"Ha viszont már egyszer rá lett kötve a hálózatra, attól kezdve már lehet energiája az erősítőjének (sőt még kikötés utáni is mert lehet benne akár energiatároló pl akkumulátor is) "
Ezt az összeesküvés elméletet! És ha a boltban feltöltve érkezik? Na??? :D:D:D:D
Nem kell mechanikát mozgatni, az lehet rugós is, amit te húzol fel amikor felkapcsolod, és csak egy reteszke az ami önműködő. Láttál már olyan főkapcsolót amit úgy tudsz bekapcsolni, hogy "felhúzod mint az órát" kikapcsolni viszont egy gyerek is kikapcsolja kisujjal?
Mi ez a sok "lehet"? Oldd meg, szedd szét és utána gyártsál elméleteket. Én amit szétvertem, abban nem láttam akkufélét, amúgy meg csak vekengsz feleslegesen, hogy másnak elsőre véletlenül se legyen igaza.
"A fiokbol vettem ki soha nem volt hasznalva. De ez miert erdekes?"
Ha esetleg van benne jel-erősítő, akkor annak a kimenete már bőven elég erős lehet a mechanika lekapcsolásához, viszont egy ilyen erősítőnek tápfeszültség kell valahonnan. Feltételezem, hogy a dobozból kicsomagolt vásárolt (szűz) FI relékben biztosan nincs ilyen rejtett tápfeszültség, tehát ha lecsap, az csakis a hibaáram energiájától lehet.
Ha viszont már egyszer rá lett kötve a hálózatra, attól kezdve már lehet energiája az erősítőjének (sőt még kikötés utáni is mert lehet benne akár energiatároló pl akkumulátor is)
Jelenleg érvényben lévő előírásoknak megfelelően milyen védettségi fokozatú kapcsoló alkalmazható kültéren, egy penge fal tetejétől 10 cm-re? Szóval ahol az eső közvetlenül éri?
"Csináltam egy tesztet, hogy megnyugodhassunk és Elek is beismerhesse...."
Jelen szakmai vitában én azt vonom kétségbe, hogy csupán a FI relén áthaladó áramból kivehető icipici energia elegendő lehet a relé mechanikájának leoldáshoz.
A leírásod ennek ellenőrzéséhez kissé túl van bonyolítva, egy fontos információ viszont hiányzik belőle:
a tesztelt FI relé a mérés közben (vagy előtt) feszültség alatt volt-e,
vagy olyan FI relén tesztelted, ami sem mérés közben, sem előtte nem látott feszültséget.
"A Fi egyik ágának impedanciája ebből kb. 9mV/22mA =0,41 Ohm."
Ez gondolom nem csak a FI relé belső ellenállása, hanem az egész tesztelő áramkör teljes hurok-ellenállása. Egy 0,4 ohmos belső ellenállású relé nagyobb hálózati áram esetén elég nagy energiaveszteséget okozna, plusz melegedne is mint állat.
Egy áramváltó nem más, mint egy nagyon szar hatásfokú transzformátor.
Egy igazi transzformátorban a primer tekercs is jósokszor és szorosan a vasmag köré van tekerve, hogy a tekercs által gerjesztett mágneses térerőből (fluxusból) minél kevesebb menjen nemkívánt irányba (tehát minél több energia átjusson a szekunder tekercsbe).
Az áramváltó nevű transzformátorban viszont a primer tekercs nincs rátekerve a vasmagra, ami nehéz is lenne, hiszen a menetszáma még az egyet sem éri el :) csak nyílegyenesen áthúz a vasmag közpén. Ezen primer "tekercs" vezető környezetében létrejövő mágneses fluxus túlnyomó része szanaszét szóródik a környezetben és csak egy kis része kerül bele a vasmagba (hogy azt a szekunder tekercs onnan kivehesse). Ezért olyan rettentő vacak az áramváltó nevű transzformátor energia-átadási hatásfoka.
Az áram-védőkapcsolók forrásszabványai: az IEC 61008-1, amely a túláramvédelem nélküli, és az IEC 61009-1, amely a túláramvédelemmel felszerelt készülékeket tárgyalja. Mindkét szabványban a 4. fejezet foglalkozik e védőkészülékek osztályozásával. A működési mód szerint lehetnek a hálózati feszültségtől funkcionálisan független vagy függő áram-védőkapcsolók. A hálózati feszültségtől függő azon kapcsolók alkalmazását, amelyek a hálózati feszültség hibájából bekövetkező vészhelyzetben nem kapcsolnak ki, az IEC szabvány feltételekhez köti, pl. szakember felügyelete alatti felhasználásra ajánlja, és nem javasolja e kapcsolók általános, pl. lakásokban való felhasználását.
Összefoglalva: A jelenleg érvényes MSZ EN 61008-1 és az MSZ EN 61009-1 jelzetű magyar nemzeti szabványok sem ajánlják általános célú felhasználásra a hálózati feszültségtől funkcionálisan függő és a 4.1.2.2.b) szakasz szerinti hálózati feszültség hibája esetén automatikusan nem nyitó áram-védőkapcsolókat! Mindkét szabvány elsősorban kiegészítő védelemre, vagy csatlakozóaljzattal egybeépített készülékekben való alkalmazásra javasolja. A feszültségtől függő működésű áram-védőkapcsolók alapvető problémája az, hogy az előttük történt nullavezető szakadás, vagy más okból bekövetkezett feszültség kimaradás esetén azok nem működnek. Így nem tudják ellátni a feladatukat – életveszélyesek lehetnek – ezért használatukat nem ajánljuk. A feszültségtől függő működésű áram-védőkapcsolók használati útmutatójában a forgalmazó köteles felhívni a felhasználók figyelmét az adott áram-védőkapcsoló működési jellemzőire és az alkalmazási lehetőségeire! Ezen kívül a működési módjuknak megfelelően a készülékeken is fel kell tüntetni a szabványban előírt E1, E2 vagy E3 jelölést!
Írta az Érintésvédelmi Munkabizottság jegyzőkönyve.
Egyébként van olyan készülék, amiben mindkettő benne van. :)
Szeretném a firelés balhét lezárni azzal, hogy mivel különbségi áramról van szó, mindegy a feszültség, mivel mindegy mekkora az áram csak a különbsége kell hogy 30mA legyen. Szerintem...
Nekem is tetszenek és ráadásul tökéletes olyan DC-re ami nem tartalmaz semmilyen váltóáramú komponenst, ami pl. napelemes rendszereknél nem hátrány. Kiderül majd idővel, hogy a bennük lévő elektronika milyen megbízható a hagyományos elektro-mechanikus kioldással szemben.
Akkor még annyi a FI témában, hogy a jelenleg elterjedten kapható FI-k mechanikusak, de már piacra került az elektronikus is. Előnye, hogy sokkal pontosabban be tudják állítani, valamint van előjelzési funkciója is (Eaton). Az ,hogy elektronikus, nem azt jelenti, hogy visszakapcsol. Vannak olyanok, amik megpróbálnak visszakapcsolni megadott számszor, de ezek alkalmazása szigorú feltételekhez kötött és semmi köze az elektronikus-mechanikus kivitelhez.
