudja összetéveszteni semmi mással.
A magyar köznyelv (laikusok/amatőrök/muglik) a fali csatlakozó aljzatot is konnektornak nevezi, egyik legszebb magyar mondatunk ez: "dugjad má be a konnektort a konnektorba"
A kérdéses sütőn valami ilyesféle konnektor lehetett:
Amúgy is mi az a konnektor? Talán 230 V-os csatlakozó aljzat lenne? Na de az is egy sütőn?
Bár porszívón már láttam csatlakozó aljzatot.
Meg ugye ha mégis véletlenül 230 V-os dugvilla lenne a kábel végén lógó installáció ami maximum 16 A erősségű áram átvitelére készült, rögtön eldönthető lett volna egy szakember számára, hogy milyen méretű vezeték és milyen értékű túláram védelem szükséges a helyes működéshez.
"Indukciós tűzhely + villanyos sütő. Papiron 7,2Kw ill. 3,5kw. Én sokallom ezeket a teljesitmény adatokat."
Nemrég egy haver vett egy elektromos sütőt. Hív, hogy lehet, hogy baj van, mert a sütőn egy darab 230V os konnektor van, viszont a műszaki leírásból az összteljestményre 7 kW-ot számol, neki viszont 3x16 amper jön be a házba, mit lehet ilyenkor csinálni.
Először azt mondtam neki, hogy üljön be egy időgépbe, menjen vissza 10 évet és szóljon az áramszolgáltatónak, hogy 3 x 16 helyett inkább 1 x 50 ampert kér.
Azután azt javasoltam neki hogy üljön be egy időgépbe, menjen vissza két napot és a bevásárlás ELŐTT hívjon fel engem, hogy szerintem hány wattos tűzhelyet bír el a hálózata és egy vagy több fázisú tűzhelyet vegyen.
A harmadik ötletem az volt, hogy gyújtson meg egy gyertyát, majd dugja be a falba a sütőt és próbálja végig az összes programot. És bejött: kiderült, hogy hiába van a sütőben összesen 7 kilowattnyi fűtés, egyik sütő-program sem használja az összeset, a sütő nem csapta le a kismegszakítót.
...szóval nem eszik olyan forrón az ampert ;) lehet, hogy a meglévő 5x2,5-ös kábeled vidáman bírni fogja a dolgot, mert EGY IDŐBEN soha nem lesz rajta túl nagy terhelés. Szerintem a meglévő kábelt biztosítsd a megengedett maximumra és sűrű imádkozások közepette próbálj ki minden ÉLETSZERŰ sütő-főző kombinációt (a "bejglisütés lekvárfőzés közben" pl szerintem NEM életszerű). Ráérsz a kábelcserén gondolkodni azután, ha esetleg nem jön be a kísérlet.
Nem is kizárólag rád gondoltam, bárki aki követte azt a témát válaszolhat. Szerintem logikus, hogy így legyen, de azért jó lenne egyértelműsíteni a laikusok kedvéért is, hogy a főelosztóban minden esetben kötelező minden továbbmenő áramkört biztosítani (már amennyiben tényleg kötelező).
Beírhatok a Gugliba bármilyen helyesírásmentes szót, vagy megnézhetjük mennyien használják fegyverrel kapcsolatban a "ravasz" szót, esetleg repülésnél a kifutót. Szakmailag egyik sem helyes.
Megkerestem a könyveket, ahol az emlékeim között csak a feszültség-védőkapcsoló esetében használták az ÉVr megnevezést. Jól emlékeztem.
Az egyik Hámory Albert, a másik Hollós János (Ipari) Villanyszerelés című könyv.
Bemásolom a kezdő mondatot:
"A feszültség-védőkapcsolás (FU-kapcsolás) azt jelenti, hogy az üzemszerűen feszültség alatt nem állófémrészeket olyan "védőmegszakító" berendezésen át tápláljuk, amely érintési feszültség megjelenése esetén 1/5 s alatt a fogyasztókészülék minden sarkát lekapcsolja a hálózatról. Az érintésvédelmi relé (tobábbiakban ÉVr) tekercse olyan érzékeny, hogy amikor a védett berendezés testén -pl. meghibásodáskor- 24V feszültség lép fel, a relé a hibás gépet a hálózatról lekapcsolja."
A feszültség-védőkapcsoló esetében még vagy 50-szer használja a könyv az ÉVr elnevezést.
Míg az áram-védőkapcsoló esetében egyetlen egyszer sem.
Most, hogy utólag belegondolok, jogosan. Ezen gondolkodj el Te is, hogy miért? Talán a kiemelés segít.
