A szünetmentes tápegységed konnektoros, tehát véletlenszerű, hogy a kimenetén melyik pontra kerül a nulla. Ezért nem kötheted össze a hálózati nullával. Amit csak rá szeretnél kötni, annak mindenek külön nullája legyen, tehát a szünetmentes áramkör egyetlen pontja se (se fázisa, sem nullája) legyen összekötve a nem szünetmentes áramkörökkel (csak a földelő vezető lehet közös).
Ha forgatható bemenet+kimenetek helyett fixen beépíted-bekötöd a hálózatba, akkor elméletileg lehetne közös is a nulla, de előbb ehhez egy szakembernek át kellene nézni a kapcsolási rajzát, mert lehet abból baj is, pl tönkremehet abban a pillanatban amikor szünetmentes üzemmódba kapcsol, vagy pl a FI relé is lehet hatástalan (nem veszi észre, hogy valakit éppen agyoncsap a tápegységed).
sziasztok , lehet buta kérdés de nem hagy nyugodni . Kültéri elosztó doboz amiben van 2 db sinre szerelt dugalj , bepárásodása okozhat e elektromos fogyasztást , úgy hogy van felszerelve érintésvédelmi relé is ?
a kérdés azért merült fel bennem mert 2 éve újitgatok fel egy kis házat . utolsó villanyóra állásom 645 KW a számlázás szerint . Ma megnéztem és 7805 Kw ot olvastam le ha jól olvastam le . Digitális 3 fázisú mérőm van
nem tudom ezeken van van tizedes mérés vagy csak az egész KW ot jelzi ki ? a 7805 a kijező utolsó 4 karaktere
"Ez 1500 wattnyi terhelést a gyári méretű aksijával maximum 5 perces áramszünetet képes áthidalni. Kipróbáltad már?
A kimenetén szinuszos, vagy sorshúzásos hullámformát produkál?"
Természetesen szinuszos, és a gyári aksikkal eddigi terheléssel elment kb. 40 percet, ezért gondoltam, hogy a világítás még beleférhet. Most tuningoltam meg autó aksikkal, de ez még nem próbáltam meddig bírja, gondolom jóval tovább.
Ok. megtáplálom direktbe a szünetmentesről eddig világos.
A világítás nulla vezetője a gerincvezetékről ágazik le a lámpákhoz így gondolom nem köthetem rá a szünetmentes nulláját is a gerincvezetékre vagy tévedek?
" A szünetmentes egy viszonylag nagy teljesítményű darab APC 1500 VA tehát gond nélkül elbírná az a néhány takarékos izzót."
Ez 1500 wattnyi terhelést a gyári méretű aksijával maximum 5 perces áramszünetet képes áthidalni. Kipróbáltad már?
A kimenetén szinuszos, vagy sorshúzásos hullámformát produkál?
"Milyen eszközzel lehet azt megcsinálni, hogy áramszünet esetén a világítás kör a szünetmentesről menjen, illetve, ha visszajön az áram, akkor automatikusan visszaálljon a normál hálózatra?"
Miért nem jó neked, ha a világítás is folyamatosan a szünetmentes kimenetére van kötve?
A legtöbb szünetmentes gyárilag kapásból pont azt csinálja, amit te leírtál: alapesetben egyszerűen átengedi magán a normál 230 voltot és amikor elmegy a villany, akkor automatikusan átkapcsol szünetmentes üzemmódra ÉS eközben nem táplál vissza az utcai hálózat felé.
Némely hiányosságok érezhetők itten az akkumulátorok működése tárgyában.
Tévhitek, félreértelmezések és aktualitásukat vesztett információk előfordulása forog fenn.
- ha a töltőáram csak egy picivel is nagyobb, mint az aksi önkisülése, akkor az az aksi előbb-utóbb TELJESEN fel lesz töltve, akármilyen nagy is. A fizikában sincs olyan, hogy a kis kerti medencét fel lehet tölteni a kerti csapról, a nagyobb medencét meg nem. Tovább fog tartani, de előbb-utóbb tele lesz a nagy is.
- az aksinál a gyárilag megadott töltő (és kisütő) áram maximális érték, ennél kisebb áram nem fog ártani neki (sőt)
- az élettartamot a túltöltés is erősen rövidíti, erre is nagyon oda kell figyelni, szóval egy egyszerű/buta töltő inkább ne használja ki csúcsra az elérhető maximum feszültséget/kapacitást, nehogy véletlenül átessen a ló túloldalára
- egyes korszerű aksi-fajtáknál a memória effektus gyakorlatilag már nem létezik, ezek a gyárilag megengedett minimum és maximum értékek között akármilyen feszültségen akármennyi ideig jól érzik magukat.
