Úgy szokás mondani, hogy egy átlagos otthoni ruházatban lévő ember hőérzetét kb 50 százalékban nem a levegő hőmérséklete, hanem a környező sugárzó felületek hőmérséklete befolyásolja. Ez az 50 százalék persze nem ilyen egyszerű, mert az irányok is számítanak (pl ha csak egy oldalról jön sugárzó hő, akkor a kétszeres intenzitás nem elég), de az tény, hogy laikusok számára megdöbbentő szokott lenni, amikor a környezetből kivonjuk a hősugárzást (pl szobahőmérsékletű levegő jéghideg falú helyiségben) vagy amikor CSAK hősugárzással fűtünk és "nincs" levegő hőmérséklet (pl téli szabadtéri hősugárzók).
"Pont az a lényeg, hogy nem a levegő hőmérséklete a lényeg és nem azt melegíti, hanem közvetlenül téged."
Ez teljesen így van. A mennyezetfűtés (többek között) ezért hatékonyabb a padlófűtésnél, mert azonos hőmérsékletű mennyezet esetén erősebb az ember hőérzete (több bőrfelület "érzi" melegebbnek a környezetet, mint padlófűtésnél).
A hősugárzás olyan, mint a fény és a sok ruházat áttetsző, szinte átlátszó számára**. Ebnnek fényében tegyük fel a kérdést magunknak: vajon világító padló, vagy világító mennyezet esetén lesz jobban megvilágítva a bőrünk felülete?
(** aki nem hiszi, az a TV infravörös távirányítóját próbálja ki pulóveren keresztül, de még paplan alól is ;)
A leadott hő MENNYISÉGE mindenképpen egyforma, a villamos hálózatból felwett wattból 100%-ban hő lesz és kész. Az viszont igaz, hogy a leadott hőt bizonyos trükkökkel irányítani lehet (ha az jó magas hőmérsékletű), tehát az egyik pontra több hőt sugározni, persze a többi pont rovására, tehát ettől a lakás átlagos hőmérséklete nem fog változni.
Ezeket a hő-irányító trükköket azonban lakásokban nem szokásaz általános fűtés során használni (habár egyes gyártók marketing szövegei ezt sugallják ;) maximum egyes kiemelt pontok időszakos fűtés-megerősítésére jók. Amikkel már találkoztam: vizes testtel törölközés fürdés után, csajoknak lábmelegítés íróasztal alatt, fekvőhely láb részére hősugárzás alvás közben, kedvenc TV fotelre tévézés ideje alatt, garázsban a környezetnél melegebb munkaterület biztosítása barkácsolás ideje alatt.
Állandó/általános fűtésként a magas hőmérsékleten sugárzó hőforrásokra csak az iparban és a vendéglátásban van szükség (pl fűtött munkahely kialakítása hideg környezetben), de az ilyen helyeken inkább gázfűtést alkalmaznak, érthető anyagi okokból.
Egy 1000 wattos 70 ezer forintos jappán csúcstechnikás infrapanel PONTOSAN ugyanannyi hőt ad le, mint egy 1000 wattos 5000 forintos kínai hősugárzó, vagy egy 1000 wattos norvég hajszárító vagy egy 1000 wattos bolíviai vasaló.
A fő különbség közöttük a látványban van, a fűtés hatásfokában NINCS SEMMI KÜLÖNBSÉG közöttük.
Sziasztok! Van valakinek ADAX villanypanel fűtéses tapasztalata? Nem a beszerelésre, hanem a használatára, gazdaságosságára gondolok, lehet-e egy kb. 70 m2 lakás teljes fűtését ezzel a módszerrel megoldani? (Sajnos gázzal a lakás fűtése megoldhatatlan) Használ-e valaki itt ilyet? Köszi.
Ha a villanyászod azt mondja és meg is csinálja, akkor persze. Így ránézésre a 2. fal utáni kanyarban el fognak akadni, ki kell vésni a falat, festés/javítás. Ott nagy a szopó.
Sziasztok! Nyáron fűtéskorszerűsítés lesz és gázkazán beépítése és az a bizonyos EPH létrehozása a gázmeo érdekében. A gázkazán beépítése ezután fog megtörténni, kombi változatban. Jelenleg egy külön vezérelt áramon van egy villanybojler, ezt akarom megszüntetni. Arra gondoltam, ha a villanybojler megszűnik, az óra vissza lesz adva, ott marad a vezetéke a falban, ami feleslegessé válik. Ebben a csőben gondoltam az EPH gerincvezetéket behúzni, az úgyis a megszakító fele megy. Szerintetek megvalósítható?
Sütőben azért van, hogy egyenletesen eloszlasd és süljön. Viszont nekem nem árt, ha az alul lévő eszközhöz nem kavarjuk oda a meleget, hanem szépen fent marad.
Ha a levegő nincs keringetve benne, akkor nem oszlik el egyenletesen a levő hőmérséklet, hanem rétegeződni fog: felül meleg lesz benne, lefelé egyre hűvösebb. Ebben az esetben a keletkezett összes hő csak a szekrény felső részének felületein át tud távozni, hiszen csak ott van meleg, de nagyobb baj, hogy a felső polcokon lévő berendezéseknek sokkal rosszabb lesz a hűtése, hiszen az alsó polcokhoz képest melegebb környezetben vannak.
Ha viszont egy ventilátor forgatja a levegőt a szekrény belsejében, akkor a levegő hőmérséklete minden magasságban egyforma lesz (a felső polcon sem lesz hőség), ráadásul a vasdoboz egész felülete rész vehet a belső hő eltávolításában.
Részben hasonló céllal: a levegő-hőmérséklet egyenletes elosztása miatt van ventilátor pl a lékeveréses sütőkben és egyes hűtőszekrényekben is.
Légmentes szekrényhez minek keringetés? Ha megnézed az új telkomos és villanyos dobozokat, akkor az egész világban spórolnak az ilyen aktív izéken, ellenben jó a szellőzése.
"Ráadásul kicsúszhat, kihúzzák ,beleakadnak ,megfeszül és elgörbül, stb,stb."
Sokkal egyszerűbb azt javítani. Tárgyalókban én álpadló alá is toldást teszel mindenből, így elég az utolsó 3 métert cserélni, amit simán meg lehet tenni bontás nélkül. Az általad felvázolt verzióban vagy a gépet rángatja meg, vagy annak a csatiját még tömszelence után is. van olyan külső csati, amit kihúzás ellen biztosítani lehet, azt rángathatja is, elég sokat ki fog bírni a vezeték.
És még mielőtt azt mondanád van vezeték nélküli vonalkód olvasó........igen, ajánlottunk már olyat,de pont a megrendelő határolódott el tőle mert a csekély értelmű dolgozók Star trek-es lézer fegyverként rohangálnak vele,ill akkor merül le az elem mikor szükség lenn reá.Beejtik a zsákok közé,leejtik a földre,vagy egyszerűen eltűnik örökre. :-)