Az, hogy a google-ban mit találsz, nem nagyon befolyásol, hiszen olyanok mondanak határozott véleményt, mint Te.
Egyes egyfázisú motoroknál van egy üzemi kondenzátor, amelyen keresztül a segédfázisú tekercs üzem közben kapja az energiát és van egy indító kondenzátor is, amely csak a motor felpörgéséig biztosít extra nyomatékot a motornak (ez többnyire automatikusan lekapcsol a fordulatszám elérése után, de létezik kézi változat is).
Ilyen extra nyomatékra olyan helyeken van főleg szükség, ahol a villanymotort jelentős terhelés alatt kell forgásra bírni (daru, csörlő, emelő, stb). Az indító kondenzátor többnyire jóval nagyobb kapacitású az üzemi kondenzátornál. Valószínű, hogy jelen esetben egy olyan kondenzátorról van szó, amelyben egybe van építve az üzemi és az indtó kondenzátor.
Írd be a gugliba hogy érintésvédelmi relé, és meg fogsz lepődni, milyen sokan használják. Egyébként nagyon helyesen. Ha valaki ezt összekeveri a fesz.védőkapcsolóval, az inkább ne is nyúljon hozzá. A kapcsolónak is csak kapcsoló a neve, mégsem keveri össze senki a valena 101-es kapcsolót egy GanzKK-val.
Valamikor "réges-régen" voltak olyan elektrolit kondenzátorok, amelyek pl. 2X100 uF értékűek voltak. Egy hengeren belül két kondi. Persze, lehetett külön-külön is bekötni. TV-ben, rádióban ilyenek voltak. Funkcióját tekintve az egyik a szűrőkondi volt, a másik a puffer.
A kisfeszültségű,közcélú hálózatra csatlakoztatást az msz 447 szabvány taglalja.A mérőszekrények tipusa,a mérőhelyek kialakítása területenként változó lehet,ezt a területi szolgáltatótól lehet beszerezni,vagy regisztrált villanyszerelő segítségét kell kérni.
"Ez a kondi valami spéci, mert 6 és 29 mikrofarádot is tud leadni."
Ez valószínűleg 2 db kondenzátor egybeépítve.
"Tudok én egy szakival csörlő irányítót készíttetni hozzá?"
Olyan jó szakit nem nehéz találni, aki belenéz az elromlott távirányítóba és életre kelti.
De annyira jó szakit már nehéz lesz találni, aki az eredeti távirányító megtekintése nélkül kitalálja, hogy hogyan működött és legyárt egyet neked egy újat.
Akkor megragadnám az alkalmat, hogy visszatérjünk az eredeti kérdéshez, aminek kapcsán kirobbantottam ezt az elnevezések körüli filozofálást. Építkezős feltehetőleg azt szerette volna tudni, hogy a mért fővezeték első megszakításánál, ahol ugye feltétlenül főelosztónak kell lenni, ami nála egy ottani dugaljra és egy lakást betápláló földkábelre oszt mindössze, kötelező-e minden továbbmenő áramkörnek legyen kismegszakítója-túláramvédelme magában a főelosztóban szerelve (szerintem csak véletlenül írt "áramvédő"-t).
Ez csak egy eldöntendő kérdés, aki bizton tudja írhat egy igent, vagy nemet. Szerintem igen, de a szabvány szövege nem volt számomra sem teljesen egyértelmű.
A Vaskonzolos mérőhely telepítést, melyik szabvány részletezi ? A kerités alapba milyen csövet érdemes elhelyezni méretre, ahol beérkezik a földkábel ?
Megpróbálom elmagyarázni, de nem értek hozzá, így lehet hülyén jövök ki belőle. Van egy egyfázisú 900 wattos elektromos csörlőm(Einhell Bt-Eh 500 blue) ennek beszart a vezérlőkapcsolója, konkrétan a benne lévő kondenzátor. Ez a kondi valami spéci, mert 6 és 29 mikrofarádot is tud leadni. A gyártó csak két hét mulva tudja csak küldeni, mert a m.o. képviseletnek nincs raktáron, miért is lenne ezért németből meg kell várni. Tudok én egy szakival csörlő irányítót készíttetni hozzá?
Egyes egyfázisú motoroknál van egy üzemi kondenzátor, amelyen keresztül a segédfázisú tekercs üzem közben kapja az energiát és van egy indító kondenzátor is, amely csak a motor felpörgéséig biztosít extra nyomatékot a motornak (ez többnyire automatikusan lekapcsol a fordulatszám elérése után, de létezik kézi változat is).
"Ez a kondi valami spéci, mert 6 és 29 mikrofarádot is tud leadni."