A tervem a következő: jelenleg ki van építve a ház néhány helységében szünetmentes áramkör. Erről megy az egész fűtési rendszer, vezérlés, szivattyúk, napkollektor szivattyú, számítástechnikai berendezések. Az gondoltam ki, hogy rákötném a ház néhány fontosabb helységének a világítását is ami jelenleg egy külön kismegszakító mögött csücsül. A szünetmentes egy viszonylag nagy teljesítményű darab APC 1500 VA tehát gond nélkül elbírná az a néhány takarékos izzót.
A felmerült kérdések, amiben várnám a segítségeteket:
Milyen eszközzel lehet azt megcsinálni, hogy áramszünet esetén a világítás kör a szünetmentesről menjen, illetve, ha visszajön az áram, akkor automatikusan visszaálljon a normál hálózatra? Véletlenül sem engedi ki a szünetmentes áramát az utcára.
A szünetmentestől elég csak a fázist odavinni és a főhálózat nulláját használni vagy a szünetmentesből kijövő nullát is oda vinni, és azt is rákötni illetve megszakítani a külső háló felé? (nem tudom ez mennyire érthető)
A második kérdésem így leírva elég bután hangzik és már sejtem is a helyes választ, de azét megvárom mennyi savaztok le miatta. J Nem vagyok hivatalos villanyszerelő, de otthon elég sok minden megcsináltam már. Köszi!
Viszont ez nem egy akkreditált fórum, mindenki elmondhatja a véleményét vagy álláspontját. Másrészről meg mindenki azt hisz el amit úgy érez, hogy helyes. Erre nem lehet hivatkozni, hogy kérem, én ezt és ezt itt a fórumon olvastam, mégis leégett a házam...:)
Nem pont erre vonatkozó védekezés, de már csak azért sem tennék bele nagyobb kapacitásút, mert barkácsolni kéne és annak sem vagyok a híve. Ugyanis a forrfülek másként állnak, és a luktávolságok sem stimmelnének.
Az a 16 óra egyetlen akkumulátor adatlapján nincs rajta!
Azért fontos szerintem, hogy tisztázzuk mert ha valaki elolvassa majd ezt a pár hozzászólást azt hiszi majd, hogy nagyobb akkut nem rakhat egy ilyen berendezésbe mert tönkre teszi vele, nem lesz az akku élettartam rendben.... stb.
De válasz, mert a 16 órás töltés az a minimum meghatározás. Már amelyikre ez érvényes.
Tudom, hogy változtak a töltési szentenciák, ahogyan változik a technológia is. Az akksi összetétele határozza meg a töltési igényét. Igen, van amelyiket nem szabad lemerülni hagyni.
Tulajdon képpen miről folyik a vita?:)
Az én 2,4 Voltos 80 mAh-ás akksim esetében nem mondtam, hogy formázni kell, csak meg kell várni, míg feltöltődik, utána évekig nincs vele gond. 3 évet mondanak. Utána érdemes cserélni.
Ha nagyobbat tennék bele, az az áramszünet idején tovább bírná, ez igaz. Azt meg elfogadom, hogy ezek már nem olyan kényesek -nincsenek szigorú előírások a töltésükre vonatkozóan- mint a hajdan volt akksiknál.
És akkor még nem is beszéltünk a lúgos akkumulátorokról, amelyek gondozás mentességükről híresek.
Én már utánanéztem csak kíváncsi voltam vannak-e evidenciáid az állításod alátámasztására!
Sok akkumulátor generáció van, a Li-ion Li-po nem hajlamos memória effektusra és tilos! teljesen lemeríteni! Formázni nem kell.
A Ni-mh kicsit érintett a memória effektusban és kibírja ha lemeríted, nem szereti ha rátöltesz úgy hogy nem teljesen töltöd fel.
A Ni-cd memória effektusos, le kell meríteni és teletölteni
Az akkumulátorokat a gyárban formázzák, nincs szükség ma már erre a formázgatásra.
Tehát ma már nem igazak a régi beidegződések a Li-ion és Li-po akkuk amik a telefonokban vannak nem igénylik az általad említett kezelést. Az első töltésnek sem kell 16 óráig tartani.
De a kérdés a minimális töltési idő volt! Így amit írtál nem válasz a kérdésre amit az általad felvetett túl hosszú töltési idő indokolna! Esetleg Ni-Mh akkura nézve ami a cuccban van találhatnál ilyen adatot, hogy alátámaszd! Biztosan ügyetlenül keresek de én nem találtam!
Pl. a mobil telefonoknál is előírás volt, de talán még most is, hogy először hagyni kell lemerülni, aztán 16 órán keresztül tölteni. Ez eléggé hétköznapi példa, ugye? Ezzel a "formázással" lehet biztosítani az akksi hosszú élettartamát. Megjegyzem, elkóknál is ez az elv. A gyártól kérheted formázva, vagy anélkül. Utóbbi esetben neked kell/érdemes formázni.
Egy akksit fel kell tölteni tudni a gyár által megadott idő alatt. Ha ez nem valósul meg, borul a bili, minden másképpen fog működni innentől kezdve. Magyarán, az első feltöltés szabályos vagy nem éppen szabályos volta meghatározza az akksi élettartamát.
Persze, ha a gyártó azt mondja, hogy mindegy mekkora árammal és mennyi ideig töltjük, csak a feltöltésen van a hangsúly, akkor nem szóltam.
Más a helyzet, amikor kádat töltünk fel vízzel. Lehet csepegtetve is, meg lehet fullon is tölteni, a kád nem fogja megsínyleni, mert csak egy vasdarab. Az akksi több mint vas...
- Azért azzal van gyártva mert ez volt a legolcsóbb, legkisebb kapacitású akkumulátor ami még éppen megfelelt. 1 eurocent-ért egy csigát Moszkváig kísérnének gyalog
- Ez az akkumulátor napokig, hetekig töltődik folyamatosan, standby töltőn van, amikor van egy 2-3 órás áramszünet akkor kiveszel belőle valamennyi töltést.
- A kivett töltés mértéke nem függ az akku kapacitásától, csak a fogyasztó paramétereitől, ugyanakkor idejű áthidalás idején az akku kapacitásától függetlenül ugyanannyi töltést veszel ki. ( persze a megadott max akkumulátoros időt nem meghaladva )
- Visszatölteni azt kell amit kivettél függetlenül attól, mekkora az akku és ugyanakkora töltőáramot feltételezve az akku kapacitásától függetlenül ez kb. ugyanaddig tart.
Tehát a nagyobb akkunál az első feltöltésnél lesz csak különbség, amikor feltöltődött onnantól már csak nyersz vele hosszabb áthidalási időt.
Az autós példa is sántít. A generátor sosem tudja , mekkora akkut tölt ( kivéve az intelligens akku management rendszereknél , de az földi halandónak megfizethetetlen autókban van ) Annyit kell mindig abba is visszatenni amit az indítózásnál kiveszel plusz amit a standby fogyasztók folyamatosan kivesznek ( óra, rádió...stb.) Ezért a profik mindig akkora akkut tesznek be ami a tálcára befér, és abból is a legnagyobb indítóáramút.
Ha megnézel egy töltési karakterisztikát a kezdeti áram, amit korlátozni kell nagyon hamar lecsökken és onnan már a kisebb és a nagyobb akku is a töltő áramgenerátorának áramánál kevesebbet vesz fel, amikor feltöltődött pedig jön a feszültséggenerátoros szakasz, az meg megint kapacitás független. (IU karakterisztika )
Éppen erre próbáltam célozni, hogy miért nem vagyok híve az eltérő kapacitású akksinak.
Megváltozik a töltés mértéke, de a jelleggörbéje is, ami pedig az adott tervezésben szükséges volna. (Nem véletlenül van azzal gyártva.) Így -szvsz- csökken a nem gyári értékű akksi élettartama. Ahhoz, hogy más milyet tegyünk bele, a töltőáramkört is módosítani kéne.
Akksiknál nem csak a feltöltés mértéke számít, -hány százalékos a töltöttsége- hanem az is, hogy ezt mennyi idő alatt éri el. Nem ugyanaz, ha 4 óra alatt, vagy 24 óra alatt éri el a 100 %-ot. Ha egyáltalán el tudja érni.
Az élettartama pedig függ attól, hogy milyen "életkörülmények" között használjuk. Utalok megint arra, hogy csak a teljesen feltöltött állapotú akksi lesz hosszú élettartamú. Autók esetében ezért nem érdemes nagyobb kapacitásút betenni a tervezettnél, mert sosem lesz fullra feltöltve, és emiatt rohamosan csökken az élettartama.
Régebben külön volt a generátor, a fesszabályzó ami ugye a töltő, és az aksi. Ma a töltő már benne van a generátorban. Ettől függetlenül ez a hármas összehangolt tervezést igényel. Ha az egyiket megváltoztatom, a többit is változtatnom kell, hacsak nem a tűréshatáron belül marad a változtatás. (Régebben mindent ráhagyással terveztek, ma már mindent csúcsra terveznek. Ezért a mostani tendencia alapján igaz, hogy nem lesz elég csak az egyiken módosítani, hanem az egész rendszeren kell, ha már ragaszkodunk a módosításhoz.)
A nagyobb kapacitású aksi valószínűleg később öregedne vissza a "már nem elég" kapacitásúra, szóval tovább bírná.
Persze reméljük, hogy a töltője áramgenerátoros, így nem megy tönkre attól, ha a szokásosnál kisebb belső ellenállású aksit teszel oda. Az autóknál sem mindegyiknél lehet a gyárinál kétszer nagyobb kapacitású aksit belerakni, mert lehet, hogy a generátor kipurcan a megszokottnál nagyobb töltőáramtól :)
